A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)
1981-09-19 / 38. szám
A Csemadok életéből HOGYAN DOLGOZUNK? A rozsnyói (Roznava) járás területén jól működő alapszervezetek vannak. Az eredmény annak köszönhető, hogy a CSEMADOK tisztségviselői komolyan veszik ezt a munkát. Sokszor bámulatos a kitartásuk, ügyszeretetük, áldozatkészségük. Sokan vannak ilyenek az öregebb tagság soraiban, de a fiatalok között is találhatók. Sajnos, vannak egyes alapszervezetek, melyek nem mutatnak fel kielégítő munkát. A járási bizottság elnöksége ezek munkájával, annak megjavításával részletesen foglalkozik. A felsőbb párt és állami szervek értékelik a CSEMADOK kulturális tevékenységét. Nagyban hozzájárultunk a szocialista és proletárnemzetköziség elmélyítéséhez. Jelentős a tagság bekapcsolódása a különféle társadalmi munkákba. Ennek köszönhető, hogy egyes falvakban szép kultúrházak épültek, mint Hárskúton, Hosszúréten, Tornagörgön és máshol. A tagság nagyban kiveszi részét a mezőgazdasági munkákból is. Arra a kérdésre, hogy mi fékezi és kényszeríti néha egyhelyben topogásra a kulturális tevékenységet, nagyon nehéz válaszolni. Sokszor egy-egy lelkes tisztségviselő munkájának eredményességétől függ a helyi szervezet színvonala. A legjobb szervezetek ott vannak, ahol a pártszervezet, a nemzeti bizottság és a többi tömegszervezetek is jól működnek. A CSEMADOK tagságát nézetem Vallomas lobogással r szerint csak úgy lehet aktívabbá tenni, ha olyan rendezvényeket szervezünk, melyek a széles tagság számára vonzók. A helyi szervezetek munkájának SZÍNES, GAZDAG KULTURÁLIS ÉLET A CSEMADOK rozsnyó (Roznava) helyi szervezete 1949-ben alakult. A valamikori 1 20 tagot számláló tagság az eltelt évek során 850-re gyarapodott. Helyi szervezetünkben sokrétű munka folyik. Évi munkaterv alapján dolgoznak az egyes szakkörök, és ténykedésüket nyilvános fellépésükkel igazolják. Az elmúlt évben pl. 54 akciót valósítottak meg. Az egyik legidősebb, leghagyományosabb kultúrtevékenységünk a műkedvelő színjátszás. Hosszú pangás után került sor 1978-ban Dávid Teréz: Bölcs Johanna cimü drámájának bemutására. Ezt követte 1980-ban Moliere: Dandin György című színmüve. Az előbbit Gaál István, az utóbbit Zabari Béla rendezte. Három éve színjátszó csoportunk tagja az Állandó Gömöri Színjátszó Testületnek és a Járási Művelődési Otthon anyagi és szakmai támogatását élvezi. Némileg enyhült ezzel szűkös anyagi helyzetünk. A magyar nyelvű színjátszás rendszeresítése céljából helyi szervezetünk vállalta a Thália és a MATESZ fellépésének közönségszervezését. Énekkarunk, a rozsnyói munkásdalárda immár 117-éves múltra tekinthet vissza. Az eltelt évtizedek során neves karnagyok adták át egymásnak a dobogót, s a „szent tüzet", a magyar dalkincset, amely fölött őrködni, tüzet ápolni kötelességnek és küldetésnek tekintették. Három Ízben jutott el dalárdánk a galántai Kodály-napokra, Mikus Imre, valamint Kardos Ferencné karnagyok működése idején. Jelenleg két karnagyuk van: Bocsárszki Pálné és Máté Dénes pedagógusok. Mind a dalosok, mind a vezetőik mindent megtettek annak érdekében, hogy a választó bizottság benevezze őket a Kodály-napokra. Sajnos, nem sikerült bejutni. Ez kissé lehangolta a dalárda tagjait, de 6 Moliere : Dandin György cimü darabjának szereplői tette a klubtevékenység. A Fábry Zoltán Ifjúsági Klub 1979-ben újította fel ténykedését s nevéhez méltó munkát fejt ki: elsöadássorozatokat, vitaesteket, tartanak a tudomány és a művészet köréből. Kirándulásokon vesznek részt és discokat rendeztek. Örömmel és büszkeséggel említjük népi zenekarunkat a Kisködmönt, a dzsessz-balett csoportjukat és irodalmi körüket, amely ez évben 2 önálló irodalmi összeállítással jelentkezett: Varga Imre: Boszorkányszombat és a Csontváry K. Tivadar emlékműsorral, amelyeket nemcsak a hazai közönség láthatta hanem a környék is, és a Szepsiben megrendezett területi színjátszó fesztivál nézői is. Dicséretre méltó fiatal vezetőjük: Krausz Tivadar. Az még inkább az a sokat hangoztatott tény, hogy fiatalítani kell a szólamokat. Ezt néhány veterán énekes magára vonatkoztatta és — helyet adva a fiataloknak — abbahagyta az éneklést. Fiatal, új énekesek toborzása — sajnos — még ilyen elég nagy városban is nehéz. így a szólamok felfrissítése továbbra is elsőszámú megoldásra váró feladatunk marad. Énekkarunk 10—15 nyilvános fellépést tart évente a különböző állami ünnepségeken és rendezvényeken. A közelmúltban a járási pártbizottság vezető titkára átnyújtotta énekkarunknak „A rozsnyói járás fejlesztésért" című érdemrendet, és beírták a nevüket a járás dicsőség könyvébe. Egész kulturális életünket felpezsdíti népi tánccsoport (Archívumi felvételek)