A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)
1981-01-17 / 3. szám
A GARAM VIDÉKI ERDŐMUNKÁSOK SZTRÁJKJA A munkásmozgalmi forradalmi örökség ápolásában, az osztályharcos hagyományok felelevenítésében jelentős szerepe van a szociális küzdelmek, a sztrájkmozgalmak felidézésének. Tény, hogy a sztrájkok jelentik a békeharcok legmagasabb fokát. Az osztályharc egészén belül azonban csak kiindulópontnak tekinthetők. A gazdasági sztrájkok értelme ugyanis nemcsak önmagukban, a szociális helyzet javítását kikényszerítő erejükben van. Valódi jelentőségük a dolgozók osztályöntudatának elmélyítését elősegítő szerepükben rejlik. A sztrájkmozgalom igazi jelentősége csak a kommunisták taktikai-politikai tevékenységének stratégiai-taktikai orientációjának összefüggésrendszerében mérhető fel. A sztrájkok felidézése elsősorban a harmincas évek gazdasági válságának éles osztályösszecsapásoktól terhes időszakára irányítja a figyelmet. Ebben az időszakban a csehszlovákiai és a nemzetközi kommunista mozgalmon belül is a szocialista forradalom közvetlen megvalósítását célzó stratégiai-taktikai irányvétel érvényesült. Ennek szellemében a kommunisták a mindennapi követelésekért folytatott harcot közvetlenül a végcél hangoztatásával, a kapitalizmus teljes felszámolására irányuló támadás feltételeinek előkészítésével kapcsolták össze. A munkástömegek ezreit magával ragadó ellenállás — Szlovákiában különösen a csallóközi és a mátyusföldi nagybirtokokon lezajlott bérharcok — felkarolása és irányítása fontos felismerések meggyökereztetését segítette elő. Arra figyelmeztetett, hogy a kapitalistaellenes egységfront megteremtése csak a dolgozók öntudatának adott szintjéhez igazodó gazdasági-politikai követelések kitűzésével, ennek megfelelő taktika alkalmazásával, az összekötő szálak erősítésével lehetséges. Vagyis a még reformista befolyás alatt álló munkástömegek csak a közvetlen, mindennapi érdekekért folyó harcok folyamatában, fokozatosan juthatnak el a kommunista eszmei-politikai platformmal való azonosulásig, a szocialista forradalom megvalósításának tudatos támogatásáig. A kommunista mozgalom tömegkapcsolatainak kiterjesztésében, e kapcsolatok eszmei-politikai alapjainak kiszélesítésében a fasizmus németországi uralomra jutása utáni stratégiai-taktikai irányvételmódosulás hozott lényeges fordulatot. A fő és közvetlen cél a fasiszta veszély elhárítása s az ebben érdekelt valamennyi társadalmi és politikai erő demokratikus, antifasiszta eszmei-politikai alapokon nyugvó, a polgári demokrácia vívmányai védelmének és továbbfejlesztésének jegyében történő összefogása lett. A kommunisták harcában a közbeeső szakasz egyúttal a szocialista perspektívák megközelítését segítette. A Kommunista Internacionálé VII. kongresszusát követően kibontakozó népfrontpolitika a csehszlovákiai kommunisták számára is irányadóvá vált. Ennek szellemében a szociális küzdelmek szervezésére irányuló igyekezetük a dolgozóknak a fasizmus elleni felsorakoztatását szolgálta. Az antifasiszta egységfront megteremtésének követelménye, eszmei-politikai bázisa természetesen eleve kihatott a szociális küzdelmek társadalmi-politikai alapjainak és kereteinek értelmezésére. A kommunisták, a bérharcok élére állva, a dolgozók politikai különbségeken, pártálláson felülemelkedő legteljesebb csatasorba állását szorgalmazták. S ennek érdekében a valós helyzetet, a különböző politikai pártok befolyása alatt álló dolgozó tömegek gondolkodását, öntudatának adott szintjét tekintetbe vevő rugalmas taktika alkalmazására törekedtek. A szlovákiai kommunisták ezirányú igyekezetének kiemelkedő, a népfrontpolitika kibontakozásához kapcsolódó példája volt a Felső-Garam vidéke erdőmunkásainak 45 évvel ezelőtt, 1936. január 20-án kirobbant hatalmas sztrájkja. Ez a hónapokig tartó bérharc, amely arányaival felülmúlta az erdőmunkásoknak