A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-11-07 / 45. szám

Tudomány-technika SZOVJET TUDOMÁNYOS ÉS MŰSZAKI ÚJDONSÁGOK FÖLDHÍDON A SZIGETRE Szovjet ősrégészek őskökori emberi települést fedeztek fel Szahalin szigetén. Korábban azt tartották, hogy csak az újkökorban települt le az ember a szigeten, mintegy négyezer évvel ezelőtt. Az ásatások során különböző kőszerszámokat, lándzsa- és dárdahegyként használt kiélezett kőszilánkokat találtak. A legmeglepőbb, hogy ezek a kőszerszámok nagyon hasonlítanak a szárazföldön talált őskökori kőeszközökre. A sziget térségében sok ezer évvel ezelőtt sokkal alacsonyabb volt a tenger szintje. A mai Tatár-szoros helyén szárazföldi út kötötte össze Szahalin szigetét a szárazfölddel. * MOTOR-KALAPÁCS A hagyományos sűrített levegős szerszámokat felváltó motor-kalapácsot szerkesztettek Amikor I. Péter cár — az „orosz Napkirály" — hozzálátott az elmaradott Oroszország felvirágoztatásához, nyilván olyan segítőtársakat képzelt el magának, mint amilyen Mihail Vasziljevics Lomonoszov is volt: nagytudású, sok mindenhez értő, tehetséges embereket, akik őszintén tisztelik és szeretik Oroszországot és népét, s akik minden igyekezetükkel azon lesznek, hogy eloszlassák a csipkerózsika álmát alvó hatalmas birodalomban a tudatlanság homályát. Sajnos mire rájuk bukkant volna, addigra meg is halt, de fáradozása igy sem veszett kárba, hiszen utódainak akarva-nem akarva is az ö szellemében kellett tovább kormányozniuk az országot, ha azt akarták, hogy fontos szerepet osszanak ki rájuk a nagy európai színjátékban. Ennek érdekében a gazdaság és a hadsereg fejlesztése mellett a szellemi élet fellendítésére is gondot kellett fordítaniuk, már csak azért is, mert ezt látták szerte Európában. Ha a szükség úgy kívánta, még egy kis képmutatástól sem riadtak vissza; Katalin cárnő például előszeretettel levelezgetett a francia felvilágosodás néhány kiemelkedő alakjával — többek között Diderot-val és Rousseau-val —, akiket még udvarába is meghívott (Diderot négyhónapos fárasztó utazás után meg is érkezett, de aztán hamarosan távozott), hogy igazi felvilágosult uralkodónak tartsák, jóllehet a valóságban épp az ellenkezőjének bizonyult: a legkíméletlenebb eszközök alkalmazásától sem riadt vissza, ha úgy látta, hogy önkényuralmát a legkisebb veszély is fenyegeti. A tények persze ettől még tények maradnak: Oroszország nem akart többé elszige-Moszkvában. 27—36 voltos árammal táplált villanymotor működteti. Bütykös szerkezet rugót feszít meg. amely azután kiváltja a kalapácsütést. Az új szerszámmal acélszegecseket lehet megmunkálni három milliméteres átmérőig. A kis méretű és mindössze három kilogramm tömegű motor-kalapács 15-ször sújt le másodpercenként és csak elenyésző rezgéseket kelt munka közben. * KÓRHÁZ — NÖVÉNYEKNEK Sebészkést és elektronmikroszkópot használtak lett tudósok vírusbetegségtől mentes burgonya-szaporítóanyag létrehozásához. A gumók kezelése a műtőben kezdődött. Steril körülmények között elkülönítették az intenzív növekedésre képes egészséges részecskéket a gumóktól és a fiatal hajtásoktól. Ezeket alkalmas táptalajra helyezve, a sejtek erőteljesen és gyorsan növekedni kezdtek. A hajtásokat elültették a talajba. Ugyanezt a módszert használták a paradicsom „meggyógyítására" is. Az egészséges burgonya-szaporítóanyag elterjesztésével kétharmaddal növelhetik a Lett SZSZK burgonyatermelését. * telt, önmagába zarkozo nagyhatalom lenni, minden téren kapcsolatot kivant teremteni Európával, s ehhez szüksége volt a szellem embereire is. Lomonoszov tehát a lehető legalkalmasabb pillanatban tünt fel, hogy szinte a semmiből hozza létre a tősgyökeresen orosz — s nem importált — szellemi életet és tudományt Oroszországban. S akár