A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-23 / 21. szám

Amikor meglátogattam Emil Kostek mernök-vezérörnagyot, az egyik katonai tanintézet parancsnokát, a járási nemzeti bizottság képviselőjét, a jnb tanácsának tagját, a Szövetségi Minisztériumból jött elvtársak már éppen a második kitüntetést adták át neki, a Nemzetbiztonsági Testületnek a jó együttműködésért és feladatainak teljesítésében való aktiv részvételért odaítélt érmét. Felmerült bennem a kérdés, vajon ez Emil Kosteknak képviselői munkásságával, a lakosság honvédelmi nevelésével és szakmai felkészítésével függ-e össze. A vezérőrnagy, mintha csak olvasott volna a gondolataimban, mosolyogva jegyezte meg: — A káderek speciális nevelésével kapcsolatban a hadsereg és belügyminisztérium tárcaközi együttműködéséről van itt szó. Csak egy percre... Ezekben a napokban érettségizik KOZMA SZILÁRD, a kassai (KoSice) Magyar Tannyelvű ipariskola IV. E osztályos tanulója. A muzslai származású fiatalember Brnóban, a Cseh Műszaki Főiskola Elektromérnöki Karán szeretné folytatni tanulmányait. — Miért éppen erre a főiskolára jelentkeztél? — Nem szeretném, ha valaki is strébernek tartana, de a Kassán töltött esztendők során úgy tapasztaltam: a tartós ismeretek elsajátításának talán legfontosabb előfeltétele, hogy az oktatók szigorú és csupán rendszeres tanulással teljesíthető követelményrendszert állítsanak a diákság elé. így szoktam meg ezt itt az Ipariban, és hasonló hirben áll a gazdag múltú brünni műegyetem is. — Esetleges nyelvi nehézségektől nem tartasz ? — Egy percig sem, .hiszen a műszaki pályák többségében elsősorban a számok nyelvén kell tudni. De különben sem tartok semmitől, mert már régebben nagyon tetszik nekem a cseh nyelv. — Apropó, érettségi! Hogy sikerültek az április végén tartott írásbelik ? — Úgy érzem, hogy jól. Igaz, a témák nem voltak egyszerűek, de azért egy kis odafigyeléssel ki-ki különösebb baj nélkül megírhatta a dolgozatát. — Te az irodalmi vagy inkább a társada/om-po-Utikai témákat választottad? — Magyarból a fiatalok időszerű feladatairól és az ifjúsági mozgalom szerepéről, szlovákból pedig a szocialista haza építésének és védelmének fontosságáról szóló témát választottam. Magyarul egy fejtegetést, szlovákul pedig egy. a közelgő választásokat megelőző felszólalást kellett imi. Mindkét témában az ragadta meg a figyelmemet, hogy egyéni véleményt kellett mondani a felvetett kérdések kapcsán és ezt összefüggésbe lehetett hozni a CSKP tizenhatodik kongresszusának határozataival, illetve az új ötéves tervidőszak feladataival. Sőt, ahhoz is hozzá kellett szólni, hogy az ifjúság miként olvad be fiatalos és lendületes tettekkel a felnőttek társadalmába. — Műszaki beállítottságod ellenére filozofálgatsz? — Nem tartozom a vitatkozó vagy perlekedő fiatalok közé, de azért nem idegenkedem a filozófiától sem. Egyszerűen szeretem megkeresni a dolgok közötti összefüggéseket. — Szívesen mondasz búcsút Kassának ? — Fájó szívvel gondolok arra, hogy itt kell hagynom az Iparit, mert nagyszerű iskolának tartom. Annyira lekötött az itteni diákélet, hogy az elmúlt négy esztendő alatt talán egyetlen délután sem unatkoztam ... — Ha most bátrat ugorva az időben azt kérdezem tőled: a mérnöki diploma megszerzése után hol szeretnél dolgozni, akkor már konkrét választ is tudsz adni? — Igen: A Bös—Nagymaros-i vizieröműben szeretnék majd álláshoz jutni. Rengeteget olvastam erről a most épülő vízlépcsőről, és úgy érzem, hogy nagyon sok érdekes feladat várhat ott rám. Feltéve persze, ha úgy alakul az életem, ahogy tervezem. Imik-) Jókora iratköteg feküdt Kostek vezérőrnagy, jnb-képviselö előtt az asztalon. Megengedte, hogy