A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-09-05 / 36. szám

Szék város egyebek között sóbá­nyájáról is ismert. (Szék, szik — só, románul Sic). Széket az ok­levelek a XIII. században már szabad királyi városként emlí­tik. A magyar, székely és szász eredetű lakosságnak sikerült a feudalizmus jobbá­gyosításával szemben megőriznie polgári szabadságát és a község önrendelkezését. A város Kolozsvártól északkeletre a kö­zéperdélyi Mezőség nyugati peremén fek­szik. Sajátos fejlődésének köszönhetően kialakult kultúrájával érdemelte ki a nép­rajzkutatók és a népi hagyományok iránt érdeklődők tömegének figyelmét. A kopár dombok között meghúzódó, a rossz minőségű úton körülményesen meg­közelíthető Széknek 5000 lakosa van. A város a múltban gazdag iparral és vásár­tartási joggal rendelkezett. Szék jelentő­sége a sóbányák bezárásával (1812) kez­dett csökkenni. A múltjára büszke refor­mátus lakosság városi tudatát és mezővá­rosi kultúráját máig megőrizte. 12 000 holdas határában a régi erdőket legelővé, majd szántóvá alakították. A település három részre oszlik, ezek: Felszeg, Forró­szeg, Csipkeszeg. A gyenge földek nem nyújtanak megfelelő megélhetést. A fiatal lányok és legények ezért Kolozsvárott vál­lalnak munkát. Ez azonban nem oldja föl zárt társadalmukat. A szabad idejüket Ko­lozsvárott is együtt töltik, minden csütör­tökön és vasárnap a nagyposta mögött találkoznak és táncolnak. A fiatalság szá­mára az otthoni táncalkalmak olyan sokat jelentenek, hogy inkább lemondanak a továbbtanulásról, az új mesterségek elsa­játításáról, csak ne kelljen ebből a környe­zetből kiszakadni és a táncról lemondani. 4 A fényképész egy eredeti szé­ki lakodalmat örökített meg. Ezekből közlünk ízelítőül né­hány felvételt. Gyökeres György felvételei Az utóbbi időszakban más országokban is egyre népszerűbb táncházmozgalom széki eredetű. Viseletüket nemcsak otthon, ün­nep- és hétköznapokon hordják, hanem a hetvenes évektől egyre gyakoribb külföldi útjaik alkalmával is büszkén viselik. A viselet elhagyása a legutóbbi időkig egyértelmű volt az erkölcsi „kivetkőzés­sel". Azt is nagyon szigorúan ítélik meg, ha egy lány más vidékre megy férjhez. Itt is, mint sok más vidéken, az emberek megbotránkoznak és elítélik azt a meny­asszonyt, aki kendő helyett pártát tesz a fejére, ha nyilvánvaló, hogy az esküvő előtt szerelmi viszonyt folytatott. Sokkal bocsánatosabb a „bűne", ha azt a kendő­kötéssel és szerényen rendezett lakoda­lommal vallja t>e. Egyébként a lakodalom három napig tart, és több száz vendég hivatalos rá. A székiek társadalmának, közösségi életének, gazdálkodási rendjének, visele­tének, hímzéseinek, meséinek szép irodal­ma van, és „a kitartó érdeklődés követ­keztében nincs a magyar népterületen, sőt a Kárpát-medencében sem egyetlen olyan település, amelynek zene- és tánc­hagyományai ilyen mértékben összegyűjt­ve ... állnának a tudományos kutatás ren­delkezésére. Ehhez hasonló mennyiségű néptánc és népzenegyűjtés másutt még nem történt, és Európában már nem is igen remélhető egyetlen faluból sem." A széki tánchagyományok gyűjtésének tör­ténetét, jelentőségét és tánckészletét Martin György foglalja össze a Tánctudo­mányi Tanulmányok 1980—198l-es szá­mában, ahol a községre vonatkozó bibli­ográfiai adatok is megtalálhatók. SEBŐK MÁRIA

Next

/
Thumbnails
Contents