A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-23 / 21. szám

Amikor meglátogattam Emil Kostek mer­nök-vezérörnagyot, az egyik katonai taninté­zet parancsnokát, a járási nemzeti bizottság képviselőjét, a jnb tanácsának tagját, a Szö­vetségi Minisztériumból jött elvtársak már éppen a második kitüntetést adták át neki, a Nemzetbiztonsági Testületnek a jó együtt­működésért és feladatainak teljesítésében való aktiv részvételért odaítélt érmét. Felmerült bennem a kérdés, vajon ez Emil Kosteknak képviselői munkásságával, a la­kosság honvédelmi nevelésével és szakmai felkészítésével függ-e össze. A vezérőrnagy, mintha csak olvasott volna a gondolataimban, mosolyogva jegyezte meg: — A káderek speciális nevelésével kapcsolatban a hadsereg és belügyminiszté­rium tárcaközi együttműködéséről van itt szó. Csak egy percre... Ezekben a napokban érettségizik KOZMA SZI­LÁRD, a kassai (KoSice) Magyar Tannyelvű ipar­iskola IV. E osztályos tanulója. A muzslai szár­mazású fiatalember Brnóban, a Cseh Műszaki Főiskola Elektromérnöki Karán szeretné folytatni tanulmányait. — Miért éppen erre a főiskolára jelentkeztél? — Nem szeretném, ha valaki is strébernek tartana, de a Kassán töltött esztendők során úgy tapasztaltam: a tartós ismeretek elsajátításának talán legfontosabb előfeltétele, hogy az oktatók szigorú és csupán rendszeres tanulással teljesít­hető követelményrendszert állítsanak a diákság elé. így szoktam meg ezt itt az Ipariban, és hasonló hirben áll a gazdag múltú brünni mű­egyetem is. — Esetleges nyelvi nehézségektől nem tartasz ? — Egy percig sem, .hiszen a műszaki pályák többségében elsősorban a számok nyelvén kell tudni. De különben sem tartok semmitől, mert már régebben nagyon tetszik nekem a cseh nyelv. — Apropó, érettségi! Hogy sikerültek az április végén tartott írásbelik ? — Úgy érzem, hogy jól. Igaz, a témák nem voltak egyszerűek, de azért egy kis odafigyelés­sel ki-ki különösebb baj nélkül megírhatta a dolgozatát. — Te az irodalmi vagy inkább a társada/om-po-Utikai témákat választottad? — Magyarból a fiatalok időszerű feladatairól és az ifjúsági mozgalom szerepéről, szlovákból pedig a szocialista haza építésének és védelmé­nek fontosságáról szóló témát választottam. Magyarul egy fejtegetést, szlovákul pedig egy. a közelgő választásokat megelőző felszólalást kel­lett imi. Mindkét témában az ragadta meg a figyelmemet, hogy egyéni véleményt kellett mondani a felvetett kérdések kapcsán és ezt összefüggésbe lehetett hozni a CSKP tizenhato­dik kongresszusának határozataival, illetve az új ötéves tervidőszak feladataival. Sőt, ahhoz is hozzá kellett szólni, hogy az ifjúság miként olvad be fiatalos és lendületes tettekkel a felnőttek társadalmába. — Műszaki beállítottságod ellenére filozofál­gatsz? — Nem tartozom a vitatkozó vagy perlekedő fiatalok közé, de azért nem idegenkedem a filozófiától sem. Egyszerűen szeretem megke­resni a dolgok közötti összefüggéseket. — Szívesen mondasz búcsút Kassának ? — Fájó szívvel gondolok arra, hogy itt kell hagynom az Iparit, mert nagyszerű iskolának tartom. Annyira lekötött az itteni diákélet, hogy az elmúlt négy esztendő alatt talán egyetlen délután sem unatkoztam ... — Ha most bátrat ugorva az időben azt kérde­zem tőled: a mérnöki diploma megszerzése után hol szeretnél dolgozni, akkor már konkrét választ is tudsz adni? — Igen: A Bös—Nagymaros-i vizieröműben szeretnék majd álláshoz jutni. Rengeteget olvas­tam erről a most épülő vízlépcsőről, és úgy érzem, hogy nagyon sok érdekes feladat várhat ott rám. Feltéve persze, ha úgy alakul az életem, ahogy tervezem. Imik-) Jókora iratköteg feküdt Kostek vezérőr­nagy, jnb-képviselö előtt az asztalon. Meg­engedte, hogy beletekintsek. A járás