A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-05 / 36. szám

A Csemadok életéből A CSEMADOK és a városi művelődési ház színjátszó csoportja 1981 -ben Móricz Zsigmond: A kismadár című színművével mutatkozott be pagálását. Fontos feladatunknak tartjuk az ifjúság nagyobb mérvű bekapcsolását szer­vezetünk munkájába. A középiskolás ifjúsá­gon kívül szeretnénk további fiatalok érdek­lődését is felkelteni munkánk iránt. Sajnos, Nagymegyeren a műszaki értelmiség túlnyo­mó része csupán aktiv szemlélője munkánk­nak. Művelődési klubunk előadások szervezé­sével jól szolgálja a tagság és a város lakos­ságának művelődési igényeit. De még az objektív nehézségek ellenére (nem rendelke­zünk önálló klubhelyiséggel) sem elégedhe­tünk meg mindezzel. Célunk a valódi klubé­let kialakítása. A klubvezetöség eddigi fára­dozásai nem hozták meg a kívánt ered­ményt. Úgy tűnik fel. hogy sok esetben a klub tagsága sem igényli ezt a formát. Egy­egy találkozó, illetve előadás elhangzása után gyorsan kiürül a terem. Mindezek elle­nére nem akarunk lemondani arról az elkép­zelésünkről, hogy klubunk működésével, az ismeretterjesztő előadások szervezésével párhuzamosan egy olyan fórumot teremt­sünk, ahová rendszeresen eljárhatnának A művelődési klub tagsága feszült figyelem­mel kíséri az előadást A Hét szerkesztősége a CSEMA­DOK XIII. országos közgyűlésére készülve levélben fordult a nagy létszámú helyi szervezetekhez, számoljanak be lapunk hasábjain arról, hogyan élik életüket, mi­lyen tevékenységet folytatnak, dolgozik-e énekkar, színjátszó csoport, közművelődési klub, tánccsoport ezekben a nagy helyi szervezetekben, melyek azok a bizonyos gyenge pontok, ame­lyek tetézik a gondot, fékezik a kulturális munkát, hogyan lehet­séges a nagy létszámú tagság összetartása stb. Vallomás lobogással S r A szerkesztőség abból indult ki, hogy a nagy és kis helyi szerveze­tekben folyik a tulajdonképpeni csata az emberek gondolkodásá­nak formálásáért, szemléletük megváltoztatásáért, az önműve­lés igényének erősítéséért, egyszó­val a szocialista kulturális forra­dalom teljes és győzelmes meg­valósulásáért. A helyi szervezetek vezetői jól értelmezték levelünket, s tisztá­ban vannak azzal is, hogy a CSE­MADOK XIII. országos közgyűlése fontos állomása lesz szövetsé­günk munkája további fejlődésé­nek, éppen ezért írásaikban úgy adnak számot munkájukról, gondjaikról, életükről, hogy abból tanulni lehessen. Az egyre gazda­gabb tapasztalat megosztása jó lehetőségének tekintjük az e szá­munkban megkezdett cikksoro­zatot. Minden írás a kulturális élet egy-egy munkában összeforrott közösségére veti fényét. Azokra, akik éltetik a szocialista magyar nemzetiségi kultúrát, erősítik tagságukban és a magyar dolgo­zókban az egészséges nemzeti öntudatot, a szocialista hazafiság és az internacionalizmus érzését, s gondoskodnak arról hogy szö­vetségünk jelképe, a fáklya, egyre erősebben lobogjon és hintse fé­nyét mindenüvé. E rövid bevezető után most már azoknak adjuk át a szót, akik tiszteletet és megbe­csülést érdemlő munkájukról be­szélnek számról számra. Eredményes évek A dunaszerdahelyi járás egyik legnagyobb taglétszámú CSEMADOK helyi szervezete a nagymegyeri (Calovo). A CSEMADOK XII. országos közgyűlését követő időszakban fo­kozatosan kikerült abból a hullámvölgyből, amely tevékenységét a hetvenes évek elején jellemezte. Azzal, hogy az országos közgyű­lés határozatait a szervezeti, honismereti és a kulturális munkában teljesítettük, sikerült a járás legeredményesebben működő szerve­zetei közé felzárkóznunk. A szervezeti élet megszilárdulását bizo­nyítják a rendszeresen megtartott vezetőségi és tagsági gyűlések, a szervezeti élet esemé­nyeinek rendszeres vezetése, s a taglétszám növelésére törekvő igyekezetünk. Az elmúlt öt évben több mint háromszáz új taggal növeltük a helyi szervezet taglétszámát, így a CSEMADOK nagymegyeri helyi szervezete 1981 első felében 820 fős tagságával váro­sunk egyik legnagyobb tömegszervezete lett. Ugyanebben az időszakban ötven új Hét­előfizetőt szereztünk. 