A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-05 / 36. szám

A Csemadok életéből A CSEMADOK és a városi művelődési ház színjátszó csoportja 1981 -ben Móricz Zsigmond: A kismadár című színművével mutatkozott be pagálását. Fontos feladatunknak tartjuk az ifjúság nagyobb mérvű bekapcsolását szervezetünk munkájába. A középiskolás ifjúságon kívül szeretnénk további fiatalok érdeklődését is felkelteni munkánk iránt. Sajnos, Nagymegyeren a műszaki értelmiség túlnyomó része csupán aktiv szemlélője munkánknak. Művelődési klubunk előadások szervezésével jól szolgálja a tagság és a város lakosságának művelődési igényeit. De még az objektív nehézségek ellenére (nem rendelkezünk önálló klubhelyiséggel) sem elégedhetünk meg mindezzel. Célunk a valódi klubélet kialakítása. A klubvezetöség eddigi fáradozásai nem hozták meg a kívánt eredményt. Úgy tűnik fel. hogy sok esetben a klub tagsága sem igényli ezt a formát. Egyegy találkozó, illetve előadás elhangzása után gyorsan kiürül a terem. Mindezek ellenére nem akarunk lemondani arról az elképzelésünkről, hogy klubunk működésével, az ismeretterjesztő előadások szervezésével párhuzamosan egy olyan fórumot teremtsünk, ahová rendszeresen eljárhatnának A művelődési klub tagsága feszült figyelemmel kíséri az előadást A Hét szerkesztősége a CSEMADOK XIII. országos közgyűlésére készülve levélben fordult a nagy létszámú helyi szervezetekhez, számoljanak be lapunk hasábjain arról, hogyan élik életüket, milyen tevékenységet folytatnak, dolgozik-e énekkar, színjátszó csoport, közművelődési klub, tánccsoport ezekben a nagy helyi szervezetekben, melyek azok a bizonyos gyenge pontok, amelyek tetézik a gondot, fékezik a kulturális munkát, hogyan lehetséges a nagy létszámú tagság összetartása stb. Vallomás lobogással S r A szerkesztőség abból indult ki, hogy a nagy és kis helyi szervezetekben folyik a tulajdonképpeni csata az emberek gondolkodásának formálásáért, szemléletük megváltoztatásáért, az önművelés igényének erősítéséért, egyszóval a szocialista kulturális forradalom teljes és győzelmes megvalósulásáért. A helyi szervezetek vezetői jól értelmezték levelünket, s tisztában vannak azzal is, hogy a CSEMADOK XIII. országos közgyűlése fontos állomása lesz szövetségünk munkája további fejlődésének, éppen ezért írásaikban úgy adnak számot munkájukról, gondjaikról, életükről, hogy abból tanulni lehessen. Az egyre gazdagabb tapasztalat megosztása jó lehetőségének tekintjük az e számunkban megkezdett cikksorozatot. Minden írás a kulturális élet egy-egy munkában összeforrott közösségére veti fényét. Azokra, akik éltetik a szocialista magyar nemzetiségi kultúrát, erősítik tagságukban és a magyar dolgozókban az egészséges nemzeti öntudatot, a szocialista hazafiság és az internacionalizmus érzését, s gondoskodnak arról hogy szövetségünk jelképe, a fáklya, egyre erősebben lobogjon és hintse fényét mindenüvé. E rövid bevezető után most már azoknak adjuk át a szót, akik tiszteletet és megbecsülést érdemlő munkájukról beszélnek számról számra. Eredményes évek A dunaszerdahelyi járás egyik legnagyobb taglétszámú CSEMADOK helyi szervezete a nagymegyeri (Calovo). A CSEMADOK XII. országos közgyűlését követő időszakban fokozatosan kikerült abból a hullámvölgyből, amely tevékenységét a hetvenes évek elején jellemezte. Azzal, hogy az országos közgyűlés határozatait a szervezeti, honismereti és a kulturális munkában teljesítettük, sikerült a járás legeredményesebben működő szervezetei közé felzárkóznunk. A szervezeti élet megszilárdulását bizonyítják a rendszeresen megtartott vezetőségi és tagsági gyűlések, a szervezeti élet eseményeinek rendszeres vezetése, s a taglétszám növelésére törekvő igyekezetünk. Az elmúlt öt évben több mint háromszáz új taggal növeltük a helyi szervezet taglétszámát, így a CSEMADOK nagymegyeri helyi szervezete 1981 első felében 820 fős tagságával városunk egyik legnagyobb tömegszervezete lett. Ugyanebben az időszakban ötven új Hételőfizetőt szereztünk. 