A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-19 / 38. szám

Következő számunk tartalmából: Ábel Gábor: LELKESEDÉSBEN NINCS HIÁNY ... Sebők Mária: KORONDI FAZEKASOK Keszeli Ferenc: UBORKASZEZON -TELJES GŐZZEL! Fonod Zoltán: A SARLÓ ÖRÖKSÉGE Zolczer János: AZ ADRIA JOBB PARTJÁN Id. Stibrányi Gusztáv: REGE ÉS VALÓSÁG Címlapunkon M. Borsky, a 24. olda­lon Prandl Sándor felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334-134, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Tele­fon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hirlap­szolgálat. Külföldre szóló előfizetése­ket elintéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlace. 884 19 Bratislava, Gottwal­dovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p. Ko­sice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesí­tö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. — Miniszter elvtárs, az épí­tőipar milyen eredményekkel zárta a hetedik ötéves terv első évének felét? — Amint arról már a Szövetségi Statiszti­kai Hivatal jelentéséből is értesülhettek, az első félévre kitűzött tervünket nem sikerült mindenben teljesíteni. Mielőtt vi­szont a lemaradás miértjeire is válaszol­nék, előrebocsájtom, hogy az építőipar jelenleg egy nagyon izgalmas időszakát éli. A XVI. pártkongresszus megszabta irányvonalat igyekszünk következetesen betartani, ami a hetedik ötéves tervben a komplex intézkedések alapelveinek gya­korlati alkalmazását is jelenti. Pillanatnyi­lag két síkon dolgozunk. Az égyik a komp­lex intézkedések működtetésének terve az elkövetkezendő időszakban, hogy úgy mondjam, távlati stratégiai tervünkön dolgozunk, a másik már a megélt első tapasztalatok elemzése. Ezalatt leginkább az első félév eredményeinek szigorú rész­rebontását értem. — A beruházások terén a jövőben csu­pán olyan építkezéseket engedélyezünk, amelyek nagy társadalmi igényeket elégí­tenek ki. A múltban sem a beruházó, de a kivitelező sem ellenezte az új építkezések megkezdését, mégha előre tudták is, hogy befejezni a megszabott határidőre szinte lehetetlen lesz. A munka és kötelességek eme hatalmas áradatában aztán, hogy mentsék, ami menthető, mindkét fél en­gedett az igényességből. Ennek az íratlan megállapodásnak lettek kisebb-nagyobb mértékben áldozatai a beruházások. Csökkent az előkészületi munka és a megvalósított mű minősége. Az idén ez az állapot már megszűnt. Most először sike­rült néhány milliárd korona értékű csök­kentést elérni az újonnan kezdett építke­zéseknél. Ennek köszönhetően már az idei évi tervünkben jóval magasabb a befeje­zett épületek száma. Az egész iparágra átszámítva ez úgy 300 millió korona érté­ket tesz ki. Ennyivel több objektumot adhatunk át, és persze, használhatunk is ki, ami viszont már a beruházások megté­rülésével függ össze. — Elegendőnek találja ön a most ho­zott intézkedéseket ahhoz, hogy az or­szágban kevesebb lucaszékszerű építke­zés „ díszelegjen "? — A jó eredmény érdekében azon le­szünk. hogy állandósuljanak az építőbrigá­dok, a munkakollektívák és mindenütt ésszerűen kihasználják a munkaidőt. A je­lenlegi 20—25 százalékos fluktuációt ok­vetlenül csökkenteni szeretnénk. Amíg ez nem sikerül, addig hiába várunk figyelem­re méltóbb változást a minőség terén, vagy bárhol másutt. — A munkaerő-vándorlás mérséklését hogyan képzelik el? — Javítjuk a munka körülményeit. Főleg a szociális ellátás terén szeretnénk na­gyot lépni előre, de a dolgozók szakmai képzésével is többet akarunk foglalkozni. Vannak építkezések, és ezek sajnos épp a központosított beruházó építkezések sza­kaszán találhatók, ahol munkaerőhiány­nyal küzdünk. Ilyen a helyzet például egyes épületeinken az észak-csehországi kerületben. Bratislavában, de másutt is Szlovákiában, például Kassán. Fontos fel­adatunk tehát a munkaerő-toborozás is. Hiszen az első félévben kereken 818 em­berrel dolgozott kevesebb az építőipar­ban. mint amennyire szükség lett volna. — Szinte minden iparágban, és az irá­nyítás csaknem minden szintjén, mosta­nában sok szó esik a tartalékokról. Az Beszélgetés DUSÁN MIKLÁNEK elvtárssal, a Szlovák Szocialista Köztársaság építőipari miniszterével AKIJO ÚTON HALAD CÉLBA FOTÓ: KÖNÖZ! mM 2

Next

/
Thumbnails
Contents