beletekintsek. A járás társadalmi, gazdasagi, kulturális problémáira és megoldásukra vonatkozó iratok, javaslatok voltak az irattartóban, köztük mint az egyik legfontosabb a járás 1981 — 1985. évi választási programjának a javaslata. Kostek elvtárs már tíz éve képviselője a járási nemzeti bizottságnak és tagja a jnb tanácsának. Ez alatt az idő alatt rengeteg tapasztalatot szerzett, s egyik legfontosabb feladatának mindig a hadsereg és a nép egységének megszilárdítását tartotta. — Elmondhatom, hogy a hadsereg tagjai nemcsak a járási, de a felsőbb párt- és állami szervek támogatását is élvezik. Szeretnék ezért helyőrségünk parancsnokainak és politikai tisztjeinek a nevében is köszönetet mondani. — Beszélhetne a képviselői munkássága során elért eredményekről is? — Ezerkilencszázhetvenháromban hozta meg határozatát a CSKP KB az ifjú nemzedék szocialista neveléséről és felkészítéséről az életre és a munkára a fejlett szocialista társadalomban. Számomra az volt a fontos, hogy necsak hosszasan beszéljünk a határozat teljesítéséről, hanem konkrét lépéseket tegyünk ebben az irányban. Ezért a jnb tanácsa a politikai nevelő munka feladatainak biztosítása mellett úgy döntött, hogy sport- és kulturális létesítmények építésével meg kell teremteni a határozat végrehajtásának optimális anyagi feltételeit. Javasoltam, hogy az első tornaterem tanintézetünkben kerüljön felépítésre a városfejlesztési és -szépitési ún. „Z" akcióban. A jnb tanácsa jóváhagyta javaslatomat, és az iskolában felépítettük a tornatermet 5 millió korona értékben. Ebben számos vállalat segített, különösen a szerkezeti elemek összeszerelésében és a szakipari munkákban. Ezzel sikerült az egy ilyen tornaterem építésére előirányzott beruházási költségeknek mintegy 40 százalékát megtakarítani, amiből aztán megvettük a tornaszereket, berendeztük a tornatermet. Az egész akciót a járási és a városi nemzeti bizottság finanszírozta. A létesítményt ajándékba kapta iskolánk az ország felszabadulásának 30. évfordulója alkalmából a járásban kifejtett politikai munkáért, a lakosság honvédelmi neveléséhez és a népgazdaságnak nyújtott hathatós segítségért. A tornaterem építésével kapcsolatos tapasztalatainkat azután az igazgatási alközpontként kijelölt községek nemzeti bizottságai is átvették és a mi példánk nyomán építettek tornatermeket az ún. „Z" akció keretében. Ezzel a katonák megoldották nemcsak a kötelező szolgálati testneveléssel, de a szabad idejükben űzött sportolással kapcsolatos problémáikat is. Azonkívül volt hol gyakorolniuk az országos spartakiádra. A tornatermet most polgári szervezetek is igénybe veszik különböző sportrendezvények megtartásához. Nagy siker volt ez, de nem értük be ennyivel — folytatja Kostek vezérőrnagy. — A helyörségnél sok a fiatal polgári alkalmazott katonatiszt, de nem tudják gyermekeiket bölcsödében, illetve óvodában elhelyezni. A mostani megbízatási időszakban ennek a kérdésnek a megoldásához is hozzáláttunk. A párt- és állami szervekkel együttműködve szerződésileg sikerült biztosítanunk a szükséges anyagi fedezetet a honvédelmi minisztériumtól. A kivitelezésre Ígéretet kaptunk a Járási Építőipari Vállalattól, azzal a feltétellel, hogy segítünk neki a nem szakipari munkákat elvégezni. A fiatal tisztek és polgári alkalmazottak vállalták, hogy megfelelő számú órát dolgoznak az építkezésen társadalmi munkában, szabad idejükben, sőt rendes évi szabadságuk terhére. Szombatonként és vasárnaponként ebbe a munkába a tényleges katonákat és az iskola növendékeit is bevonjuk. A beruházást szeretnénk még ebben a megbízatási időszakban beindítani. Emil Kostek mémök-vezérömagy mint kommunista, iskolaparancsnok