társa­dalmi, gazdasagi, kulturális problémáira és megoldásukra vonatkozó iratok, javaslatok voltak az irattartóban, köztük mint az egyik legfontosabb a járás 1981 — 1985. évi vá­lasztási programjának a javaslata. Kostek elvtárs már tíz éve képviselője a járási nemzeti bizottságnak és tagja a jnb tanácsának. Ez alatt az idő alatt rengeteg tapasztalatot szerzett, s egyik legfontosabb feladatának mindig a hadsereg és a nép egységének megszilárdítását tartotta. — Elmondhatom, hogy a hadsereg tagjai nemcsak a járási, de a felsőbb párt- és állami szervek támogatását is élvezik. Sze­retnék ezért helyőrségünk parancsnokainak és politikai tisztjeinek a nevében is köszöne­tet mondani. — Beszélhetne a képviselői munkássága során elért eredményekről is? — Ezerkilencszázhetvenháromban hozta meg határozatát a CSKP KB az ifjú nemze­dék szocialista neveléséről és felkészítéséről az életre és a munkára a fejlett szocialista társadalomban. Számomra az volt a fontos, hogy necsak hosszasan beszéljünk a hatá­rozat teljesítéséről, hanem konkrét lépéseket tegyünk ebben az irányban. Ezért a jnb tanácsa a politikai nevelő munka feladata­inak biztosítása mellett úgy döntött, hogy sport- és kulturális létesítmények építésével meg kell teremteni a határozat végrehajtásá­nak optimális anyagi feltételeit. Javasoltam, hogy az első tornaterem tan­intézetünkben kerüljön felépítésre a város­fejlesztési és -szépitési ún. „Z" akcióban. A jnb tanácsa jóváhagyta javaslatomat, és az iskolában felépítettük a tornatermet 5 millió korona értékben. Ebben számos vállalat se­gített, különösen a szerkezeti elemek össze­szerelésében és a szakipari munkákban. Ez­zel sikerült az egy ilyen tornaterem építésére előirányzott beruházási költségeknek mint­egy 40 százalékát megtakarítani, amiből az­tán megvettük a tornaszereket, berendeztük a tornatermet. Az egész akciót a járási és a városi nemzeti bizottság finanszírozta. A lé­tesítményt ajándékba kapta iskolánk az or­szág felszabadulásának 30. évfordulója al­kalmából a járásban kifejtett politikai mun­káért, a lakosság honvédelmi neveléséhez és a népgazdaságnak nyújtott hathatós segítsé­gért. A tornaterem építésével kapcsolatos tapasztalatainkat azután az igazgatási alköz­pontként kijelölt községek nemzeti bizottsá­gai is átvették és a mi példánk nyomán építettek tornatermeket az ún. „Z" akció keretében. Ezzel a katonák megoldották nemcsak a kötelező szolgálati testneveléssel, de a sza­bad idejükben űzött sportolással kapcsola­tos problémáikat is. Azonkívül volt hol gya­korolniuk az országos spartakiádra. A torna­termet most polgári szervezetek is igénybe veszik különböző sportrendezvények meg­tartásához. Nagy siker volt ez, de nem értük be ennyivel — folytatja Kostek vezérőrnagy. — A helyörségnél sok a fiatal polgári alkalma­zott katonatiszt, de nem tudják gyermekeiket bölcsödében, illetve óvodában elhelyezni. A mostani megbízatási időszakban ennek a kérdésnek a megoldásához is hozzáláttunk. A párt- és állami szervekkel együttműködve szerződésileg sikerült biztosítanunk a szük­séges anyagi fedezetet a honvédelmi minisz­tériumtól. A kivitelezésre Ígéretet kaptunk a Járási Építőipari Vállalattól, azzal a feltétel­lel, hogy segítünk neki a nem szakipari munkákat elvégezni. A fiatal tisztek és pol­gári alkalmazottak vállalták, hogy megfelelő számú órát dolgoznak az építkezésen társa­dalmi munkában, szabad idejükben, sőt rendes évi szabadságuk terhére. Szomba­tonként és vasárnaponként ebbe a munkába a tényleges katonákat és az iskola növendé­keit is bevonjuk. A beruházást szeretnénk még ebben a megbízatási időszakban bein­dítani. Emil Kostek mémök-vezérömagy mint kommunista, iskolaparancsnok és nb-képvi­selö mindig figyelemmel meghallgatja