A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-13 / 33. szám

Tudomány-technika Napimádók veszélyei Jobb félni a Nap láthatatlan sugaraitól, mint megijedni — már későn — a leégés veszélyes következményeitől. Orvosi tapasztalatok sora bizonyítja, hogy a mértéktelen napfürdőzés veszélyes divat. A vegyészek és kozmetikusok olyan napozószereket kerestek, amelyek kiszűrik a napfény „sejtgyilkos" sugarait, de a szépen barnító ártalmatlanokat átengedik. Otelló csodálta Desdemónát hónál fehérebb bőréért, de napjainkban már leáldozott az alabástrombőr divatja. A bronzbarna szin hódít. Tavasz nyílásától az őszi borulásig napimádók tömege lesi az eget: mikor lehet sütkérezni, minden percet kihasználni a barnulásra. A barnulásra vágyók a napfény ibolyántúli sugaraira vadásznak, kitéve magukat az ártalmatlanokon kívül a bórt károsítóknak is. Az ibolyántúli tartomány ugyanis élettani hatását tekintve három részre tagolható. A látható fénysugarak tartománya felé eső ré-Hogyan szorozhatunk az ujjainkkal? sze, az UV-a sugárzás 320—400 nanométer hullámhosszú sugarai azok, amelyeknek hatására szép barnára válik a bőrszín. Ezek ártalmatlanok. A közepes hullámhosszú UV-b (280—320 nanométer) sugarak felelősek a fájdalmas leégésért, mig az UV-c tartomány 200—280 nanométer hullámhosszú sugarai szerencsére már aligha jutnak el bőrünkig. Ezeket a legveszedelmesebb. legnagyobb energiájú sugarakat jóformán teljes egészében kiszűri a légkör. A bőrgyógyászok és a kozmetikusok egyre inkább óvatosságra intik a napfürdözöket: esetenként túl nagy árat kell fizetni a sokak által irigyelt csokoládészínért. Mert a szép barnára sült bór bizony áldozatokba kerül, s a legújabb kutatások eredményei azt jelzik, hogy nem lehet egyértelműen eldönteni: valóban egészséges-e a barnaság. Az első kellemetlenség már közvetlenül napozás után jelentkezhet. Ezt szinte mindenki ismeri: előbb csak piros és bizsereg, majd egyre vörösebbé és fájdalmasan feszülővé válik a bór. Alaposabb leégés következtében fel is hólyagosodhat, és súlyosabb esetekben néhány óra múlva jön a hidegrázás, a láz, a hányinger. Néhány nap múlva pedig lefoszlik a megégetett bór, hiába szenvedett érte az állhatatos napozó. Egyenetlen foltok, csúnya szeplők jelzik csupán — néha évek múlva is — a túlzott napozás emlékét. Pedig a bór — egyéni érzékenységétől függően — nem védtelen az ibolyántúli sugarakkal szemben, csak általában túlméretezett feladat elé állítja barnaságra áhítozó „tulajdonosa". Maga a lebarnulás az a védelmi folyamat, amely bizonyos mértékig útját állja a károsító sugaraknak. Minden bőrben vannak festéktermelö sejtek (melanociták) és barna festékszemcsék (melanin). Számuk, elhelyezkedésük szabja meg, hogy milyen az ember bőrszíne. Az ibolyántúli sugarak hatására, a fehér bőrben is több festékszemcse képződhet, természetesen csak akkor, ha a melanin egyik fontos összetevője, a tirozin aminosav elegendő mennyiségben rendelkezésére áll, és hibátlanul működik a festékképzödésért felelős tirozináz enzin szabályozó rendszere. A melanociták-Az arábiai oryx nevű krémfehér antilopfaj visszatér közel-keleti sivatagi szülőföldjére. Az oryxot természetes környezetében 1972 óta senki sem látta, általános nézet szerint már teljesen ki is halt; csak állatkertekben élnek még példányai. Legutóbb öt ilyen, állatkertben született oryxot szállítottak át az Egyesült Államokból egy jordániai természetvédelmi rezervátumba. Az arabok számára az oryx az életerő és a szépség