A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

Csak egy percre.. Simonffy Katalinnal, a Román Televízió magyar adásának zenei szerkesztőjével Dunaszerdahelyen (Dun. Streda), a Csallóközi Múzeumban találkoztam. Férjével együtt Lörincz Gyula festőművész képkiállítását tekintette meg. Simonffy Katalin tordai születésű, bukaresti lakos, 32 éves. Az elemi iskolát és a gimnáziumot szülővárosában végezte. Tanárai a jó matematikust ismerték föl benne, dehogy gondolták volna, hogy tanítványuk érettségi után Kolozsvárott, a zene városában zenei pályát választ. A „G. Dima" zenekonzervatóriumban zenetudományi szakos. Diploma-munkája szociológiai jellegű. Hatásfelmérés egy gazdag zenei hagyományokkal rendelkező városban, vagyis Kolozsvárott. Katalin sem gondolta, hogy tanulmányai befejeztével a Román Televízió magyar adásának zenei szerkesztője lesz. — Mikor kerültél a televízióhoz? — 1969-ben. Akkor indult a magyar adás. Tavalyelőtt ünnepeltük a magyar adás tizedik esztendejét. A kezdés hőskoráról és a munkatársakról terjedelmes interjúk jelentek meg a bukaresti Hétben az évforduló kapcsán. — Hány órás magyar műsort sugároz hetente a Román Televízió? — Tíz perc híján három órát. Minden hétfőn tizenhat órától 18,50 óráig miénk a képernyő. — Mit tartalmaz az adás? — Szemlét, színházi közvetítést, riportot, tudományos magazint, gyermekműsort, és persze fontos helye van az adásban a zenei műsornak is. — A te munkaköröd? — A zenei műsorok szerkesztése. Gondolok itt a népzenei adásokra, az opera- és operett felvételekre, a zenés portrékra, stb. — Mit tekintesz első komolyabb televíziós munkádnak ? — Szólj, síp, szólj című gyermekeknek szánt zenei ismeretterjesztő műsoromat, amelyben diplomamunkám egy részét használtam fel. Erre a műsoromra kb. 1700 levél érkezett. A vetélkedővel egybekötött műsoraimra román gyerekektől is kaptam választ. — Ez azt jelenti, hogy az adást az egész országban nézhetik? — Igen. Az első csatomán sugározzák műsorainkat. Színházi közvetítéseink például a román és a német nézők körében is népszerűek. — Mivel magyarázod? — A színházi adást (TV-színházat) és a nagyobb érdeklődésre számot tartó riportokat román felirattal látjuk el. — Reagálnak is a más nyelvű nézők? — Előfordul, hogy adás közben vagy utána felhívják szerkesztőségünket. A magyar hallgatók ugyanúgy. Persze a vélemények megoszlanak. — A magyar nyelvű adás jelzése ? — A „Szeretnék szántani..." dallama. — Az adás jelentősége? — Azt hiszem, nem túlzok, ha azt mondom, hogy adásunk a legtöbb emberhez szóló „hetilap". Ezt látjuk, ezt szeretnénk, jönnek a kívánságok, a mi igyekszünk a nézők kívánságát a lehető legteljesebben kielégíteni. .— Munkaköröd még a zenei szerkesztésen kívül? — Saját műsoraim bemondója vagyok. MÁCS JÓZSEF PRANDL SÁNDOR felvétele Változékony időjárás, szennyezett levegő, klóros viz — e környezeti ártalmakat ma már a gyerekek is ismerik, s a szakemberek változatos eljárásokat javasolnak kiküszöbölésükre vagy csökkentésükre. Kevesen tudják azonban, mennyire veszélyes az emberi szervezetbe kerülő ólom. A jelenséget már az ókorban ismerték, a védekezés módját most dolgozzák ki a szakemberek. Az ókori görögök és rómaiak is tudták már, hogy az ólombányákban dolgozókat mérgezéssel fenyegeti az ólompor. Nikandrosz görög orvos és költő az i. sz. e. II. században így írja le az idült ólommérgezés — „szaturnizmus" tipikus tüneteit: kezdetben bágyadtság, utóbb vérszegénység és bélgőrcsök, a bőr elszürkül, a foghúst is kékesfekete vagy palaszürke „ólomszegély" veszi körül. Az orvosok akkor még nem sejtették, hogy az ólommérgezésnek van egy alattomos formája is. amely akkor fejlődik ki. ha az emberi szervezetbe mindig csak parányi mennyiségben, de éveken keresztül hatol be az ólom. Elég belőle naponta egy