1978 óta rendszeres tevékenységet fejt ki művelődési klubunk. Németh Tibor elnök irányításával a klub az idén már ötvenedik rendezvényét tartja. A CSEMADOK helyi szervezete volt a kezdeményezője és szervezője három évvel ezelőtt a néprajzi gyűjtőmunka elkezdésének városunkban. E törekvések eredményeként, a járási és a városi párt- és állami szervek támogatásával 1980. december 1-én megnyílt a város néprajzi tájháza. Hosszú évek csöndjét sikerült megtörnünk azzal, hogy az 1981-es esztendő elején Varga Tibor vezetésével megalakult a CSEMADOK helyi szervezet és a városi művelődési ház színjátszó csoportja. Amatör színjátszóink 18 éves szünet után ismét felléptek városunkban, s becsületes munkával eljutottak az idei Jókai-napokra. Az elmúlt évek eredményei láttán megnőtt az érdeklődés Nagymegyeren a CSEMADOK tevékenysége iránt. Ez azt jelenti, hogy minden évben, hacsak egy-két alkalommal is, de már tömegeket tudtunk mozgósítani. Különösen emlékezetes maradt számunkra a CSEMADOK helyi szervezet megalakulásának harmincadik évfordulója alkalmából 1979 májusában rendezett ünnepi emlékest. A jelenlevő újságíró is elégedetten állapította meg: „alaptalan volt minden kétely, már az ünnepség megkezdése előtt megindult az ünneplőbe öltözött emberek áradata a művelődési házba. Jöttek az idősebbek, a hajdani alapító tagok, jöttek a középkorú nők, férfiak." Majd a Hét szerkesztője így folytatja: „S nem maradtak otthon a fiatalok, a tanulók sem, hiszen Nagymegyer egy kicsit iskolaváros is általános iskolájával, gimnáziumával és most már párhuzamos osztályú közgazdasági szakközépiskolájával, tanárok és diákok sokat tet tek és tesznek azért, hogy a művelődési ház fényes és „hangos" legyen! Több mint ötszá zan tartották fontosabbnak saját CSEMA DOK szervezetük ünneplését mint a televízió közvetítette izgalmas sporteseményt." (Mécs József: Eseménydús három évtized, Hét, XXIV. éfv. 23. sz.) Az erre az alkalomra szerkesztett s nyolcszáz példányban megjelentetett Évkönyv gyorsan elkelt. A Nagymegyeri Városi Művelődési Ház zsúfolt nézőtere előtt tartotta ünnepi jubileumi hangversenyét 1980 januárjában a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Az 1981-es esztendő első felében, színjátszóink fellépése idején nehéz lett volna üres széket találni az ötszáz férőhelyes művelődési házban. A CSEMADOK-klubnak ma 30—40 állandó tagja van, de egy-egy érdekesebbnek ígérkező klubest, egészségügyi, történelmi, honismereti előadás idején nemegyszer kicsinek bizonyult a száz férőhelyes klubterem. Munkánkat nemcsak a CSEMADOK felsőbb szervei kisérik figyelemmel, de a járási és a városi párt- és állami szervek is. Az elmúlt időszakban nagymértékben erősödtek kapcsolataink a vnb illetékes szerveivel, aminek a jelentőségét számos sikeres közös rendezvény (ünnepi emlékest, nemzetközi honismereti tábor, néprajzi tájház létrehozása) bizonyítja. Ma már nehezen tudnánk elképzelni munkánkat anélkül a szoros és eredményes együttműködés nélkül, amely a CSEMADOK helyi szervezet és a városi művelődési ház, valamint a könyvtár kapcsolatát jellemzi. Jónak mondható kapcsolatunk a város magyar tanítási nyelvű iskoláival is. A CSEMADOK helyi szervezet munkáját ma 25 tagú vezetőség irányítja. Számos fiatal, aktiv CSEMADOK-tag került vezetőségünkbe. Mindez pozitívan hatott szervezetünk munkájára. Vezetőségi tagjaink aktivitása, nemzetiségi kultúránk iránti elkötelezettsége, valamint a kollektiv összefogás a CSEMADOK munkájának mennyiségi és minőségi növekedéséhez vezetett. Szervezetünk vezetőségében eredményes munkát végez Bugár István, Lelkes Tibor, Varga Éva, Morva Pál, Németh Tibor, Nyári Ilona, Teleky Miklós, Pajor Zsuzsa, Gerháth Sándor, Kiss László, Pálos Márta, Bognár Imre, Zakál Piroska, Rácz Ernő, Szabó Ernő, Varga István, Bugár Éva, Varga Eta, Horváth Ferenc, Molnár János. Az elmúlt évek eredményei arra ösztönöznek és köteleznek bennünket, hogy tovább keressük munkánk javításának a módját. Mint szövetségünk számos szervezete, mi is jelentős tartalékkal rendelkezünk a tagtoborzás területén. Városunkban számos olyan magyar nemzetiségű lakos él, aki valamilyen oknál fogva nem jutott el hozzánk. Javítani szeretnénk a szervezet rendezvényeinek proazpk. akik érdeklödnek kulturális és közéleti kérdések iránt. Mindez erősíthetné nemcsak a CSEMADOK vezetősége és a tagság, hanem a nemzetiségi kultúránk iránt érdeklődő, azt támogatni kivánó lakosok személyi kapcsolatát is, aminek hiánya sok esetben 6