és nb-képviselö mindig figyelemmel meghallgatja az emberek észrevételeit, javaslatait és nézeteit, s igyekszik ezeket hasznosítani a járás, a város és az iskola fejlesztésénél. Tudatában van annak, hogy a lakosság elégedettségétől, egyes égető problémák kielégítő megoldásától függ az emberek viszonya a munkához, ami a szolgálati kötelességek kifogástalan teljesítésére is kihat. Mint katona képviselői tisztségének ellátása során elsősorban a lakosság honvédelmi nevelése minőségi szintjének az emelésére törekszik, különös tekintettel a fiatalok nevelésére, hogy jól felkészülten kezdjék meg tényleges katonai szolgálatukat. Dicséretes, hogy a katonai előképzés színvonalának emeléséhez nemcsak a martini, hanem a szomszédos járásokban. az általános, a közép- és a szakiskolákban és szakmunkásképző intézetekben is hozzájárul. Megkérdeztem, hogyan segíti elő képviselői tisztsége szolgálati kötelességeinek teljesítését. — Tapasztalatokat szerzek — a másik oldalról is — arról, hogyan viselkednek a helyőrség tagjai a nyilvánosság előtt. Ez elősegíti számomra, hogy hatékony intézkedéseket foganatosítsak, olyanokat, amelyek a néphadsereg tekintélyének növelését célozzák a lakosság körében. A néphadsereg tagjainak igen jó a neve a városban és a járásban, ezt az is bizonyítja, hogy a lakosság egységes honvédelmi neveléséről szóló törvény kiadása óta a legjobb helyőrségek közé tartozunk, ami a lakosság honvédelmi nevelésével kapcsolatos feladatok teljesítését illeti. Ez annak is betudható, hogy parancsnokaink és politikai tisztjeink közül sokan különböző fokozatú nemzeti bizottságok képviselői tisztjét is ellátják, elsődleges kötelességüknek tartva az említett törvény határozataiból eredő feladatok maradéktalan teljesítését. Emil Kostek elvtárs már csaknem négy évtizede tagja a pártnak. És öt gyermekét, három lányát és két fiát is a kommunista erkölcs szellemében neveli. Egyikük, Tatjána már szintén tagja Csehszlovákia Kommunista Pártjának, apja nyomdokaiban halad, amikor a párt politikájának megvalósításáról van szó. Noha Kostek elvtárs több fontos tisztséget tölt be. mindig talál rá azért időt, hogy a családjával foglalkozzék. Mint a katonai tanintézet parancsnokának az ö vállán nyugszik a legnagyobb felelősség a növendékek felkészítéséért a választásokra. — A választási kampányban az egyik legfontosabb dolognak tartjuk, hogy a fiatalok megértsék a választások politikai jelentőségét, hogy azonosulásuk a párt politikájával feladataik gyors, pontos és felelős teljesítésében nyilvánuljon meg. Növendékeinknek, a helyőrségben tényleges szolgálatot teljesítő katonáknak jelentős része, de elég nagy számú hivatásos katona és polgári alkalmazott is az idén első ízben járul a szavazóurnákhoz. Olyan nemzedék tagjai, akik nem éltek még, amikor a párt vezetésével az első köztársaságban harc folyt a szociális igazságosságért, majd a háborúban a megszállók ellen és 1948 februárjában a hatalomért. Fiatal emberek, akik természetesnek veszik a ma vívmányait. Nem gondolnak arra, hogy a szocialista máért a munkásosztálynak a kommunista párt vezetésével keményen meg kellett küzdenie. Ezért a mi feladatunk, hogy megvilágítsuk előttük a párt történelmi harcait a szocializmusért, az új hadsereg megalakulásának körülményeit, a bel- és külpolitikai kérdéseket az SZKP XXVI. és a CSKP XVI. kongreszszusa határozatainak szellemében. Mindent megteszünk azért, hogy a helyőrség tagjai, a tanintézet növendékei, a fiatal katonák és polgári alkalmazottak teljes komolysággal és felelősséggel járuljanak az urnákhoz, ahogy az a szocialista haza ifjú védőihez és építőihez illik. JOZEF KEN ÍZ mérnök-alezredes A szerző felvétele 22