A Hét 1981/2 (26. évfolyam, 27-52. szám)

1981-08-13 / 33. szám

Tudomány-technika Napimádók veszélyei Jobb félni a Nap láthatatlan sugaraitól, mint megijedni — már későn — a leégés veszélyes következményeitől. Orvosi ta­pasztalatok sora bizonyítja, hogy a mér­téktelen napfürdőzés veszélyes divat. A vegyészek és kozmetikusok olyan napo­zószereket kerestek, amelyek kiszűrik a napfény „sejtgyilkos" sugarait, de a szé­pen barnító ártalmatlanokat átengedik. Otelló csodálta Desdemónát hónál fehérebb bőréért, de napjainkban már leáldozott az alabástrombőr divatja. A bronzbarna szin hódít. Tavasz nyílásától az őszi borulásig napimádók tömege lesi az eget: mikor lehet sütkérezni, minden percet kihasználni a bar­nulásra. A barnulásra vágyók a napfény ibolyántúli sugaraira vadásznak, kitéve magukat az ár­talmatlanokon kívül a bórt károsítóknak is. Az ibolyántúli tartomány ugyanis élettani hatását tekintve három részre tagolható. A látható fénysugarak tartománya felé eső ré-Hogyan szorozhatunk az ujjainkkal? sze, az UV-a sugárzás 320—400 nanométer hullámhosszú sugarai azok, amelyeknek ha­tására szép barnára válik a bőrszín. Ezek ártalmatlanok. A közepes hullámhosszú UV-b (280—320 nanométer) sugarak felelő­sek a fájdalmas leégésért, mig az UV-c tartomány 200—280 nanométer hullám­hosszú sugarai szerencsére már aligha jut­nak el bőrünkig. Ezeket a legveszedelme­sebb. legnagyobb energiájú sugarakat jófor­mán teljes egészében kiszűri a légkör. A bőrgyógyászok és a kozmetikusok egyre inkább óvatosságra intik a napfürdözöket: esetenként túl nagy árat kell fizetni a sokak által irigyelt csokoládészínért. Mert a szép barnára sült bór bizony áldozatokba kerül, s a legújabb kutatások eredményei azt jelzik, hogy nem lehet egyértelműen eldönteni: valóban egészséges-e a barnaság. Az első kellemetlenség már közvetlenül napozás után jelentkezhet. Ezt szinte min­denki ismeri: előbb csak piros és bizsereg, majd egyre vörösebbé és fájdalmasan feszü­lővé válik a bór. Alaposabb leégés következ­tében fel is hólyagosodhat, és súlyosabb esetekben néhány óra múlva jön a hidegrá­zás, a láz, a hányinger. Néhány nap múlva pedig lefoszlik a megégetett bór, hiába szen­vedett érte az állhatatos napozó. Egyenetlen foltok, csúnya szeplők jelzik csupán — néha évek múlva is — a túlzott napozás emlékét. Pedig a bór — egyéni érzékenységétől függően — nem védtelen az ibolyántúli su­garakkal szemben, csak általában túlmérete­zett feladat elé állítja barnaságra áhítozó „tulajdonosa". Maga a lebarnulás az a vé­delmi folyamat, amely bizonyos mértékig útját állja a károsító sugaraknak. Minden bőrben vannak festéktermelö sejtek (mela­nociták) és barna festékszemcsék (melanin). Számuk, elhelyezkedésük szabja meg, hogy milyen az ember bőrszíne. Az ibolyántúli sugarak hatására, a fehér bőrben is több festékszemcse képződhet, természetesen csak akkor, ha a melanin egyik fontos össze­tevője, a tirozin aminosav elegendő mennyi­ségben rendelkezésére áll, és hibátlanul mű­ködik a festékképzödésért felelős tirozináz enzin szabályozó rendszere. A melanociták-Az arábiai oryx nevű krémfehér antilopfaj visszatér közel-keleti sivatagi szülőföldjére. Az oryxot természetes környezetében 1972 óta senki sem látta, általános nézet szerint már teljesen ki is halt; csak állatkertekben élnek még példányai. Legutóbb öt ilyen, állatkertben született oryxot szállítottak át az Egyesült Államokból egy jordániai termé­szetvédelmi rezervátumba. Az arabok számára az oryx az életerő és a szépség szimbóluma; bámulatosan jól