a polgári Csehszlovák Köztársaság két évtizede alatt lezajlott valamennyi megmozdulását, a Garam menti munkanélkülieket és kisiparosokat is felrázta. S ez nem volt véletlen. A kommunista párt vezette itteni munkás- és paraszttömegek elégedetlensége már pár évvel korábban, a gazdasági válság időszakában széíes. körű, össznépi mozgalom ismérveit mutató kapttalistaellenes fellépéssé terebélyesedett. S ennek kapcsán nem érdektelen említést tenni arról, hogy a Garam vidéki favágók küzdelmes élete, a gazdasági válság éveiben megnyilvánuló harci elszántsága a két háború közötti csehszlovákiai magyar regényírás számára is ihletet adó téma lett. 1934-ben Bányai Pál, aki a húszas évek második felében a CSKP funkcionáriusa, majd Az Út és a DAV című folyóirat munkatársa volt, Felsőgaram címen saját kiadásában kisregényt jelentetett meg. Ezt a hazai irodalomtörténetírás a csehszlovákiai magyar irodalom első marxista beállítottságú munkástárgyú regényalkotásaként tartja nyilván, amely természetesen magán viseli a korabeli szocialista irodalomban megnyilvánult leegyszerűsítő értelmezés^ nek a kezdő íráSmü fogyatékosságaival még meghatványozott jegyeit. Az Út részletet közölt a regényből. Az eléje írt magyarázatban — amelyet Csanda Sándor Balogh Edgárnak tulajdonít — ezt olvashatjuk: „Morvay Gyula, Dömötör Teréz és Sellyei József szlovenszkói paraszti és munkásírásai mellett tűnik fel Bányi Pál első könyve, mely a testvérsorsú szlovák dolgozók életét, szlovák favágók, munkanélküliek és napszámosok gyötrődéseit és osztályharcát mutatja be éles szocialista realizmussal. A „Felsőgaram" első kiadását az államügyészség elkobozta, s így csak a második kiadásból közölhetünk egy fejezetet..." A Garam vidéki sztrájknak 1936-ban is a kommunisták voltak élvonalában. A sztrájkbizottságok munkájából tevékeny részt vállalt a CSKP számos parlamenti képviselője és szenátora. Az erdőmurvkások és kisparasztok (fuvarosok) szoros akcióegységének megteremtése, az alulról jövő nyomás a reformista pártoknak és szakszervezeteknek, sőt magának az agrárpártnak is több vezető funkcionáriusát csatlakozásra, a sztrájk irányításában való részvételre kényszerítette. A kommunista és szocialista munkások együttes fellépése és ébersége meghiúsította egyes reformista tisztségviselők arra irányuló mesterkedéseit, hogy a sztrájkolok előnytelen feltételeket elfogadva vegyék fel a munkát. A Felső-Garam vidéke erdőmunkásainak sztrájkjával a CSKP szlovákiai vezetősége is foglalkozott. Megállapította, hogy e sikeres tömegsztrájk a szociáldemokrata és egyéb szervezetekkel való összefogás, az egységfront újszerű, a Kommunista Internacionálé VII. kongresszusán elfogadott irányelvekből kiinduló értelmezésével példaadó lett a párt számára. Képes krónika ÚJ NAGYARUHAZ BUDAPESTEN A múlt év decemberében nyílt meg Budapesten a Sugár Áruház, Magyarország legnagyobb és legkorszerűbb bevásárló központja. A 15 kereskedelmi és 14 szolgáltató osztályon 900 alkalmazott dolgozik. Az új áruházban óránként 10 000 fogyasztót tudnak kiszolgálni; évi forgalmát két ás fél milliárd forintra becsülik. TELJESÍTETTÉK TERVÜKET A nagyszlabosi (SlavoSov ce) papírgyár is azok közé a vállalatok közé tartozik, amelyek még a múlt év vége előtt teljesítették a hatodik ötéves tervben előreirányzott feladata ikat. A gyár termelési és exportfeladait egyaránt 100 százalékon felül teljesítette. Termékeit a ^ KGST-tagországokon kívül Ausztriába, az NSZK-ba, Olaszországba, Franciaországba, Dániába, Írországba, Görögországba, Libanonba és Bolíviába exportálja. — A képen: Farkas Zsuzsanna művezető (jobbról) és Mária Helpenová a füzetek minőségét ellenőrzik (CSTK bél- és külföldi képszolgálata) Január 10-én töltötte be 68. életévét Gustáv Husák, a CSKP Központi Bizottságának főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnöke. GUSTÁV HUSÁK 68 ÉVES