A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-10-10 / 41. szám

Képes krónika CZECHOSLOVAKIA erintem a lengyelországi események láttán egyre többet szükséges arról is beszélni, hogy mi a szakszervezetek küldetése. Mert bármennyire is elemi kérdésről van szó. a magát „független szakszervezet inek tekintő „Szolidaritás" hívei, és azok, aki a „Szolidaritás" ténykedését elnézően szemlélik, úgy látszik, nem tudják (vagy szándékosan nem is akarják tudni), hogy a szakszervezeteknek mi a szerepe és a hivatása. A szakszervezetek a munkásosztály harcában mindig, mindenütt igen fontos és sajátos helyet (szerepet) foglaltak (foglalnak) el. A szakszervezeteknek a fejlődés minden időszakában az volt és ma is az az elsődleges hivatása, hogy szolgálják a dolgozók érdekeinek és igényeinek a kielégítését. A szakszervezeteknek tulajdonképpen létalapja a dolgozók közvetlen érdekeiért folytatott harc. Abban az értelemben Is történelmi jelentőségű a szerepük, hogy hozzájárultak a munkásság osztállyá szerveződéséhez. a kizsákmányolással szembeni harc kialakulásához, a dolgozók osztálytudatának és aktivitásának a fejlődéséhez. Az osztályharcos szakszervezetek fellépései, követelései és akciói ma is gyengítik a kizsákmányoló osztályok társadalmi és politikai rendszerét. A kapitalizmusban a szakszervezetek ellenzékisége szükségszerűen következik a munkásosztály ügye iránti elkötelezettségből. Az ellenzékiség azonban nem öncél, és nem szükséges mindenkor. Ha megváltozik a hatalom jellege, ha megalakul a munkásállam — mégpedig a szakszervezetek messzemenő részvételével, a közös célok megvalósítása érdekében — akkor a szakszervezetek sem maradhatnak mindenáron ellenzéki állásponton. Javaslataikkal, munkájukkal — és kritikájukkal is — a közös célok megvalósítását segítik, kell hogy segítsék. A munkásosztály hatalomra kerülésével a szakszervezetek tevékenységének nemcsak a tartalma változik meg, hanem tevékenységének a köre is kiteljesedik. Új minőségét elsősorban az jellemzi, hogy tevékenységében a szocialista társadalom építésének a segítése és a dolgozók közvetlen érdekeinek a védelme összefonódik és egységet alkot. A szocializmusban, mivel a termelőeszközök társadalmi tulajdonba kerültek, a kizsákmányolás megszűnt, új tuTéjdonviszonyok és új érdekviszonyok alakultak ki, megváltozott a dolgozók helyzete: a dolgozó nálunk már nem kizsákmányolt proletár, hanem a termelőeszközök tulajdonosa. egyben munkavállaló. A hatalom és a tulajdonviszonyok megváltozása következtében a szocializmusban a társadalmi érdek minden dolgozó egyéni érdekét is szolgálja, illetve az egyéni és a társadalmi érdek lényegét tekintve azonos. A szocializmus körülményei között a szakszervezetek létezését, önálló működését, szuverenitását nemhogy nem fenyegeti veszély, hanem minden korábbinál nagyobb lehetőséghez juthatnak (és jutnak). Részt vesznek a társadalmat, a dolgozó osztályokat érintő döntések meghozatalában, segítik ezek végrehajtását. Egyben rendkívül fontos szerepet töltenek be a dolgozók közvetlen érdekképviseletében. A szakszervezetek társadalmi szerepének lényeges eleme az is, hogy a szakszervezetek részt vesznek a párt politikájának kialakításában és a megvalósításában. A párt igényli a szakszervezetek tapasztalait a társadalmi célok megvalósításánál és általában minden lényeges döntés előtt. Bevonja a szakszervezeteket a közösen kidolgozott politika megvalósulásának az ellenőrzésébe is. Abból a lenini tételből indul ki. hogy „szocialista építésünk katasztrófája is elkerülhetetlen, ha a kommunista párt a tömegek közti átviteli szerkezet — a szakszervezet — helytelenül van felépítve vagy helytelenül dolgozik". Lenin arra is figyelmeztetett, milyen veszélyekkel járhat ha a munkásosztály élcsapata