jelképként is felfogható, hogy erre a feladatra egy gyenyiszovkai paraszt ivadékát szemelte ki a sors; egy olyan fiatalembert, aki alig húszévesen szülőfalujából Moszkvába szökik, hogy ott megtanuljon írni-olvasni, s aztán tudóssá képezze magát előbb Szentpéterváron, majd pedig külföldön, a németországi Marburgban. Tíz évvel a nevezetes szökés után már kész emberként tér haza, s alig huszonöt esztendő alatt (1741-től 1765-ig) egymaga olyan életművet teremt, amely tucatnyi embernek is a becsületére válna. Majdnem kétszáz éven át szinte kizárólag költőként és nyelvészként élt a köztudatban (még a század tízes éveiben kiadott Révailexikon sem tud egyéb munkásságáról); az, hogy korának egyik legzseniálisabb és legsokoldalúbb természettudósa is volt, csupán az utóbbi 50—60 évben vált általánosan ismertté. A természettudós Lomonoszov aztán egyszeriben háttérbe szorította az irodalmár és nyelvész Lomonoszovot, a Razgovori sz Anakreonom (Beszélgetések Anakreónnal), az Oda o Szevernom szijanyii (Óda az északi fényhez) stb. versek szerzőjét, az első orosz nyelvreformert és a Rosszijszkaja grammatyika (1755), az első rendszeres orosz nyelvtan íróját. Pedig Lomonoszov életművét HOLD-NÖVÉNYEK A Szovjet Tudományos Akadémia szibéria tagozatának egyik intézetében céklát kaprot és sárgarépát termesztettek a Hold fényperiódusának (15 nap szakadatlan világosság és 15 nap teljes sötétség) megfelelő körülmények között. A cékla és a sárgarépa négyzetméterenként 6—8 kilogrammnyi termést hozott — számottevő mennyiség ilyen körülmények között. A kísérleti növényeknek az egész vegetációs periódus alatt a normálisnál valamivel nagyobb volt a fehérjetartalmuk és kisebb a szénhidráttartalmuk. A C-vitamin mennyisége kezdetben kevesebb volt, később növekedni kezdett és a vegetációs periódus végén kétszer nagyobb volt, mint az ellenőrző növényekben. Ez valószínűleg összefügg a sötétséggel és a hidegebb hőmérséklettel. A kaprot 30 nap elteltével tehetett leszedni, a szára azonban gyorsan elpusztult és nagy C-vitamin tartalma 15 nap alatt a felére csökkent. • MÁGNESES VÍZSZŰRŐ A rovnói (Ukrán SzSzK) vízgazdálkodási főiskola mérnökei űjfajta elektromágneses vízszűrőt szerkesztettek, az üzemi szennyvizek tisztítására. A vízvezetékbe iktatott acélhengereket fém forgáccsal, vasipari hulladékanyaggal töla maga egységében kell értékelnünk, hiszen a dolgok nála mindig szorosan összefüggnek. Először is nevelni akarja népét; ezért verseiben felidézi az orosz történelem legendás alakjait és eseményeit, hogy a pozitív példa erejével hasson olvasóira. De versben szól az üveg hasznáról és tulajdonságairól vagy az északi fényről is. s ezekben az alkotásokban jól megfér egymás mellett a koltö a természettudóssal. S aki orosz tudós akar lenni, annak elébb meg kell teremtenie az orosz tudományos nyelvet — igy kóstol bele a nyelvészetbe; de mert a tudást tovább is kell adni, egy igazi egyetemet kell alapítani (erre 1755-ben kerül sor Moszkvában ; később róla nevezték el), s ott lehetőleg vonzó előadásokat tartani a hallgatóknak. Lomonoszov kísérletező-beszélgető előadásai nagy feltűnést keltettek, de ami ennél sokkal fontosabb volt: nagymértékben kifejlesztették a diákok logikus gondolkodását. Valóban sajnálni lehet, hogy természettudományos tevékenységéről a kortársak jóformán semmit sem tudtak. Pedig laboratóriumában több ezer fizikai és kémiai kísérletet végzett, amelyek segítségével számos vitás kérdésre sikerült meglelnie a helyes választ. Így például tizenhét éwei Lavoisier előtt egyértelműen megcáfolta a flogiszton-elméletet. Zárt rendszerben hevített vegyületeket, s megállapította, hogy a kísérlet során nem csökkent, de nem is növekedett a reakcióba lépett anyagok összsúlya, igy nem