A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-06-06 / 23. szám

EE Következő számunk tartalmából: Mácza Mihály: ÉLŐ TÖRTÉNELEM Keszeli Ferenc: KIS FALU A NAGY FOLYÓNÁL Miklósi Péter: PÁRBESZÉD KÖVESDI SZABÓ MARIVAL Lacza Tihamér: ZSÁMBOKY JÁNOS EMLÉKEZETE Korcsmáros László: KÖZELEBB A TERMÉSZETHEZ Címlapunkon Absolon L. a 24. olda­lon Bíró Béla felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava. Obchodná ul. 7. Telefon: 332-865. Megjelenik az Ob­zor Kiadóvállalat gondozásában. 893 36 Bratislava, ul. Ős. armády 35. Főszerkesztő: Varga János. Telefon: 334-134, főszerkesztő-helyettesek: Ozsvald Árpád és Balázs Béla. Tele­fon: 332-864. Grafikai szerkesztő: Král Péterné. Terjeszti a Posta Hírlap­szolgálat. Külföldre szóló előfizetése­ket elintéz: PNS — Ústredná expedí­cia tlaöe, 884 19 Bratislava, Gottwal­dovo nám. 48/VH- Nyomja a Vychodoslovenské tlaciarne, n. p. Ko­sice. Előfizetési díj egész évre 156,- Kcs. Előfizetéseket elfogad minden postahivatal ós levélkézbesí­tö. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. KÉPVISELETI TESTÜLETEK A CSEHSZLOVÁK SZOCIALISTA KÖZTÁRSASÁGBAN Dr. JAROSLAV CHOVANEC, kandidátus a SZTA Állam-és Jogtudományi Intézetének munkatársa ACsehszlovák Szocialista Köztársa­ságban az ország szövetségi ál­lamjogi elrendezéséről rendelkező al­kotmánytörvény szerint: „Az államha­talmat a dolgozó nép képviselőtestüle­teinek közvetítésével gyakorolja, ame­lyek: a Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nem­zeti Tanács, a Szlovák Nemzeti Tanács és nemzeti bizottságok." Ezek az öt évre választott szervek képezik a Cseh­szlovák Szocialista Köztársaság képvi­seleti rendszerét. A KÉPVISELETI TESTÜLETEK JOG­ÁLLÁSA A képviseleti szerveknek meghatározó szerepe van a csehszlovák szövetségi állam s ugyanígy a társköztársaságok állami szerveinek rendszerében. Ennek megfelelően birtokosai a teljes állam­hatalomnak, amelyet közvetítésükkel az ország dolgozó népe gyakorol. A legfelsőbb képviseleti testületek (Szövetségi Gyűlés, Cseh és Szlovák Nemzeti Tanács) és a helyi igazgatási szervek (nemzeti bizottságok) gyakorol­ják az államhatalmat s valósítják meg az alapvető politikai és gazdasági célo­kat az érvényes alkotmányos rendelke­zéseknek és egyéb jogszabályoknak megfelelően. A legfelsőbb képviseleti testületek ügyrendi szabályzata lénye­gében azonos: munkájukat a plenáris üléseken, a bizottságokban s az egyes képviselők tevékenységének útján fejtik ki. Valamennyi képviseleti testület jog­szabályalkotó, kezdeményező, irányító-és ellenőrzési jogkörrel rendelkezik. A legfelsőbb törvényhozó testületek és a helyi igazgatási szervek képviselői egyaránt kötelesek számot adni tevé­kenységükről választóiknak, felelősség­gel tartoznak nekik, választóik ellenőr­zik és bármikor visszahívhatják őket, ha nem teljesítik képviselői kötelessége­iket. A képviselők kötelesek munkát kifejteni választási körzetükben, s joguk van interpellációkat, kérdéseket be­nyújtani a végrehajtó szervekhez. A Szövetségi Gyűlés, a Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács, valamint a helyi igazgatási szervek, a nemzeti bizottságok valóban népképvi­seleti testületek. Kollektiv szervek, amelyeket a dolgozók széles tömegei teljes hatalommal ruháznak fel azzal, hogy demokratikus választásokon meg­választották őket. A képviseleti testületek nálunk jog­szabályokat nemcsak hoznak, hanem ezek végrehajtásáról is gondoskodnak. Ennek vetik alá munkájuk, tevékenysé­gük valamennyi formáját és módszerét. Döntéseket hoznak és ezeket összekö­tik végrehajtásukkal. Az említetteknél fogva minőségileg különbözik a szocialista állam jogállása a polgári parlamentétől, a szocialista