A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-24 (17) / 4. szám

A világ nagy városaiban egyre sűrűbben fordul elő, hogy az este hazatérő nőket megtámadják. Londonban jó néhány klubot nyitottak, ahol a nők megtanulhatják a keleti önvédelem fortélyait. A képen látha­tó Gail Bissel 17 éves és este 11-ig dolgo­zik, így elhatározta, hogy beiratkozik egy tanfolyamra. Amióta elvégezte, kétszer tá­madták meg. Támadóit könnyen leszerelte, és sorbarakta, mint a fahasábokat. Tizenháromezer hétszázötven font készpén­zük volt, s a totteridgei (London) Millet család úgy döntött, hogy legjobb, ha atom­biztos búvóhely építésére költi. A helyiség elkészült, s hogy mindjárt ki is próbálják, milyen érzés ott élni, Phyllis Millet lánya­ival, Róbertéval és Katiéval öt napot töltött a föld alatt. Hét évvel ezelőtt született meg az ötlet: létre kellene hozni egy olyan nöi kosárlabda-csa­patot, amely méltón képviselné a város szí­neit a szlovákiai bajnokságokon. Az alap megvolt: Dunaszerdahely (Dunajská Streda) három általános iskolájában működött már akkor kosárlabda-csapat fiatalabb, illetve idősebb lányokból. Pápay László tornatanár, aki azóta is az iskolai csapatok edzője, az ötlet „szülőaty­ja", volt tanítványát Lelkes Tibort, az akkor tizenkilenc éves játékost kérte fel, vállalja a női csapat megszervezésének és edzésének feladatát, gondját-baját. És Lelkes Tibi vállal­ta. így kezdődött... A toborzásban, a kezdeti nehézségek le­küzdésében Elek Péter is segített. Az ifikből szervezett csapatot ki kellett egészíteni 2—3 felnőtt korú lánnyal, és megkezdődhetett a szívós közösségi munka, melynek nem ma­radt el az eredménye: a lányok fokról fokra feljebb kerültek a ranglistán, csakhamar be­jutottak az I. ligába. Az 1974/75-ös idény­ben már a második helyen végeztek a szlo­vákiai bajnokságon. Addigra remekül össze­forrott a csapat, kitűnő volt a küzdőszelleme, ragyogó az összjátéka. Az edzéseken technikai és taktikai ismere­teket gyűjtenek a lányok-asszonyok. Nem KOSARAZOK könnyű az edző dolga, hiszen mindegyikük más-más tipus; van aki gyengéd, a másik viszont temperamentumosabb, de a csapat­ban közös szintre kell hozni őket, kiegyensú­lyozott teljesítményre van szükség. — Sokszor szinte már magam is megha­tódom, amikor látom egyikük-másikuk könnytől csillogó szemét, ha valamit elron­tottak. Mások viszont elvárják, hogy utasítá­sokat kiabáljak be a pályára, azt sem bánják, ha — s ez is előfordul — mérgesen teszem. Hát bizony, nehéz kiismerni a nőket — mondja Lelkes Tibi mosolyogva. — Most csak az ötödikek vagyunk a szlo­vákiai bajnokságon — mondja az egyik játé­kos, Lelkes Aliz. — Kiesett két kulcsfontos­ságú poszton játszó fiatalasszony, igaz, csak átmenetileg, mert szülési szabadságon van­nak. — Helyettük az ifjúsági csapatból igazol­tunk át két lányt. Ügyesek, lendületet hoztak a csapatba — mondja az edző s mutatja is őket: két törékeny alkatú kislány, Papp Ildikó és Mészáros Márta. Pirulva állnak a fényké­pezőgép lencséje elé. Beata Juzová Nagykürtösről (Vefky Krtís) jár Szerdahelyre edzeni hetente kétszer. — Lelkes Aliz miatt jöttem ide tulajdon­képpen. Nyitrán együtt játszottunk a főisko­lás csapatban, követtem öt ide is, de nem bántam meg. Nagyon szeretek kosarazni és jól érzem magam a lányok között. — Akik korábban kosaraztak, csak az egészséges testedzés, a mozgás miatt jöttek közénk. Nem vágytunk mi kezdetben „ligás babérokra". De aztán mégis kijött a lépés: másodikok lettünk a szlovákiai bajnokságon. Igaz, közben visszaestünk az ötödik helyre, de most majd megint nekifekszünk, és akkor hátha .... — mosolyog Kropitz Mária. Került ki a csapatból egy válogatott játé­kos is: Csicsay Bea. — Kezdetben még a mozgása sem volt szabályos — emlékszik Lelkes Tibor. — Nagy-nagy szorgalommal és igyekezettel ju­tott el addig, hogy bekerült a csehszlovák válogatott keretbe. Türelem kell. ez az edző meggyőződése. Nem szabad egyszerre túl sokat követelni a játékosoktól. Ki kell várni, amig ismét jó teljesítményt nyújt a csapat. — Most a harmadik helyért küzdünk a szlovákiai bajnokságon. Ismerjük ellenfelein­ket és bízunk a saját képességeinkben. SÁNTA ÉVA Ezek a léggömbök a magyar puszta, ponto­sabban Kiskunfélegyháza fölött lebegnek. A felvétel egyébként a léghajósok országos bajnokságán készült. k

Next

/
Thumbnails
Contents