A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-17 / 42. szám

Következő számunk tartalmából: Fister Magda: CSALLÓKÖZ GYÜMÖLCSE Lacza Tihamér: A SZÁZAD FESTŐJE Rácz Olivér: AZ ALEZREDES Keszeli Ferenc: UTAK A VÍZLÉPCSŐHÖZ Sági Tóth Tibor: MIKOR ÜZLET A KÖNYV? Ág Tibor: A MAGYARSÁG NÉPZENÉJE Miklósi Péter: SZERTEGURULTAK AZ ARANYALMÁK Címlapunkon Gyökeres György, a 24. oldalon Buday Endre és Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség . 890 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Ös. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334-134, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Tele­fon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Terjeszti a Posta Hírlap­szolgálat. Külföldre szóló előfizetése­ket elintéz: PNS — Ústredná expedi­cia tlace, 884 19 Bratislava. Gottwal­dovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p. Ko­sice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­tő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. A számítógépek alkalmazásáról szólva nyugodtan megállapíthatjuk, hogy nél­külük ma már aligha tudna meglenni a tudomány. S ennek keretén belül a kutatás és fejlesztés, valamint a terme­lés egyre több ágazata. De vajon kivívta az elektronikus számító- illetve adatfeldol­gozó gép méltó helyét a termelő mun­ka irányításában is olyan mértékben, a­hogy a korhoz illik? Itt persze nem olyan esetekre gondolok, mint amilyenről Ja­pánból kaptunk a minap hírt, miszerint a számítógépes vezérlés alkalmazásá­val az egyik újonnan épült gyárat telje­sen automatizálták, úgyhogy csupán három ember irányít egy olyan hatal­mas komplexust, ahol a hagyományos módszerek alkalmazása mellett több mint ötszázan dolgoznának. A hasonló példa még a felkelő nap országában is fehér hollónak számít, viszont jelentheti már egy megkezdett út elejét. Idehaza beérnénk a számítógépek kisebb fokú „bevezetésével" is, hogy ez több eset­ben nem sikerül, már elgondolkoztató. Vegyük például a Csehszlovákiában üzemelő komputerek számát. Netán kevés lenne belőlük? A statisztika meg­adja a választ, hogy távolról sem. A számítógépek mennyiségét tekintve az európai élmezőnyhöz tartozunk. A ki­mutatásokból viszont az is kiderül, hogy élni e lehetőséggel már nem tudunk minden esetben. Ami nyugtalanító, az az, hogy éppen a számítógépek kihasz­náltsága nem megfelelő. Megtörtént, hogy több millió korona értékű beren­dezéseket, nemegyszer az egyszerű ügyvitelben alkalmazták. Tehát olyan minőségű és annyi munkát bíztak rájuk, amit egy jó könyvelő fél kézzel is el tudna végezni fizetett munkaidejében. Ennek a visszás állapotnak a mielőbbi felszámolását tűzte ki célul az az orszá­gos feladat, amelyet a Szövetségi Mű­szaki és Beruházásfejlesztési Miniszté­rium dolgozott ki és hirdetett meg né­hány éve. Szlovákiában a bratislavai Ipari Rendszermémöki Intézet gondos­kodik a feladat sikeres megoldásáról. E hatalmas munkát szétosztotta fiókinte­zetei, kirendeltségei között, így például a prievidzainak jutott feladatul a gazda­sági információk alrendszereinek kidol­gozása és a gyakorlati alkalmazásukkal kapcsolatos feladatok megoldása a könyvelés, a kalkuláció, a költségvetés és a statisztika területén. Juraj Minár mérnökkel, a prievidzai intézet vezető kutatójával arról beszélek, hol tartanak e téren ma. — Miután nekifogtunk a munkának, kidolgoztunk egy típustervet, amit ép­pen univerzitásának következtében al­kalmazni tudtunk az állami feladatban kitűzött cél elérésére. További előnye volt, hogy nemcsak az Iparügyi Minisz­térium hatáskörébe tartozó vállalatok­nál, de más ágazatok üzemeiben is jó eredményeket sikerült elérni vele. Ezt azért hangsúlyozom, mert mi az Iparü­gyi Minisztériumhoz tartozunk, és fő feladatunk az automatizált irányítási rendszerek bevezetése ebben az ága­zatban.

Next

/
Thumbnails
Contents