A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-31 / 44. szám

Tudomány-technika Mondják, hogy ha gyógyítani lehetne a kopaszságot, nem lenne a világon annyi kopasz bőrgyógyász, kozmetikus és fodrász ... De ennek az elsősorban férfibánatnak az okáról, a kopaszodás folyamatáról, bizonyos formáinak a megfékezéséről azért egyre többet tudunk. És bár a dús sörény sokak szemében a férfierő jelképe (ott volt Sámson, hogy mást ne mondjunk) — a kopaszság legfőbb oka mégis a férfi nemi hormonok túltengése ... A férfiak számára a kopaszodás saját véleményük szerint a férfiasság szempontjából jelent veszteséget. Sok pénzt áldoznak hát „hajnövesztő" szerekre, tintúrákra, samponokra, amelyeknek hatása azonban általában több mint kétséges. A haj minősége, szépsége", hogy göndör, sima, vastag vagy vékony szálú haj képződik-e, a hajgyökerekben levő csírarétegsejt genetikai adottságaitól függ. Az átlagosan mintegy 0,1 mm vastagságú hajszál növekedési gyorsasága nőknél tiz nap alatt 3,6 mm — valamivel több, mint a férfiaknál (3,4 mm). Ezt a redkivüli teljesítményt csakis az teszi lehetővé, hogy a hajat képező sejtek gyorsabban osztódnak majd minden más, az emberi testben található sejteknél. Feltétele a rendkívül gyors anyagcsere a hajtő tájékán. ELSZABADULT ANDROGÉNEK Az ember fején korán nőni kezd a haj, a kezdetek már a tizenegy hetes embriónál megtalálhatók. A haj az egész élet folyamán visszatérő szakaszokban kihullik és újra nő. A terhesség nyolcadik hónapjában már le is zajlott az első hajcsere. Ezt a szabályszerű mechanizmust nyilvánvalóan sok tényező befolyásolja, míg a haj fejlődését mindenekelőtt a hormonok irányítják. A serdülőkortól számítva, a férfihormon hatására a haj négy-hat évenként újul meg. Egy-egy hagymából több éven át nő a hajszát, hat hónapon át stagnál (ez a pihenési időszak), majd kihullik. (Napi 60—100 hajszálat is elveszíthetünk így, anélkül, hogy valaha is megkopaszodnánk.) Normális esetben a tömlő formájú hajtüszőben már új hajszál fejlődött ki. Az emberi „hajvedlésnek" ez a folyamata az élet akár huszonötször is megismétlődhet. Ellentétben az állati szőrzettel, az emberi haj növése nem szinkronban irányított: minden egyes hajszálra külön inger hat. Ha ezt valami megzavarja, a növekedési folyamat szünetel. A kopaszodás kezdetekor a később ritkuló helyeken nőtt hajszálak túlnyomórészt a pihenés szakaszában vannak. Eközben a hajtüszök visszafejlődnek, s végül csak kis, bolyhos hajszálacskák nőnek, mint egykor az embrión. A férfihormonok, különösen a tesztoszteron szerepe döntö a kopaszság kialakulásában. Érdekes, hogy míg a fejen a hajnövést csökkentik, a test más részein éppen erősitik MEDDIG LESZ KOPASZ FEJ ? a szőrzet fejlődését. A szőrzet erős kiütközése a lábszáron, és az arcon a nőknél is a férfihormonok — vagy hasonló hatású mellékvesekéreg-hormonok — fokozott tevékenységének tulajdonítható. Férfihormonnal végzett kezelés után például hajhullás következhet be náluk anélkül, hogy öröklött hajlamuk volna rá. Összefoglalva az eddigieket: A férfiaknál a kopaszodást két tényező idézi elő: — azok az öröklött adottságok, amelyek a hajtüszőn belül a sejtosztódást és a haj szakaszos kicserélődésének belső óráját irányítják; — a férfi nemi hormonok (androgének) fokozott hatása az anyagcsere. Az adrogének ellensúlyozására