nem tart szerves kapcsolatot „a munka egész hadseregével, vagyis a munkás- és paraszttömegek óriási többségével", amelyeket elsősorban a szakszervezetek tömörítenek. A szakszervezetnek egyik sajátossága. hogy a szakszervezet a párt és a tömegek közötti sokoldalú kapcsolat intézménye, szervezete. Feladata, hogy sajátos funkciói útján közvetítse, elfogadtassa a párt politikáját, ugyanakkor jelezze a párt számára a politika megvalósításának tapasztalatait, a dolgozók törekvéseit. gondját, érdekeit. A munkásosztály harcában a szakszervezetek szerepe az adott körülményeknek megfelelően változik és fejlődik, azaz a szakszervezeteknek az államhoz való viszonyát is az államhatalom osztálytartalma. osztályjellege határozza meg. Kapitalista viszonyok között az osztályharcos szakszervezetek azért állnak szemben az állammal, mert a kapitalista államrendszer a kizsákmányoló osztály érdekeit szolgálja. Szocialista viszonyok között a szakszervezetek azért segítik, erősítik és védik a munkáshatalmat, a szocialista társadalmi rendszert, mert a szocialista társadalmi rendszer a dolgozók osztálycéljait és érdekeit valósítja meg. Ahol ez másképpen van (és Lengyelországban a „Szolidaritás" esetében másképpen van) ott a szakszervezet vagy nem tudja, hogy mi a tényleges szerepe, vagy a magát „szakszervezet" -nek nevező szervezet nem szakszervezet. Azt hiszem, Lengyelországban az utóbbiról van szó. A „Szolidaritás" egyre inkább nyíltan ellenséges, álarc nélkül bemutatkozó. a szocialista rendszerrel és Lengyelország szocialista kormányával szemben álló ellenforradalmi gyülekezet. BALÁZS BÉLA ÁLARC NÉLKÜL MEGNYÍLT AZ ENSZ-KOZGYULES VITAJA. New Yorkban, az Egyesült Nemzetek székházában szeptember 21-én megkezdődött a közgyűlés idei, 36. ülésszakának általános vitája. Az idei ülésszak napirendjén több mint 130 kérdés szerepel. Kormányaik álláspontját a külügyminiszterek terjesztik elö. Már elhangzott előbb Haig amerikai, majd Gromiko szovjet külügyminiszter felszólalása, és sor került a két külügyminiszter nagy érdeklődéssel várt találkozójára. A csehszlovák küldöttséget Bohuslav Chöoupek külügyminiszter (kép) vezeti SAJTONAPI ÜNNEPSÉGEK. Az idei sajtónapi ünnepségek keretében szeptember 21-én ünnepi ülés volt Bratislavában a tömegtájékoztatási eszközök, a nyomdaipar és a Posta Hírlapszolgálata dolgozóinak részvételével. Az ülésen Miloä Marko a Szlovákiai Újságírók Szövetségének elnöke, a Csehszlovák Televízió szlovákiai igazgatója mondott ünnepi beszédet CSEHSZLOVÁK—ROMÁN SZAKSZERVEZETI TÁRGYALÁSOK. Prágában szeptember 21-én tanácskozások folytak a csehszlovák és a román szakszervezeti küldöttség között. A csehszlovák küldöttséget Karel Hoffmann, az SZKT elnöke, (balról), a román delegációt Cornel Onescu, a Román Szakszervezetek Általános Szövetsége Központi Tanácsának elnöke vezette HÁZFOGLALÁSOK NYUGAT-BERLINBEN. Kétezer rendőr vonult fel szeptember 22-én azok ellen a hajléktalan fiatalok ellen, akik elfoglaltak spekulációs okokból üresen hagyott házakat. Amikor a nyolc házat megszállva tartó fiatalok nem voltak hajlandók elhagyni az épületeket, a rendőrség gumibottal és könnyfakasztó gázzal támadt rájuk. Az összetűzés során egy 17 éves fiatal életét vesztette; amikor menekülni próbált a rendörgyürűből, elütötte egy arra haladó gépkocsi, mire a fiatalok utcai harcot vívtak a rendőrökkel ICSTK bel- és külföldi képszolgálata) MÉLYÜLŐ CSEHSZLOVÁK-MAGYAR GAZDASÁGI KAPCSOLATOK. Lubomir Strougal csehszlovák miniszterelnök szeptember 21-én fogadta Marjai Józsefet, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnökhelyettesét, akivel gazdasági kérdésekről tárgyalt. Ugyancsak ezen a napon nyitották meg ünnepélyesen Prágában a magyar gazdasági és műszaki napok eseménysorozatát ir»