milligramm, és bizonyos idő után székrekedés áll be. szívpanaszok lépnek fel. csökken a nemzőképesség, megnő a koraszülés. sőt a vetélés esélye is. Az előkelő római patríciusok szervezetébe ennél a minimális mennyiségnél rendszeresen jóval több ólom jutott, mert a mulatozásokon a bort akkoriban csaknem mindig az úgynevezett sapával keverték, ami nem volt más, mint ólomezüstben sűrített szőlőlé. Gilfillan amerikai orvostörténész szerint e szokás miatt annyira általános volt a krónikus ólommérgezés, hogy ez okozta Róma hanyatlását. A klasszikus Róma több más örökségével együtt a középkori Németországban is elterjedt a bor sapával való édesltésének szokása. Az orvostörténészek ólommérgezéssel magyarázzák azt a járványszerüen jelentkező betegséget, amely bélgörcsökkel gyötörte a középkori kolostorok szerzeteseit. A XVII. század végén aztán végre rájöttek, hogy az ólom okozza a kinos tüneteket. Württembergben 1696-ban törvényt bocsátottak ki, amely egyenesen halálbüntetéssel fenyegette azokat, akik a bort ólomtartalmú sziruppal édesítik. Az iparosítás az ólmot világszerte környezetszennyező tényezővé tette. Grönland jegének rétegein leolvasható, hogy a Föld légkörében az 1750 körüli időktől kezdődően gyorsan növekedett, 1940 után pedig drámai módon meggyorsult az ólomszennyeződés: 1965-ben a levegő ólomkoncentrációja négyszázszorosa volt az i. e. 800. évre becsült értéknek. A világ évi ólomtermelése ma 3,3 millió tonna. Évente több mint negyedmillió tonna ólmot juttatnak a levegőbe a kipufogó gázzal a világon közlekedő gépkocsik. A levegő mai ólomtartalmának 98 százaléka már ebből származik. A tudósok egyetértenek abban, hogy az ólomtartalmú gázok belégzése jelentős kockázattal jár az egészségre, különösen a nagyvárosokban. Az még nem eldöntött kérdés, hogy milyen mértékű ólomkoncentrációt képes az emberi szervezet elviselni. Van is ok a vitára, ugyanis egyenként igen változó, hogy mekkora ólommennyiség jelenti a szervezet számára a veszélyküszöböt; gyerekeknél a határérték kétségkívül sokkal alacsonyabb, mint felnőtteknél. Másrészt az idült ólommérgezés korai tüneteit nehéz azonosítani, mert többnyire csak olyan általános közérzeti panaszokban mutatkoznak meg, amelyek más okokkal is magyarázhatók. A legfőbb baj az, hogy az ólomszennyeződés világméretűvé vált. „Eddig senki sem vizsgálta meg. hogy milyen hatást gyakorol az ólom az ember sejtjeire — írja a New England of Medicine című angol orvosi lap —, mert minden reagens, tápanyag és kísérleti állat már eleve messzemenően fertőzött az ipari ólomtól, akár a laboratóriumban, akár a szabadban." A Peru ezerhatszáz éwel ezelőtt élt lakosainak csontjaiban kimutatható ólom mennyiségét összehasonlították azzal a mennyiséggel, amelyet a ma élő angolok és amerikaiak szervezete tartalmaz. A XX. század végének embere eszerint már hétszázszor-ezerkétszázszor nagyobb ólomkoncentrációt kénytelen elviselni, mint Dél-Amerika őslakói. Patkánykisérietek alapján újabban sok kutató feltételezi, hogy száz milliliter vérre jutó 35 mikrogramm ólom már jelentős elváltozásokat okozhat a központi idegrendszerben. Az ilyen mértékű koncentrációt mindeddig ártalmatlannak tartották. Azoknak a bostoni gyerekeknek az intelligencia-hányadosa. akiknek a tejfogaikban fokozott mennyiségű ólmot mutattak ki, az átlagosnál 4,5 ponttal alacsonyabbnak bizonyult, s emellett ugyanezek a gyerekek számos magatartási teszt során is gyöngébb eredményeket értek el. mint a velük egyidős, de ólommal kevésbé fertőzött társaik. Egy ausztráliai vizsgálat alátámasztotta a fenti megállapításokat, és arra a következtetésre jutott, hogy ez a „riasztó helyzet" megköveteli, hogy „a legfelsőbb kormányzati szinten azonnal felfigyeljenek rá." 22 A mulatozó rómaiak ólomezüstben sűrített szőlőlével édesítették a bort