A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-20 / 25. szám

Következő számunk tartalmából: Dr. György István: A MŰVÉSZET ESZKÖZEIVEL... Fister Magda: ÉLETMENTŐ Mács József: ÉRETTSÉGIZŐK Miklósi Péter írása az idei Jókai-napok színjátszóversenyéről Ordódy Katalin: KÖZJÁTÉK KUMADASIBAN Lacza Tihamér írása Gál Sándor új könyvéről Ozogány Ernő: A KÉPMAGNÓ JÖVŐJE Az első oldalon: Varsányi Marika és Holocsy István „Szétestenyerű Fejenagy és a többi tisztességesek" című zenés komédiában. (Fotó: Prandl Sándor) A 24. oldalon Bíró Béla felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságának képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Ős. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334-134. főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Telefon. 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföldre szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedícia tlace, 884 19 Bratislava. Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p. Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal és levélkézbesítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SUTI 6/46. Szomorú, egyben figyelmeztető évfordulóra emlékezünk. Negyven éve, hogy a hitleri Németország 1941. június 22-én szószegően, hadüzenet nélkül megtámadta a Szovjetuniót. A fasiszta csapatok előzőleg lerohanták csaknem egész Nyugat- és Közép-Európát. A Szovjetunió elleni támadást a villámháború sikere, a gyors győzelem reményében indították. Ám — ahogy a történelemben előbb már többen mások — elszámították magukat. A fasiszták akciója a győzelem helyett csúfos vereséggel zárult. Az 1939-ben kezdődött és 1945 közepéig tartott világméretű öldöklést a fasiszta Németország, Olaszország és Japán azért robbantották ki, hogy a fasizmus növelje hatalmi helyzetét. A hitleri Németország vezette fasiszta csoport azt a célt tűzte maga elé, hogy megszerzi a világuralmat, rabszolgasorba hajt, sőt, megsemmisít egész népeket. Világuralmi törekvéseinek útjában a nácik a Szovjetuniót tekintették a legfőbb akadálynak. A világégéshez vezető úton a döntő lépést a müncheni alku jelentette. Münchenben 1938. szeptember 29-én Anglia, Franciaország, Németország és Olaszország kormányfőinek értekezlete úgy döntött, hogy ki kell elégíteni azokat a hódító igényeket, amelyeket Hitler Csehszlovákiával szemben támasztott. A müncheni alku nemcsak Csehszlovákia megszállásához, hanem a Lengyelország területére való behatoláshoz is megnyitotta az utat a német fasiszta csapatoknak. A német imperializmus a világuralomért indított hadjáratát azzal kezdte, hogy 1939. szeptember 1-én mintegy 50 elithadosztállyal, több mint ezer harckocsival, és repülőgéppel betört Lengyelország területére. A fasizmus, mielőtt megtámadta a Szovjetuniót, Nyugatnak fordította fegyveres erőit, hogy biztosítsa magának az európai hátországot és szétzúzza Franciaországot és Angliát, amelyek versenytársai voltak a világpiacon. A fasiszta hadsereg 1940. április 9-től, 1940. június 22-ig elfoglalta Dániát, betört Norvégiába, megszállta Belgiumot, Hollandiát és Luxemburgot, csapást mért Franciaországra. A hódítók 1941. április 6-án elözönlötték Jugoszláviát és Görögországot. A második világháború első szakasza 660 napig — 1939. szeptember 1 -tői 1941. június 22-ig — tartott. Katonai eseményei megmutatták, hogy Európában akkor nem akadt olyan erő, amely hatékonyan szembeszállhatott volna a hitleri terjeszkedéssel. Németország gyors terjeszkedése azt a meggyőződést táplálta a fasiszta vezetőkben, hogy villámgyors győzelmet arathatnak