A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-06 / 23. szám

Innen-onnan Hallottukolvastuklattuk kiállítás Startislav Harangozó művei Stanislav Harangozó müveit — festményeit, pasztelljeit, grafikáit és monumentális alkotásait — április 30-tól május 31 -ig a Fiatalok Galériájában tekinthette meg fővárosunk lakossága. S aki csakugyan megtekintette, bizonyára egyetért velem abban, hogy a fiatal — harmincöt éves — Stanislav Harangozó már most jelentós, markáns képviselője nemcsak nemzedékének, hanem az egész mai szlovák képzőművészetnek. Tájképei rendkívül lírai, emotiv, de racionálisan átgondolt ritmikus kompozíciók, amelyek nem csupán a mindennapi tájat, hanem — e tájban, e tájon keresztül — a festőművész pillanatnyi hangulatát, benyomásait is rögzítik; poétikussá mindenekelőtt a sajátos kolorizáció teszi őket. Harangozónak itt kétségtelenül sikerül egyedi, a mai szlovák tájképfestészet egészében is figyelemreméltó stílust teremtenie. Grafikáinak, grafikai ciklusainak témavilága mindenekelőtt a forradalmi változások, a szocialista átalakulások, a jövőépítés, a béke, a szerelem fogalmakkal határolható körül. Monumentális alkotásainak csupán a tervezeteit, illetve fényképeit láthattuk a kiállításon, ám pusztán ezek alapján is megállapíthatjuk, hogy Harangozó a monumentális képzőművészet terén is jelentőset alkotott. S művészi fejlődésének útja véleményem szerint a jövőben is biztosított, hiszen Harangozó „nyitott" művész, aki nemcsak a hagyományhoz, hanem a jelenhez, az időszerű — tehát mindannyiunkat egyaránt izgató — társadalmi problémákhoz is felelősségteljesen viszonyul; „nyitott" művész olyan értelemben, hogy a művészetbe transzponált élményeit a környező valóság határozza meg, s amig ez a szüntelenül változó, fejlődő, s korántsem problémátlan valóság inspirálja, addig bizonyára nem válik számunkra sem unalmassá, sem „érthetetlenné". Varga Erzsébet hanglemez Bu/at Okudzsava profillemeze Bulat Okudzsava a szovjet költészet palettáján egészen különös, szokatlan színt képvisel. A grúz származású művész ugyanis előadásmüvészete által vált nemcsak hazájában, hanem a szovjetföld határain túl is ismertté. Mit csinál Bulat Okudzsava ? Verseket ír, azokat megzenésíti és saját gitárkísérettel elénekli. A közelmúltban megjelent „Dalok" (Písné) cimü Supraphon-lemez a szovjet Melogyija hanglemezgyártó vállalat 1960—1975 között készült felvételeiből tartalmaz válogatást, melyet L. Silov állított össze. Mi a titka Okudzsava dalai varázsának? Mindenekelőtt talán az egyszerűség. Sem a versek, tehát a dalszövegek témaválasztása, sem a dalok dallamvezetése, hangzása, még kevésbé előadása vagy a gitár-kíséret nem nevezhető bonyolultnak, rendkívülinek. S éppen ezért viselik magukon mégis Okudzsava sokoldalú művészetének, tehetségének biztos jegyeit. Jevgenyij Jevtusenko írja az Okudzsaváról szóló jegyzetében: „Hivatásos zeneszerzők azon kísérletei, hogy új zenét Írjanak Okudzsava verseire, sikertelenek voltak. Sosztakovics egyszer azt mondta nekem, hogy ezek értelmetlen kísérletek, mivel ezek a verssorok egyszerre születnek meg a zenével". A lemez szebbnél-szebb számait hallgatva, valóban így érezzük. A mindennapi élet mozzanatai, a költő nem egy zseniális gondolata, a művész szemével látott világ képei, eseményei öltenek testet Okudzsava megzenésített költeményeiben, melyeket a szerző közvetlen egyszerűséggel, minden sallangtól mentes gitárkísérettel ad elő úgy, hogy a hallgatónak kedve kerekedik vele együtt énekelni. Ez a magyarázata Okudzsava dalai nagy népszerűségének a Szovjetunióban, ahol a fiatalok is legalább annyira 'kedvelik és éneklik Okudzsava dalait, mint a rock-, country- és diszkó-muzsika legnépszerűbb számait. Sági Tóth Tibor könyv Sziget viharban Bognár Róbert könyve a Móra Ferenc Könyvkiadó „Hétszínvilág" c. sorozatában jelent meg. A gyermekeknek, mégpedig a kilenc éven felülieknek íródott. Miről szól a könyv? Egy tizenegy éves ciprusi török kisfiú, Nitai meséli el benne családja viszontagságos életét az 1974. évi államcsíny után. Tudjuk, hogy ekkor az athéni junta utasítására összeesküvést szerveztek Makariosz érsek ellen, aki elmenekült az országból. Az események után negyvenezer török katona szállt partra Cipruson és megszállta az ország északi területeinek harmincnyolc százalékát. Az események következtében kétszázezer görög és huszonötezer török ciprióta lett földönfutóvá. Végül 1976-ban kikiáltották a Ciprusi Török Szövetségi Köztársaságot. Arra kényszerítették a Ciprus területén élö török lakosságot, hogy települjön az ország északi részébe, az ott élő görög ciprusiak meg hagyják el a török területet. Az 1974. évi események