tűri a mostoha sivatagi életkörülményeket. A be­duinok hisznek abban, hogy akit golyó ér, de utóbb oryxhúst eszik, hamar meggyógyul: a szervezete kilöki az ólomgolyót. Az oryx elejtését a beduinok valamikor a férfiasság jelének tartották. Gyalog, ló-, illet­ve tevehátról, lándzsával, íjjal és nyíllal, eset­leg régimódi puskával vadászták. Ez a szokás még nem veszélyeztette volna az oryx fenn­maradását. De 1920 táján már a modernebb puskák és autók is rendelkezésre álltak, és az oryxállomány csökkenni kezdett. Az 1930-as évek végén a nagyszabású olajkitermelés nyomán hirtelen meggazdagodott hercegek óriási vadászatokkal tizedelték meg az egyre ritkábbá váló állatfajt. Megesett, hogy egyet­len vadászatra egyszerre 300 autóval indul­óan képződött festék-fehérje komplexek a bőr alsó rétegéből fokozatosan a felszín felé vándorolnak. Ez időigényes folyamat, 3—4 napig is eltart, amíg elérkeznek a bór felső epidermisz rétegébe. (Ezért barnul meg a bór csak néhány nap múlva az első napozás után. A kezdeti kipirulást, majd vörösödést nem festékanyagok okozzák, hanem a bőr alján elhelyezkedő apró vénák és artériák kitágulása, így az erőteljesebb véráramlás. (Többszöri napozáskor a már felszínen levő melaninszemcsék oxidációja, illetve a folya­matos újraképződés eredménye az egyre barnább bőrszín. Az emberi bőr másik természetes védeke­ző mechanizmusa: az ibolyántúli sugarak hatására a bőr legkülső szarurétege megvas­tagszik. A vastagabb réteg kevesebb károsí­tó sugarat enged át, jobban visszaveri és elnyeli a veszélyes tartományt. A bőrgyógyászok klinikai megfigyelései azt jelzik, hogy valószínűleg a mértéktelen napo­zást divattal szoros összefüggésben az utób­bi években egyre gyakoribbá válnak a jó- és rosszindulatú bördaganatok. A jóindulatú daganatok egyike a solaris keratozis, a külső epidermiszréteg daganata. Ez szemölcshöz hasonlít, és könnyen eltávolítható, de a rossz­indulatú daganatok már roppant veszélye­sek. A bőrrák, a melanoma malignum a melanociták rákos elfajulásából képződő sejtburjánzás. A rákos sejtek könnyen beke­rülhetnek a véráramba, megtelepedhetnek más szervekben, áttéteket hozhatnak létre — a végeredmény halál lehet. Orvosok véleménye szerint a daganatos betegségek szaporodásában fontos szerepe van a tetszeni vágyásnak is. Régebben, fő­ként a sokat napfényben tartózkodó munká­sok, matrózok, parasztok között jelentkezett a bőrrák, a statisztikák szerint, ma már inkább bői betegség. S a „szép nem" tovább rontja a helyzetét, ha kifestve, kozmetiku­mokkal fedett bőrrel fekszik a perzselő suga­rak alá, vagy a gyors lebarnulás reményében olyan készítményeket használ, amelyek érzé­kenyebbé teszik a bórt az ibolyántúli suga­rakkal szemben. A hiúság ára gyakran aller­gia, bőrgyulladás, esetenként bőrrák. Oryxmentés tak — természetesen automata fegyverekkel. Az 1950-es évek végére az oryx szinte teljesen kihalt. 1962-ben a Nagy Britanni­ában működő Fauna Preservation Society (Állatvédő Társaság) expedíciót indított az Nemcsak az ibolyántúli sugarak, hanem esetenként az infravörös, illetve a látható tartomány is károsíthatja a bórt. Ez akkor következhet be, ha az epidermiszben olyan anyagok halmozódnak fel, amelyek fényérzé­kennyé teszik a bőrt. Ilyenek bizonyos koz­metikumok és gyógyszerek, és néhány anyagcseretermék, amelyeknek mennyisége a rendellenes lebontás következtében meg­növekedhet. (Például: a hemoglobin lebon­tásakor keletkező porfirin és bilirubin.) Az ilyen betegségekben szenvedők csak kora reggel vagy késő délután