a Szovjetunióval szemben is. Ám Európa nagy részének leigázói tisztában voltak azzal, hogy a Szovjetuniót lerohanni nehéz feladat. A támadásra hatalmas erőket és eszközöket mozgósítottak. Céljuk szolgálatában állították Finnországot, a királyi Romániát és a Horty-Magyarországot, majd később olasz hadosztályokat is küldtek a szovjet-német frontra. Németország európai. Japán ázsiai agressziója minden szabadságszerető népet leigázással fenyegetett. A Szovjetunió ellen indított háború első napján 190 hadosztály, vagyis 5 500 000 ember, 4950 repülőgép. 3712 harckocsi támadott a háborúra nem készült Szovjetunióra. Németország saját szolgálatába állította Európa csaknem minden országának erőforrását. A fasiszták azt tervezték, hogy 1941 végére győztesen befejezik a keleti hadjáratot. A mérleg kezdetben a hitleristák javára billent. A váratlan támadás következtében az első nap a szovjet légierő 1200 gépet vezetett, 800 gépének egyáltalán nem nyílt alkalma beavatkozni a harcokba. A tiszavirág életű fasiszta sikerek után azonban már a háború első hónapjaiban világossá vált, hogy az események nem úgy alakulnak, ahogyan a fasiszta hadvezetés várta és szerette volna. A villámháború csődöt mondott. Nem igazolódott be Hitlernek az a számítása sem, hogy a Szovjetunió politikailag elszigetelődik. Ellenkezőleg. A Szovjetunió antifasiszta harca aktív támogatásra talált világszerte. EGY KOMMUNISTA MÁRTÍR ÉS CSALÁDJA Kassán (Kosice a Kótay Ferencről elnevezett általános iskola előtt elgondolkoztam. Kótay Ferenc, a kommunista párt egyik alapító tagja volt. Elvhűségéért, meggyőződéséért életével fizetett. Ifjabb Kótay Ferenc kis kertes házában ma békét és nyugalmat sugároz minden. Mintha mindig így lett volna. Pedig de nagy utat tett meg míg idáig jutott. — Nekem nem a csokoládétól hulltak ki a fogaim — mondja Kótay Ferenc elvtárs, akit szinte furcsa ifjabbnak neveznem, hiszen jövöre már maga is 60 éves lesz. — Micsoda idők voltak, a vallatásoknál verték ki a fogaimat, de igy sem tudtak kicsikarni belőlem semmit a pribékek ... Párttagságom kritikus évben kezdődött, 1939-ben, amikor a párt Kótay Ferenc és Kótay Ferencné Kassán illegalitásba kényszerült. Csak a legmegbízhatóbb tagokkal dolgozhatott ekkor a pártszervezet ... Az 1939-es év a számomra egyébként még ezért is nevezetes, mert ekkor ismerkedtem meg a feleségemmel. — Családunk — vette át a szót férjétől Kótay Ferencné — — a Fábry -család 1919-ben kénytelen volt távozni Rozsnyóról és illegalitásba menni, aktív párttagságunk, valamint fivéremnek, Fábry Istvánnak a spanyol polgárháborúban való részvétele miatt. Ekkor költöztünk Kassára, ahol természetesen azonnal bekapcsolódtunk a pártmunkába. Itt ismerkedtem meg későbbi férjemmel. Az én feladatom Kassa és Rozsnyó között az összekötői tevékenység, valamint a Vörös Segély akcióban való részvétel volt. A Vörös (r I & I . - -Segély nemegy proletár gyereket mentett meg az éhhaláltól, akiknek az apjuk, bátyjuk már vagy börtönbe volt, vagy illegalitásban dolgozott valahol. A börtönökbe is eljuttattunk élelmiszercsomagokat. — Az én apám például — kapcsolódott be ismét a beszélgetésbe Kótay elvtárs — Pajor Józseffel és Fábry Józseffel Budapestre ment ekkor illegalitásba. 1942 tavaszán Tonhauser Pált megszöktették az illavai börtönből, akit feleségem (akkor még menyasszonyom) segített átszökteni Felsömecenzéfnél a határon, s náluk és más elvtársaknál bújtatták őt két hétig. Közben én szereztem neki hamis iratokat s ezekkel sikerült eljuttatnunk Budapestre. — Akkor egy öt tagból álló csoportot ve-2