megkíséreltek női hormonokat alkalmazni. Kiderült, hogy a kihulló hajszálak száma ennek hatására ugyancsak csökken. Kézenfekvő volna az is, hogy anti-androgének adagolásával próbálják a férfi nemi hormont semlegesíteni, ez azonban a férfiaknál „kémiai kasztrációhoz" vezetne, ezért nem vállalkoznak a használatára. Nőknél ez a veszély nem áll fenn, s az eddigi kísérletek az anti-androgén hatására csökken a faggyúképződés a fejbőrön, és visszafejlődnek a nöi szervezetben is megtalálható férfihormonok, majd csökken a hajhullás. A hajnövést és a haj minőségét a pajzsmirigy hormonjai is befolyásolják. Mind a mirigy túltengése, mind elégtelen működése a haj ritkulását okozza. Az még tisztázatlan, hogy a kopaszság összefügg-e a fejbőr elégtelen vérkeringésével. A jobb vérellátást biztosító szerek alkalmazása mindeddig nem járt eredménnyel. Ha viszont a hajtüszök vérellátása csaknem nullára csökken, ennek erős hajhullás lesz a következménye. EZERNYI VESZÉLY Nem tudjuk még pontosan, mi az összefüggés a kopaszodás és a táplálkozás között. Ha egy elhízott ember koplalni kezd, az mindenesetre erős hajhullással járhat. Dekaj indiai bőrgyógyász 1979-ben kimutatta, hogy ezzel szemben a krónikus alultápláltság, illetve a több hónapos vallási böjt nem vezet fokozott hajhulláshoz, söt: szinte a viszonylag rosszul táplált indusok hajzata szokatlanul jó állapotban van. A fehérjehiány viszont részleges hajhullást okozhat, és a haj ki is fakulhat. Ilyen esetben aminosavas (tehát a fehérjék építőelemeit tartalmazó) hajvizektől sem várható jó eredmény. Más hatóanyagok, így a vitaminok vagy a samponok sem akadályozhatják meg a kopaszodást. Megszüntetik ugyan a korpásodást — de hát akár a legmakacsabb korpásodás sem feltétlen előjele a kopaszságnak. A „hajnövesztő szerek" harsogó reklámja ellenére a kopaszodás természetes folyamatának egyelőre még nincs ellenszere. Az újra nőtt hajzatról szóló beszámolók, ha igazak is, valószínűleg csak a kopaszodás egy sajátos esetére vonatkoznak. Ez az úgynevezett foltos kopaszodás egyik fajtája: az ilyen hajhullást a bőrre irányított ingerekkel valóban egész gyorsan meg lehet állítani: mind az ultraibolya-sugárzás (kvarcolás) erőteljes alkalmazása, mind a fotokemoterápia eredményes lehet. Vitaminhiányos megbetegedés (pellagra) esetében megfelelő vitamin bedörzsölésével visszafejleszthetjük a bőrelváltozásokat, a vitamintabletták azonban összehasonlíthatatlanul erősebben és gyorsabban hatnak. Csínján kell azonban bánni velük, mert például az A-vitamin túladagolása törékennyé teszi a hajat, sőt átmenetileg hajhulláshoz is vezethez. Egy-két orvosság is fokozza a hajhullást, igy az olyan gyógyszerek is, amelyek a rák gyógyításában sokszor nélkülözhetetlenek. A véralvadást gátló orvosságok is, siettetik a hajhullást, és átmeneti kopaszodáshoz vezetnek. (Idővel elmúlhat a rák elleni gyógyszerek okozta kopaszság is.) Vitatott kérdés, hogyan hatnak a kozmetikai szerek a hajnövésre. Az Egyesült Államokban, a Durhami Egyetemi központban végzett kísérletek azt igazolják, hogy egy-két olyan anyag, amely néhány hajápoló szernek is alapanyaga, valóban hatással lehet a hajtüsző egyik enzimjére. Ha ennek a hatását ellensúlyozzák, az elősegíti a hajnövést. Nehéz azonban különválasztani a környezeti tényezők hajra gyakorolt hatását attól, amit a kozmetikai