az emberek észrevételeit, javaslatait és nézete­it, s igyekszik ezeket hasznosítani a járás, a város és az iskola fejlesztésénél. Tudatában van annak, hogy a lakosság elégedettségé­től, egyes égető problémák kielégítő megol­dásától függ az emberek viszonya a munká­hoz, ami a szolgálati kötelességek kifogásta­lan teljesítésére is kihat. Mint katona képvi­selői tisztségének ellátása során elsősorban a lakosság honvédelmi nevelése minőségi szintjének az emelésére törekszik, különös tekintettel a fiatalok nevelésére, hogy jól felkészülten kezdjék meg tényleges katonai szolgálatukat. Dicséretes, hogy a katonai előképzés színvonalának emeléséhez nem­csak a martini, hanem a szomszédos járá­sokban. az általános, a közép- és a szakisko­lákban és szakmunkásképző intézetekben is hozzájárul. Megkérdeztem, hogyan segíti elő képvise­lői tisztsége szolgálati kötelességeinek telje­sítését. — Tapasztalatokat szerzek — a másik ol­dalról is — arról, hogyan viselkednek a helyőrség tagjai a nyilvánosság előtt. Ez elősegíti számomra, hogy hatékony intézke­déseket foganatosítsak, olyanokat, amelyek a néphadsereg tekintélyének növelését cé­lozzák a lakosság körében. A néphadsereg tagjainak igen jó a neve a városban és a járásban, ezt az is bizonyítja, hogy a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló tör­vény kiadása óta a legjobb helyőrségek közé tartozunk, ami a lakosság honvédelmi neve­lésével kapcsolatos feladatok teljesítését il­leti. Ez annak is betudható, hogy parancsno­kaink és politikai tisztjeink közül sokan kü­lönböző fokozatú nemzeti bizottságok kép­viselői tisztjét is ellátják, elsődleges köteles­ségüknek tartva az említett törvény határo­zataiból eredő feladatok maradéktalan telje­sítését. Emil Kostek elvtárs már csaknem négy évtizede tagja a pártnak. És öt gyermekét, három lányát és két fiát is a kommunista erkölcs szellemében neveli. Egyikük, Tatjána már szintén tagja Csehszlovákia Kommunis­ta Pártjának, apja nyomdokaiban halad, ami­kor a párt politikájának megvalósításáról van szó. Noha Kostek elvtárs több fontos tisztsé­get tölt be. mindig talál rá azért időt, hogy a családjával foglalkozzék. Mint a katonai tanintézet parancsnokának az ö vállán nyugszik a legnagyobb felelősség a növendékek felkészítéséért a választások­ra. — A választási kampányban az egyik leg­fontosabb dolognak tartjuk, hogy a fiatalok megértsék a választások politikai jelentősé­gét, hogy azonosulásuk a párt politikájával feladataik gyors, pontos és felelős teljesíté­sében nyilvánuljon meg. Növendékeinknek, a helyőrségben tényle­ges szolgálatot teljesítő katonáknak jelentős része, de elég nagy számú hivatásos katona és polgári alkalmazott is az idén első ízben járul a szavazóurnákhoz. Olyan nemzedék tagjai, akik nem éltek még, amikor a párt vezetésével az első köztársaságban harc folyt a szociális igazságosságért, majd a háborúban a megszállók ellen és 1948 feb­ruárjában a hatalomért. Fiatal emberek, akik természetesnek veszik a ma vívmányait. Nem gondolnak arra, hogy a szocialista má­ért a munkásosztálynak a kommunista párt vezetésével keményen meg kellett küzdenie. Ezért a mi feladatunk, hogy megvilágítsuk előttük a párt történelmi harcait a szocializ­musért, az új hadsereg megalakulásának körülményeit, a bel- és külpolitikai kérdése­ket az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongresz­szusa határozatainak szellemében. Mindent megteszünk azért, hogy a helyőrség tagjai, a tanintézet növendékei, a fiatal katonák és polgári alkalmazottak teljes komolysággal és felelősséggel járuljanak az urnákhoz, ahogy az a szocialista haza ifjú védőihez és építő­ihez illik. JOZEF KEN ÍZ mérnök-alezredes A szerző felvétele 22

Next

/
Thumbnails
Contents