szimbóluma; bámulatosan jól tűri a mostoha sivatagi életkörülményeket. A beduinok hisznek abban, hogy akit golyó ér, de utóbb oryxhúst eszik, hamar meggyógyul: a szervezete kilöki az ólomgolyót. Az oryx elejtését a beduinok valamikor a férfiasság jelének tartották. Gyalog, ló-, illetve tevehátról, lándzsával, íjjal és nyíllal, esetleg régimódi puskával vadászták. Ez a szokás még nem veszélyeztette volna az oryx fennmaradását. De 1920 táján már a modernebb puskák és autók is rendelkezésre álltak, és az oryxállomány csökkenni kezdett. Az 1930-as évek végén a nagyszabású olajkitermelés nyomán hirtelen meggazdagodott hercegek óriási vadászatokkal tizedelték meg az egyre ritkábbá váló állatfajt. Megesett, hogy egyetlen vadászatra egyszerre 300 autóval indulóan képződött festék-fehérje komplexek a bőr alsó rétegéből fokozatosan a felszín felé vándorolnak. Ez időigényes folyamat, 3—4 napig is eltart, amíg elérkeznek a bór felső epidermisz rétegébe. (Ezért barnul meg a bór csak néhány nap múlva az első napozás után. A kezdeti kipirulást, majd vörösödést nem festékanyagok okozzák, hanem a bőr alján elhelyezkedő apró vénák és artériák kitágulása, így az erőteljesebb véráramlás. (Többszöri napozáskor a már felszínen levő melaninszemcsék oxidációja, illetve a folyamatos újraképződés eredménye az egyre barnább bőrszín. Az emberi bőr másik természetes védekező mechanizmusa: az ibolyántúli sugarak hatására a bőr legkülső szarurétege megvastagszik. A vastagabb réteg kevesebb károsító sugarat enged át, jobban visszaveri és elnyeli a veszélyes tartományt. A bőrgyógyászok klinikai megfigyelései azt jelzik, hogy valószínűleg a mértéktelen napozást divattal szoros összefüggésben az utóbbi években egyre gyakoribbá válnak a jó- és rosszindulatú bördaganatok. A jóindulatú daganatok egyike a solaris keratozis, a külső epidermiszréteg daganata. Ez szemölcshöz hasonlít, és könnyen eltávolítható, de a rosszindulatú daganatok már roppant veszélyesek. A bőrrák, a melanoma malignum a melanociták rákos elfajulásából képződő sejtburjánzás. A rákos sejtek könnyen bekerülhetnek a véráramba, megtelepedhetnek más szervekben, áttéteket hozhatnak létre — a végeredmény halál lehet. Orvosok véleménye szerint a daganatos betegségek szaporodásában fontos szerepe van a tetszeni vágyásnak is. Régebben, főként a sokat napfényben tartózkodó munkások, matrózok, parasztok között jelentkezett a bőrrák, a statisztikák szerint, ma már inkább bői betegség. S a „szép nem" tovább rontja a helyzetét, ha kifestve, kozmetikumokkal fedett bőrrel fekszik a perzselő sugarak alá, vagy a gyors lebarnulás reményében olyan készítményeket használ, amelyek érzékenyebbé teszik a bórt az ibolyántúli sugarakkal szemben. A hiúság ára gyakran allergia, bőrgyulladás, esetenként bőrrák. Oryxmentés tak — természetesen automata fegyverekkel. Az 1950-es évek végére az oryx szinte teljesen kihalt. 1962-ben a Nagy Britanniában működő Fauna Preservation Society (Állatvédő Társaság) expedíciót indított az Nemcsak az ibolyántúli sugarak, hanem esetenként az infravörös, illetve a látható tartomány is károsíthatja a bórt. Ez akkor következhet be, ha az epidermiszben olyan anyagok halmozódnak fel, amelyek fényérzékennyé teszik a bőrt. Ilyenek bizonyos kozmetikumok és gyógyszerek, és néhány anyagcseretermék, amelyeknek mennyisége a rendellenes lebontás következtében megnövekedhet. (Például: a hemoglobin lebontásakor keletkező porfirin és bilirubin.) Az ilyen betegségekben szenvedők csak kora reggel