szerek okoznak. Olyan gyakori megbetegedések, mint például az influenza és a mandulagyulladás, szintén befolyásolják a hajnövést. A kopaszságot kozmetikai szerekkel teljes mértékben és mindenkinél nem lehet megszüntetni. Ritka, de hatékony módszer viszont a hajátültetés. Az eljárás N. Orentreich New York-i orvos találmánya. Lényege az, hogy hajszigeteket ültetnek át a hajjal borított fejbőrről, amely a kopasz foltot körülveszi. A hajátültetés technikája ma már meglehetősen fejlett, Amerikában már számos klinikán alkalmazzák. Akármilyen tökéletes eljárások születtek is azonban, az ideális megoldás nem a valóban hatékony hajnövesztő szer vagy gyógymód feltalálása volna, hanem sokkal inkább a korai kopaszodás megelőzése. A RÖNTGENSUGÁRZÓ JUPITER A HEAO-2 jelzésű amerikai csillagászati műhold váratlanul felfedezte, hogy a Jupiter bolygó erős röntgensugárzást bocsát ki. Az Einstein obszervatóriumnak is nevezett műholdat eredetileg azzal a céllal vezérelték pályájára, hogy a nagy energiájú sugárforrásokat fürkéssze az égbolton — az ilyen röntgenforrásokat nem lehet megfigyelni a földfelszínről, mert a légkör csaknem teljesen elnyeli az ibolyántúli, a röntgen- és a gammasugárzást. Még teljességgel tisztázatlan, hogy milyen folyamat révén tesz szert a Jupiter óriási gázgömbje a röntgensugárzáshoz szükséges energiára. Valószínűleg a bolygó mágnestere és a Jupitert övező sugárövek közötti kölcsönhatás hatására nagy energiájú elektronok és ionok csapódnak be a Jupiter légkörébe. Ezek a villamos töltésű részecskék az atomokkal és a molekulákkal összeütközve olyan sugárzást váltanak ki, amelynek tartománya a látható fénytől az ibolyántúlin át egészen a röntgensugárzásig terjed. A Voyager-I és Voyager-2 űrszondák a Jupiter mellett elhaladva megállapították, hogy a kemény sugárzás — tehát az ibolyántúli és a röntgensugárzás — főként a sarkvidéki sapkák területéről indul ki. Óvatos számítások és becslések szerint a sugárzás kibocsátásához egybilliárd wattnyi energia szükséges. Valószínű, hogy a részecskéktől bombázott Jupiterholdak is röntgensugárzást bocsátanak ki. Ha a jövendő újabb műholdjaival sikerül majd ezt a sugárzást behatóbban elemezni, végül is felvilágosítást kaphatnak a Jupiter-holdak szerkezetéről, felépítéséről. BAKTÉRIUMFEGYVER A SZÚNYOGOK ELLEN A szúnyogok veszedelmes betegségek terjesztői a trópusokon. Évről évre több mint százmillió ember betegszik meg a világon a szúnyogok terjesztette maláriában, s több mint egymillióan meg is hatnak a betegségben. A modern vegyipar nagyhatású rovarirtó vegyszereinek alkalmazása mind nagyobb nehézségekbe ütközik: részben nagyon sokba kerülnek, részben a környezetet is szennyezik és egyre több rovarfaj válik ellenállóvá velük szemben. Ezért szorgalmazzák egyre jobban az Egészségügyi világszervezet, a WHO szakemberei, a biológiai fegyverek alkalmazását a trópusi betegségek terjesztőinek leküzdésére. Bacillus thuringiensis készítményeket immár sok éve használnak a mező- és erdőgazdálkodásban. Egy újonnan elkülönített törzsük toxinja, méreganyaga szelektíven a szúnyoglárvákra hat, és nem károsít más élőlényeket Ezért eszményi rovarirtószernek ígérkezik a szúnyogok irtására, mert az élővilág biológiai láncát nem károsítja, nem szennyezi természeti környezetünket, nem maradnak környezetünkben maradványai. 1»