A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-13 / 24. szám

arányban magyar anyanyelvű, magyar nemzetiségű faluban a szervezet működése egyszerűen csak elhal, abbamarad. Amikor Vassnéval erről beszélgetek, Sándor Erzsébet, a hnb titkára is bekapcsolódik. Ő is azt erősíti, hogy ha majd lesz kultúrház, megváltozik a helyzet. De lesz-e Gutoron kultúrház, és mikor? Lesz! — mondják az asszonyok, akik már bizonyítottak. A beszélgetés során feltűnik: mindketten nők, ők állnak a falu élén. Később az is kiderül, hogy ebben a faluban a békés és hasznos „nöuralom" ennél is nagyobb méreteket ölt, hiszen a körzeti orvos, a fogorvos, az üzlet, a vendéglő, a fűrésztelep vezetője is kivétel nélkül nő, de még a hentes is a gyöngébb nemhez tartozik. És a férfiak? A falusi pártszervezet elnöke kivételesen férfi. Füle Károly egyben a kétosztályos, két tanerős magyar és szlovák iskola igazgató-tanítója is. 31 esztendeje tanít, 22 éve pedig ebben a faluban. Számos tisztsége, funkciója van az igazgatónak s bizony fáradtnak látszik. Hajdan ő vezette a CSEMADOK akkor még létező helyi szervezetét, de bevallása szerint az újraélesztésre már nem telik az erejéből. „Kényesnek" tetsző kérdésről is szó esik, ugyanarról, amiről már a hnb vezetőivel is beszélgettünk, nevezetesen arról, hogy a zömmel magyar anyanyelvűek lakta faluban bizony a legvizslatóbb szem sem talál kétnyelvű feliratot s hogy mi sem természetesebb annál, hogy az újságírónak ez feltűnik. Vassné is látja a mulasztást. Ám ezt bizonyára korrigálják. így kívánja ezt az írott és íratlan szabály. Nem csupán azért, hogy egy idős, csak magyarul beszélő falulakó is tudhassa, melyik a hnb, a posta, az orvosi rendelő épülete. Mert anélkül is tudja. De a jó állampolgári közérzethez az is hozzátartozik, hogy olvashassa is. Az új választási időszak terveiről, feladatairól is sok szó esett Gutoron. Biztosnak tetszik, hogy mindaz, amit szeretnének, megvalósul, ugyanúgy, mint az eddigiekben, s hogy az újságíró egy következő látogatás alkalmával a sok rokonszenves vonás mellett majd arra figyel fel, hogy a feliratok szabályszerűen kétnyelvűek. Idővel visszatérek tehát. Nem tudom, megoldódik-e addig a kultúrház kérdése és mindaz ami ezzel jár, de bízom benne, hogy igen. Hogy Gutor — Hamuliakovo továbbra is megőrzi a kicsi falvak báját, tovább dolgozik, gazdagodik, teremt. Hogy addigra a 12: században épült müemlék-templom felújítása is befejeződik s hogy a gólya, amelyik most májusban oly otthonosan fészkelt a falu közepén, nemcsak jövőre, de sok-sok esztendő múltán is visszatér. KESZELI FERENC A szerző felvételei 13 olyónál Pásztorlányok Vass Lajosné igénynek megfelelő, akkor közhelyet mondtam, de igazat. Hogy mi a következő lépés? Nincs kultúrház a faluban. Nyilván ez csupán az egyik oka annak, hogy hoszszú-hosszú esztendők óta a CSEMADOK helyi szervezete sem működik ... szépítés nélkül mondva, nem is létezik. Pedig hajdan létezett ám, működött is, méghozzá példásan. Kétségtelenül nehezítő körülmény a kultúrház hiánya, de mégsem kellően és elfogadhatóan magyarázza, hogy a nyolcvanöt százalékos