demokrácia a polgári parlamenti rend­szertől. A képviseleti szervek Csehszlováki­ában az olyan politikai-szervezési alkot­mányos elveken épülnek fel, mint a CSKP vezető szerepe a társadalomban, a szocialista tervgazdálkodás, a szoci­alista törvényesség, az országban élő nemzetek és nemzetiségek egyenjogú­sága, a dolgozók részvétele az állam vezetésében és igazgatásában és jel­lemző továbbá, hogy a CSKP vezetésé­vel összefogják a munkásosztály, a szö­vetkezeti parasztság és a dolgozó értel­miség érdekeit és ösztönzik a dolgozók sokoldalú társadalmi aktivitását az alapvető cél — az országban a szoci­alizmus és a kommunizmus felépítése — elérésének érdekében. SZÖVETSÉGI GYŰLÉS A Szövetségi Gyűlés a legfőbb államha­talmi szerv és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság egyetlen törvényhozó tes­tülete. Mint legfőbb képviseleti testület egyszersmind Csehszlovákia egész né­pének s a cseh és szlovák nemzetnek szuverenitását képviseli. A Szövetségi Gyűlésnek két kamarája van: a Népi Kamara és a Nemzetek Kamarája. Mindkét kamara azonos jogállású. A Szövetségi Gyűlés határozata akkor jogerős, ha ezt mindkét kamara egy­hangúan jóváhagyta, amennyiben a vo­natkozó alkotmánytörvény másként nem rendelkezik, vagy ha nem csak az egyik kamara belső ügyéről van szó. A Népi Kamarának 200 képviselője van, ezeket az egész Csehszlovákiában közvetlen választáson választják meg. Az ország szövetségi államjogi elrende­zéséről szóló alkotmánytörvény szerint a Népi Kamara képviselője nem lehet egyszersmind a Nemzetek Kamarájá­nak is képviselője, és viszont. A Szövetségi Gyűlés másik testülete, a Nemzetek Kamarája a két társköztár­saság egyenjogú jogállását képviseli, éspedig paritásos alapon, vagyis az összesen 150 képviselő felét a Cseh Szocialista Köztársaságban, másik felét a Szlovák Szocialista Köztársaságban választják meg közvetlen választással. A Szövetségi Gyűlés jogállásának megfelelően az egész államszövetség és társköztársaság érdekeit, szükségle­teit is képviseli. Ennek megfelelően osz­lanak meg azután a jog és hatáskörök az államszövetség és a társköztársasá­gok, illetve szerveik között. A Szövetségi Gyűlés szervei: a Szö­vetségi Gyűlés Elnöksége, a Szövetségi Gyűlés elnöke és alelnökei, az egyes kamarák elnökségei, elnökei, bizottsá­gai és albizottságai. CSEH ÉS SZLOVÁK NEMZETI TA­NÁCS A Cseh Nemzeti Tanács és a Szlovák Nemzeti Tanács a cseh és a szlovák nemzet szuverenitásának a megtestesí­tői és a legfőbb államhatalmi szervek a Cseh, illetve a Szlovák és a Cseh Szoci­alista Köztársaságban, ugyanakkor a legfőbb képviseleti és egyetlen törvény­hozó testületek is a társköztársaságok­ban. A Cseh Nemzeti Tanácsnak 200, a Szlovák Nemzeti Tanácsnak 150 képvi­selője van, a lakosság számarányának megfelelően, de ez nincs kihatással egyenjogú pozíciójukra. Mindkét testület egykamarás. A nemzeti tanácsok szervei: az el­nökség, az elnök és alelnökök, a bizott­ságok, valamint a CSNT és az SZNT hivatala. NEMZETI BIZOTTSÁGOK A nemzeti bizottságok fontos szerepet töltenek be a fejlett szocialista állam építésében és az állam igazgatásában, ezért a CSKP is nagy gondot fordít munkájukra. A nemzeti bizottságok az alkotmány értelmében az államhatalmat képviselik az egyes területi-igazgatási egységek­ben. Legfőbb szervük a plénum. Képvi­selőiket (tanácstagokat) a nép választja, tevékenységükért a választóknak felelő­sek, akik visszahívhatják őket tisztsé­gükből. A nemzeti bizottságok az ál­lamhatalom és -igazgatás végrehajtó szervei. Tevékenységüket az illető terü­leti egység lakosságának segítségével fejtik ki. A legnagyobb mértékben be­vonják a dolgozókat az állam igazgatá-2

Next

/
Thumbnails
Contents