után kezdődött el Nitai családjának kálváriája. A kis főhős igy beszél a békés időkről: „Sokáig nem is tudtuk, mit jelent az, hogy vegyes falu, sose törődtünk vele, hogy ez a család török, az meg görög, mi például otthon is inkább görögül beszéltünk." Az erőszaknak a török család végül kénytelen volt engedni, és nagy szomorúság közepette a török területre költözik. Az itt zajló életükről szól a könyv. S mint a legtöbb esetben, itt is a szülőföldjüktől elszakítottak sehol sem tudnak gyökeret ereszteni, vállalkozásaik kudarcba fulladnak. Nem marad más választásuk, minthogy kalandos úton visszaszökjenek a bizonytalanba, szülőföldjükre. Hogy mi lesz velük a későbbiekben, erről már nem szól a könyv. Miért tartom hasznos olvasmánynak Bognár Róbert könyvét? Azért is, mivel a könyv megismerteti a fiatal olvasót egy ország sokat szenvedett népeinek életével, a szép színes képeken keresztül elénk tárulnak Ciprus legszebb városai, tájai, régészeti emlékei, műemlékei. S nem árt a világ „dolgairól" minél fiatalabb korban tájékozódni. Trugly Sándor Galántai József: Az első világháború Őfelsége I. Ferenc József nyilván nem volt teljesen tudatában 1914. július 28-i döntése minden következményének, mégha oly bizakodóan és meggyőzően fogalmazott is népeihez címzett kiáltványában: „Mindent megfontoltam és meggondoltam. Nyugodt lelkiismerettel lépek a kötelesség útjára." — így a már szállóigévé átlényegült elszántságot, de nem kevés önbiztatást, önigazolást és önáltatást sugalló történelmi mondatok. Mint bebizonyosodott, minderre igen nagy szüksége volt nemcsak Őfelségének, de a Monarchia népeinek is, mind a háború alatt, mind a világégés okozta nagyhatalmi-politikai küzdelem viharában, miután elhallgattak a fegyverek. A Habsburg-hatalom mindenestül beleroppant a nagy erőfeszítésbe, nemzetei győztesekként, vesztesekként egyaránt a nagyhatalmak világpolitikai játékának kiszolgálói, majd szépen sorban áldozatai lettek. Az első világháború így lett Európa és az egész világ legújabbkori történetének irányt szabó válaszvonala. Éppen ezért lett a történettudomány, egy, a mai napig tartó vitájának tárgya. Mindennek ellenére elmondható, hogy az azóta elmúlt hatvanegynéhány esztendő sok mindent tisztázott, a kedélyek jobbára lecsillapodtak; azóta visszafordíthatatlan érvényű politikai folyamatok tettek pontot a leglényegesebb vitás kérdésekre. Ez tette lehetővé — no meg persze a történeti kutatás e témakörben azóta elért eredményei —, hogy a marxista történetírás átfogó és egységes szemléletű képet adjon az első világháborúról, mint történeti, politikai, de nem utolsósorban mint hadászati kérdéskomplexumról. Egy ilyen ízig-vérig marxista feldolgozás Galántai József terjedelmes kötete, amelynek szerintünk — magyar és nemzetközi vonatkozásban — egyértelműen hangsúlyozandó erénye az adósságtörlesztés, méghozzá ez esetben nem is akármilyen színvonalon. A világháborút követően ugyan több, jobbára visszaemlékezés ízű elemzés, számvetés is készült, majd az irredentizmus szelleme termett néhány könyvet e témakörből. Mégis, mind szemléletében, mind a tények elemzésében egységes, az indulatoktól és a napi politika céljainak szolgálatától mentes, átfogó igényű történeti bemutatása az első világháborúnak, mindezidáig nem született meg. Galántai József könyve ezt az adósságot törlesztette — szinte maradéktalanul. A könyv mintegy 500 oldalon elemzi a világháború diplomáciai, politikai és hadászati tényeit, folyamatait, nemcsak bemutatva, hanem összefüggéseik rendszerében kutatva azokat. A mellékelt forrás- és irodalomjegyzék bő áttekintést ad a téma irodalmáról, míg a névmutató és a földrajzi nevek mutatója eligazodni segít az események kavalkádjában. A könyv hangsúlyozottan történettudományi munka, célja is a komplex történeti feldolgozás. Komoly érdeklődésre számíthat minden olvasónál. Himmler György George Daniels angol mesterről azt mondják, hogy ö készíti a világon a legdrágább órákat: egy-egy darab vagy 1500 fontba kerül, elkészítéséhez ötezer munkaóra szükséges, mert minden a1

katrésze kézi munka. Robert Moore londoni gépkocsivezető ma kétszer beleférne abba a nadrágba, amit még egy évvel ezelőtt viselt. Hogy a kételkedőket meggyőzze, megkérte Daley Thompsont, a tízpróba bajnokát, bújjon bele az ominózus pantalló szabadon maradt szárába. Sajnos a felvételhez nem mellékelték a fogyókúra receptjét ... Ha Robert Moore-nak a fölös kilók okoztak gondot, ennek a filigrán angol háziasszonynak, Jill Dray-nek épp ellenkezőleg, a hiányzók. Férje unszolására elhatározta, hogy meghízik, de úgy látszik ez sem olyan könnyű. Három ember helyett eszik, az eredmény azonban még várat magára. 8