is távozhatott el közben semmiféle flogiszton. Lomonoszov magától értetődőnek tartotta az anyag megmaradásának elvét, s ezek a kísérletei csak megerősítették öt ebben a hitében. Egy Eulerhez írott levelében az energiamegmaradás elvéről is említést tett, sőt a kettőt egymástól elválaszthatatlannak tartotta, hiszen szerinte a mozgás az anyag tulajdonsága, s minél gyorsabban mozognak az anyag részecskéi — ö nem atomokról és molekulákról beszél, hanem elemekről és korpuszkulákról —, annál nagyobb energiával rendelkeznek, s a hö sem más, mint az elemek és a korpuszkulák körforgásának a következménye. tik meg. Az alkalmazott acélhengerek száma a víz szennyezettségétől függ. A töltelékként alkalmazott fémforgácsot, vashulladékot erős mágneses tér járja át, ennek hatására magukhoz vonzzák a szennyvízben levő vastartalmú szennyeződéseket. A szűrő tisztítására elegendő kikapcsolni az elektromágnest. A kísérleti berendezéssel másfél ezer köbméter ipari hulladékvizet tisztithatnak meg óránként. Az újfajta szűrő a vastartalmú szennyező anyagok 90 százalékát eltávolítja — többet, mint a korábbi szűrőberendezések. Az új berendezésnek főként az atom- és hőerőművekben, továbbá a kohászatban vehetik hasznát. * FÖLD ALATTI MECSET >4 XI. vagy XII. századból származó föld alatti mecsetre bukkantak szovjet geológusok Közép-Ázsiában, a Szir-Darja folyó völgyében. Egykori legendák vezettek a nyomára. A beomlott bejárat kiszabadítása után két kilométer hosszú alagútba jutottak, amely a föld alatti mecsetbe torkollott. Az anyagtéglákkal bélelt mecset két csarnokból áll. Valószínűleg egy szekta használta, amelynek tagjai azt tartották, hogy Mohamed próféta halála után nem érheti őket napfény. Mangislak félszigetén már több ilyen föíd alatti mecsetet találtak. Lomonoszov szerint az elemek összekapcsolódásával egy minőségileg is új részecske jön létre, a korpuszkula. Ez az elképzelés a kémiai folyamatok egyfajta kezdetleges magyarázata, s mindenképpen túlmutat a XVII. századi atomisták — Boyle, Newton — nézetein. akik szerint az atomok összekapcsolódása nem eredményez minőségileg új részecskéket. Ezzel azonban még korántsem teljes a róla szóló ismertetés. Híresek voltak optikai berendezései — távcsövei, refraktométerei —, melyek segítségével elsőként fedezte föl a Vénusz bolygó légkörét. Új meteorológiai megfigyelő műszereket is szerkesztett, s az ö kezdeményezésére hozták létre az első orosz meteorológiai megfigyelő hálózatot. Izgatták az elektromosság kérdései is; egy izben a villámokkal végzett kísérleteket Rihmann akadémikus társaságában, s kis hiján villámütés áldozata lett. Kollégájának nem volt ilyen szerencséje: ö az életét vesztette. Belekóstolt a földtudományokba is, s több esetben igen figyelemre méltó megállapításokra jutott. Felismerte, hogy a tőzeg és a kőszén valamikor szerves anyagokból keletkezett; azt is helyesen vette észre, hogy földünk felszínén és mélyében különböző folyamatok játszódtak le a régmúlt időkben, s ebből arra lehet következtetni, hogy a föld bizonyos fejlődésen ment keresztül. Szerinte a tektonikus mozgásokat a föld belső energiája váltja ki, s a föld belsejében uralkodó erők hatására jönnek létre az ásványok. Különböző földrajzi expedíciók gondolata is foglalkoztatta, így többek között a saját költségén felszerelt egy hajót — a navigációs eszközöket maga készítette —, amelynek az Északi-tengerről az Indiai-óceánba kellett eljutnia. Mint filozófus a mechanisztikus materializmus talaján állt. A megismerés folyamatában nagy szerepet tulajdonított a tapasztalásnak, de az igazsághoz szerinte csakis az empirista módszerek és az elméleti általánosítások szintézise révén juthatunk el. LACZA TIHAMÉR MIHAIL VASZILJEVICS LOMONOSZOV (1711-1765) 1»