1978 óta rendszeres tevékenységet fejt ki művelődési klubunk. Németh Tibor elnök irányításával a klub az idén már ötvenedik rendezvényét tartja. A CSEMADOK helyi szervezete volt a kezdeményezője és szerve­zője három évvel ezelőtt a néprajzi gyűjtő­munka elkezdésének városunkban. E törek­vések eredményeként, a járási és a városi párt- és állami szervek támogatásával 1980. december 1-én megnyílt a város néprajzi tájháza. Hosszú évek csöndjét sikerült meg­törnünk azzal, hogy az 1981-es esztendő elején Varga Tibor vezetésével megalakult a CSEMADOK helyi szervezet és a városi mű­velődési ház színjátszó csoportja. Amatör színjátszóink 18 éves szünet után ismét felléptek városunkban, s becsületes munká­val eljutottak az idei Jókai-napokra. Az elmúlt évek eredményei láttán megnőtt az érdeklődés Nagymegyeren a CSEMADOK tevékenysége iránt. Ez azt jelenti, hogy min­den évben, hacsak egy-két alkalommal is, de már tömegeket tudtunk mozgósítani. Külö­nösen emlékezetes maradt számunkra a CSEMADOK helyi szervezet megalakulásá­nak harmincadik évfordulója alkalmából 1979 májusában rendezett ünnepi emlék­est. A jelenlevő újságíró is elégedetten állapította meg: „alaptalan volt minden ké­tely, már az ünnepség megkezdése előtt megindult az ünneplőbe öltözött emberek áradata a művelődési házba. Jöttek az idő­sebbek, a hajdani alapító tagok, jöttek a középkorú nők, férfiak." Majd a Hét szer­kesztője így folytatja: „S nem maradtak otthon a fiatalok, a tanulók sem, hiszen Nagymegyer egy kicsit iskolaváros is általá­nos iskolájával, gimnáziumával és most már párhuzamos osztályú közgazdasági szakkö­zépiskolájával, tanárok és diákok sokat tet tek és tesznek azért, hogy a művelődési ház fényes és „hangos" legyen! Több mint ötszá zan tartották fontosabbnak saját CSEMA DOK szervezetük ünneplését mint a televízió közvetítette izgalmas sporteseményt." (Mécs József: Eseménydús három évtized, Hét, XXIV. éfv. 23. sz.) Az erre az alkalomra szerkesztett s nyolc­száz példányban megjelentetett Évkönyv gyorsan elkelt. A Nagymegyeri Városi Művelődési Ház zsúfolt nézőtere előtt tartotta ünnepi jubile­umi hangversenyét 1980 januárjában a Csehszlovákiai Magyar Tanítók Központi Énekkara. Az 1981-es esztendő első felé­ben, színjátszóink fellépése idején nehéz lett volna üres széket találni az ötszáz férőhelyes művelődési házban. A CSEMADOK-klubnak ma 30—40 állandó tagja van, de egy-egy érdekesebbnek ígérkező klubest, egészségü­gyi, történelmi, honismereti előadás idején nemegyszer kicsinek bizonyult a száz férőhe­lyes klubterem. Munkánkat nemcsak a CSEMADOK fel­sőbb szervei kisérik figyelemmel, de a járási és a városi párt- és állami szervek is. Az elmúlt időszakban nagymértékben erősöd­tek kapcsolataink a vnb illetékes szerveivel, aminek a jelentőségét számos sikeres közös rendezvény (ünnepi emlékest, nemzetközi honismereti tábor, néprajzi tájház létrehozá­sa) bizonyítja. Ma már nehezen tudnánk elképzelni munkánkat anélkül a szoros és eredményes együttműködés nélkül, amely a CSEMADOK helyi szervezet és a városi mű­velődési ház, valamint a könyvtár kapcsola­tát jellemzi. Jónak mondható kapcsolatunk a város magyar tanítási nyelvű iskoláival is. A CSEMADOK helyi szervezet munkáját ma 25 tagú vezetőség irányítja. Számos fiatal, aktiv CSEMADOK-tag került vezetősé­günkbe. Mindez pozitívan hatott szerveze­tünk munkájára. Vezetőségi tagjaink aktivitá­sa, nemzetiségi kultúránk iránti elkötelezett­sége, valamint a kollektiv összefogás a CSE­MADOK munkájának mennyiségi és minősé­gi növekedéséhez vezetett. Szervezetünk ve­zetőségében eredményes munkát végez Bu­gár István, Lelkes Tibor, Varga Éva, Morva Pál, Németh Tibor, Nyári Ilona, Teleky Mik­lós, Pajor Zsuzsa, Gerháth Sándor, Kiss Lász­ló, Pálos Márta, Bognár Imre, Zakál Piroska, Rácz Ernő, Szabó Ernő, Varga István, Bugár Éva, Varga Eta, Horváth Ferenc, Molnár Já­nos. Az elmúlt évek eredményei arra ösztönöz­nek és köteleznek bennünket, hogy tovább keressük munkánk javításának a módját. Mint szövetségünk számos szervezete, mi is jelentős tartalékkal rendelkezünk a tagtobor­zás területén. Városunkban számos olyan magyar nemzetiségű lakos él, aki valamilyen oknál fogva nem jutott el hozzánk. Javítani szeretnénk a szervezet rendezvényeinek pro­azpk. akik érdeklödnek kulturális és közéleti kérdések iránt. Mindez erősíthetné nemcsak a CSEMADOK vezetősége és a tagság, ha­nem a nemzetiségi kultúránk iránt érdeklő­dő, azt támogatni kivánó lakosok személyi kapcsolatát is, aminek hiánya sok esetben 6

Next

/
Thumbnails
Contents