A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-30 / 22. szám

Tárgyak és történelem A HONFOGLALASKORI NÖI VISELET Milyen is lehetett a |ó ezer éwel ezelőtti női viselet? Bizonyára sokunkban merült fel ez a kerdes, s bizony ennyi év távlatából nem könnyű válaszolni rá. Ma már csak a régészét és a néprajz adhat úgy-ahogy kielegitö választ az érdeklődőnek. E két tudományág segítségével egy kicsit visszapörgethetjük az időt, és egy titkos kamerával betekinthetünk egy ma már rég letűnt világ életébe. A régészét azzal járul hozzá ehhez az elményhez, hogy kiszabadítja a föld alól az egyes sírokból (jelen esetben a nöi sírokból) a benne levő leletanyagot, megfigyeli a lelete gyuttes összefüggéseit, s aztán a néprajz segítségével (ez esetben a keleti népek viseletének párhuzamai alapjan) megpróbálja visszaadni a már elveszettnek hitt, a korabeli viseletet Mert bizony a földben nem sok minden maradt meg abból a sok színes, drága kelméből, amit asszonyaink, lanyaink viseltek, leginkább csak néhány szovetmaradvány, ezüstből készült ruhadisz. s persze a koponya két oldalán egy egy fülbevaló, a nyaki részen egy-egy gyöngyszem, a karon esetleg karko tö, az u|jakon gyürü. Azt viszont tudjuk, hogy csinosan öltözködtek őseink, hiszen Ibn Ruszta es Gardizi. a két korabeli történetíró igy irt a magyarokról „Ezek a magyarok szemrevaló és szép külsejű emberek, nagy testüek, vagyonosak és szembetűnően gazdagok, amit kereskedelmüknek köszönhetnek. Ruhájuk brokátból készült. Fegyvereik ezüsttel vannak kiverve és gyönggyel berakottak ... Leánykérés alkalmával náluk az a szokás, hogy amikor a leányt megkérik vetelárat visznek a leány gazdagságával aranyban. több vagy kevesebb állatot A honfoglalás kori női viselettel sokat foglalkozott László Gyula, a kitúnö régész (A honfoglaló magyar nép élete. Bp. 1944). Neki köszönhetjük a legtöbb korabeli rekonstrukciót is. Tőle tudjuk, hogy a rangosabb nók diszes ezüstből készült fémkorongok és csüngós veretek díszítette pártát hordtak. A honfoglalás korában magas nyakú ingeket hordtak az asszonyok és a leányok, ezeket több sorban szintén csüngös veretek díszítették. A viselet része volt a hosszú kabát, amelyet veretekkel díszített öv fogott össze. Ma már tudjuk, hogy az asszonyok és lányok Is bo nadrágot hordtak, mivel ez a lovaglásnál elengedhetetlen volt. Valószínűleg hímzessel is diszitették. akarcsak a többi ruhadarabot. A leggazdagabbak lábbelijüket ugyancsak veretekkel ékesítettek A honfoglalas kori nöi viselet szigorúan alkalmazkodott a napi élethez. A nök például éppen olyan keményen ülték meg a lovat, mint a férfiak (ezt onnan is tudjuk, hogy sok női sírban találunk lócsontokat — az odatemetett kedvenc hátasló maradványait — és lószerszámokat, kengyelt es zablát), s ehhez kellett alakítaniuk viseletüket. Emellett a nőknek természetesen megvolt a maguk meghatározott munkája egy egy nagycsalád életében. Főleg a ház körüli munkakat végezték. szöttek-fontak (nyilván nagyon szép szőnyegeket is készítettek), gabonát őröltek, főztek, s természetesen nevelték az apró i / Ezüstből készült csüngős női ruhad/szek Marcalházáról (Marcelová) — a Dunamenti Múzeum gyűjteményében A \ Isi L • : \\ '- v^ ... • \ -mc* -H 11 jj |fg S| I I \ M mmm MM k v , v A M .. JÉ 1 gyerekeket. S akárcsak a férfiaknál, a család nötagjainál is rangsor volt, amelyet az életkor s a végzett munka nehézsége szabott kori magyar temetöböl kerültek elö diszes ruhadiszek. Ezek közül is kiemelkedik a marcelházi 1. számú nöi sir csungös ezüstveremeg Honfoglalás kori magyar asszony vise/e- teivel. Végül meg kell említenünk.hogy a mai te a szeged-bojárhalmi sírleletből — Szlovákia területén feltárt több honfoglalás László Gyula rekonstrukciója TRUGLY SÁNDOR