vagy késő délután tartózkodhatnak a napon, különben gennyedzö hólyagokkal, kiütésekkel fizetnek a sütkérezésért. Az immunrendszer megbetegedése miatt is túlérzékennyé válhat a szervezet a napfényre, például az izületi gyulladások vagy a heveny bőrfarkas esetében. Valóban ennyi veszélyes kórt, ártalmat lövellnek ránk a tüzes korong láthatatlan sugárlándzsái? Nem lenne jobb akkor teljesen óvakodni a napozástól, s a parányi fürdőruhák helyett beduin-leplet vagy fekete csadorf ajánlani az egészséges életmódra vágyóknak? Nem igaz a „gyógyító napfény" legenda sem? De igaz. Napfényre nélkülözhetetlen szüksége van az emberi szervezetnek. (Például a D-vitamin bőrben levő előanyaga csak az ibolyántúli sugarak hatására alakulhat át a kalcium-anyagcserét szabályozó, csontfejlődést serkentő fontos vitaminná.) De a napozást nem szabad túlzásba vinni, és a felégést, illetve súlyos következményeit okozó sugarak ellen védekezni kell. Ma még sajnos, forgalomban vannak olyan napolajak — például a bergamottolaj —, amelyek bizonyítottan károsak a bőrre, de egyre inkább elterjednek azok a valóban hasznos fényvédő készítmények, amelyeknek hatásosságáról és veszélytelenségéről laboratóriumi kísérletek sorával győződtek meg az orvosbiológusok, a vegyészek és kozmetikusok. Körültekintő, fokozatos napozással, megfelelő fényvédő készítmények használatával el lehet kerülni a napsugár láthatatlan, ámde annál veszélyesebb nyilait. arábiai sivatagba. Három oryxot ejtettek fog ságba, két hímet és egy nőstényt. Ezek az állatok képezték a mai állomány alapját. A három antilopot az USA-beli Phoenix állatkertjébe szállították. Szaúd-Arábia két himet és két nőstényt küldött az állatkertbe; Kuvait, valamint a londoni állatkert egy-egy nőstényt szállított. A csorda növekedni kezdett. 1972 novemberében hat állatot szállítottak a San Diegó-i Safari-parkba, és ezek oly jól szaporodtak, hogy 54 új oryx született. Eljött az ideje, hogy újra kezdjék a sivatag benépesítését. 1978 és 1979 során arábiai oryxok csoportjait szállították San Diegóból a jordániai Shaumari vadrezervátumába. Legutóbb három hímet és két nőstényt vittek repülővel Omanba. A légi utat szűk ládákban tették meg az oryxok, hogy szállítás közben ne érje őket sérülés. Ezek hónapokon elkerített területen éltek, majd szabadon bocsátották őket. A Jordániába szállított állatokat egy mintegy két és félezer hektárnyi rezervátumban ugyancsak szabadon engedték. A kilátások ^ók: a beduin vezetők ígéretet tettek, hogy nem engedélyezik az állatok vadászatát. Az oryxot végre teljes védelem óvja ősei hazájában. Az ujjak segítségével való számolás „kőkorszaki" ötlete az embernek. Azt is mondhatnánk, hogy a kéz tíz ujja volt a világ első „számológépe". Ha bármilyen egytagú számot kilenccel kell megszoroznunk, kezünk ma is jó segítség lehet. A módszer: rakjuk magunk elé a két kezünket, tekintsük ujjainkat az 1 -tői 10-ig terjedő számsornak, majd hajtsuk be azt az ujjunkat, amely a kilenccel szorozni kivánt számnak adott esetben megfelel. Ez a behajlított ujj lesz a választójel, amelytől balra a tízeseket, jobbra az egyeseket számítjuk. Egy példa: tegyük föl, hogy a feladat így hangzik: mennyi háromszor kilenc? Hajlitsuk be balról számítva a harmadik ujjunkat, vagyis a bal kéz középső ujját. Ettől balra marad két ujj (a két tizes.) jobbra hét ujj (a hét egyes), az összesen 27. Tehát 3x9=27. Némi gyakorlással igy igazi zsebkomputerre tehet szert az is, aki az egyszeregynél hiányzott az iskolából. 18