tartózkodhatnak a napon, különben gennyedzö hólyagokkal, ki­ütésekkel fizetnek a sütkérezésért. Az im­munrendszer megbetegedése miatt is túlér­zékennyé válhat a szervezet a napfényre, például az izületi gyulladások vagy a heveny bőrfarkas esetében. Valóban ennyi veszélyes kórt, ártalmat lövellnek ránk a tüzes korong láthatatlan sugárlándzsái? Nem lenne jobb akkor telje­sen óvakodni a napozástól, s a parányi fürdőruhák helyett beduin-leplet vagy fekete csadorf ajánlani az egészséges életmódra vágyóknak? Nem igaz a „gyógyító napfény" legenda sem? De igaz. Napfényre nélkülözhetetlen szük­sége van az emberi szervezetnek. (Például a D-vitamin bőrben levő előanyaga csak az ibolyántúli sugarak hatására alakulhat át a kalcium-anyagcserét szabályozó, csontfejlő­dést serkentő fontos vitaminná.) De a napo­zást nem szabad túlzásba vinni, és a felé­gést, illetve súlyos következményeit okozó sugarak ellen védekezni kell. Ma még sajnos, forgalomban vannak olyan napolajak — pél­dául a bergamottolaj —, amelyek bizonyítot­tan károsak a bőrre, de egyre inkább elter­jednek azok a valóban hasznos fényvédő készítmények, amelyeknek hatásosságáról és veszélytelenségéről laboratóriumi kísérle­tek sorával győződtek meg az orvosbiológu­sok, a vegyészek és kozmetikusok. Körültekintő, fokozatos napozással, meg­felelő fényvédő készítmények használatával el lehet kerülni a napsugár láthatatlan, ámde annál veszélyesebb nyilait. arábiai sivatagba. Három oryxot ejtettek fog ságba, két hímet és egy nőstényt. Ezek az állatok képezték a mai állomány alapját. A három antilopot az USA-beli Phoenix állat­kertjébe szállították. Szaúd-Arábia két himet és két nőstényt küldött az állatkertbe; Kuva­it, valamint a londoni állatkert egy-egy nős­tényt szállított. A csorda növekedni kezdett. 1972 novemberében hat állatot szállítottak a San Diegó-i Safari-parkba, és ezek oly jól szaporodtak, hogy 54 új oryx született. Eljött az ideje, hogy újra kezdjék a sivatag benépe­sítését. 1978 és 1979 során arábiai oryxok csoportjait szállították San Diegóból a jordá­niai Shaumari vadrezervátumába. Legutóbb három hímet és két nőstényt vittek repülővel Omanba. A légi utat szűk ládákban tették meg az oryxok, hogy szállí­tás közben ne érje őket sérülés. Ezek hóna­pokon elkerített területen éltek, majd szaba­don bocsátották őket. A Jordániába szállított állatokat egy mint­egy két és félezer hektárnyi rezervátumban ugyancsak szabadon engedték. A kilátások ^ók: a beduin vezetők ígéretet tettek, hogy nem engedélyezik az állatok vadászatát. Az oryxot végre teljes védelem óvja ősei hazájá­ban. Az ujjak segítségével való számolás „kőkor­szaki" ötlete az embernek. Azt is mondhat­nánk, hogy a kéz tíz ujja volt a világ első „számológépe". Ha bármilyen egytagú szá­mot kilenccel kell megszoroznunk, kezünk ma is jó segítség lehet. A módszer: rakjuk magunk elé a két kezünket, tekintsük ujjain­kat az 1 -tői 10-ig terjedő számsornak, majd hajtsuk be azt az ujjunkat, amely a kilenccel szorozni kivánt számnak adott esetben meg­felel. Ez a behajlított ujj lesz a választójel, amelytől balra a tízeseket, jobbra az egyese­ket számítjuk. Egy példa: tegyük föl, hogy a feladat így hangzik: mennyi háromszor ki­lenc? Hajlitsuk be balról számítva a harma­dik ujjunkat, vagyis a bal kéz középső ujját. Ettől balra marad két ujj (a két tizes.) jobbra hét ujj (a hét egyes), az összesen 27. Tehát 3x9=27. Némi gyakorlással igy igazi zseb­komputerre tehet szert az is, aki az egysze­regynél hiányzott az iskolából. 18

Next

/
Thumbnails
Contents