A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-23 / 21. szám

Tudománytechnika Urántúltermelés a világpiacon: urán feldolgozó üzem részlete a hollandiai A/me/óban URÁNBŐSÉG Az Egyesült Államoktól való gazdasági függőség felszámolásának jegyében egyes nyugat-európai országok „urándúsító nagyhatalommá" akartak válni. A menyasszony azonban túl szépre sikerült: a nyolcvanas évekre sokkal több lesz a dúsított urán, mint amennyit Európa atomerőművei elnyelhetnek. A hetvenes évek elején több nyugat-európai ország elhatározta: megtöri az amerikai uránmonopóliumot, és atomerőművei számára saját maga gondoskodik üzemanyagról. Franciaország a Rhöne völgyében, a pierrelatte-i katonai atomkutató központ szomszédságában, Montélimartól délre fel is Elpocsékolt hélium A héliumot, amely a levegőben tartja a léggömböket és a léghajókat, és amely életbevágóan fontos a jövö technológiája számára, felhasználatlanul bocsátják ki a légkörbe a gyárak, amelyek egyelőre nem tudnak mit kezdeni ezzel a megújíthatatlan nyersanyagforrással. A (hidrogén után) második legkönnyebb, nem gyúlékony elem. építette az Eurodif nevű tricastini urángyárat. A vállalkozásban Spanyolország, Belgium és Olaszország is közreműködött pénzügyileg. (Tíz százalék erejéig Irán akkori uralkodója, Reza Pahlaví is csatlakozott...) Anglia, Hollandia és az NSZK Urenco nevű közös vállalata új eljárásokkal akar atomerőmüveknek való üzemanyagot előállítani. Telepeik a Liverpool melletti Capenhurstben és a hollandiai Almelóban vannak. Az Eurodif tricastini üzemei a gázdiffúziós eljárással működnek, az Urenco telepein az ultracentrifugás eljárással dolgoznak. Az európai urándúsító cégek azt remélték, hogy maguknak hódíthatják meg a világpiac egy részét, ha dúsított uránt szállítanak a fejlődő országok közül azoknak, amelyek atomreaktort tartanak üzemben. Ám — amint a Chemical and Engineering News című amerikai szakfolyóirat írja — „drámai módon megváltozott a helyzet." A kínálat az Atlanti-óceán mindkét oldalán máris jóval nagyobb a keresletnél. A kapacitásnak, amely 29 400 tonna urán feldolgozására (a megfelelő hasadóanyag különválasztására) alkalmas, az idén csak a felét vették igénybe. A dúsított uránt máris raktárra termelik. Az Eurodif és az Urenco kezdetben ragyogó üzletnek ígérkezett. 1972 ben az amerikai Atomenergia Bizottság kiszámította, hogy 1980-ig a nyugati országokban összesen 270 gigawatt (270 millió kilowatt) elektromos energia előállítására alkalmas atomerőművek épülnek. 1980-ig már négyszer annyi reaktor működik majd a nyugati atomenergia-központokban, mint korábban, és ezek összesen 1100 gigawatt villamos energiát fognak termelni. Nyolc éve még nem sejtették, hogy az energiatermelés növekedési üteme lelassul, az erőművek építkezése elhúzódik, s az amely képes lenne hihetetlenül megnövelni a mágnesek és motorok hatásfokát, azért vész el örökre, mert nincs egységes politika, amely megőrzésére irányulna — állítja az amerikai kongresszus egyik intézete, a Legfőbb Állami Számvevőszék. Ennek ellenére dollármilliókat költenek új technológiai megoldások kialakítására, amelyek működéséhez héliumra van szükség. A földgázfúrások melléktermékeként évente mintegy 370 millió köbméter hélium kerül a levegőbe az Egyesült Államokban. Az ország héliumtartalékait, amelyek messze a leggazdagabbak az egész világon, mintegy 20 milliárd köbméterre becsülik. Az amerikai Országos Kutató Tanács szerint, ha a pazar-Napsugárból rádióhullámok Az AEG Telefunken cég az NSZK legnagyobb energiatermelő napelemrendszerét állította munkába. A szakembereknek az a céljuk, hogy kipróbálják, mennyire alkalmas a trópusokon a napsütés egy URH-rádióadó működtetésére. A 61 négyzetméter felületű napelemtábla-rendszer 5000 wat villamos energiát szolgáltat, amiből 300 wattot használnak fel a rádióadó folyamatos működtetésére. A kísérleti berendezés végleges változatát a fejlődő országokban kívánják elkészíteni. atomerőművek ellen tiltakozó nyugat-európai mozgalom erősödik. 1980-ban a működő atomreaktorok összteljesítménye csak 117 gigawat volt — kevesebb, mint a várt érték fele. Ezt állapítja meg a hanaui (NSZK) Nukem Urán- és Plutóniumfeldolgozó egyik tanulmánya. Az 1990-re vonatkozó korábbi amerikai becsléseket a nyugatnémet szakértők ma még erőteljesebben módosítják. Manfred Stephany, a Nukem ügyvezető igazgatója New Orleansban mondta el egy kongresszuson: Hanauban úgy számolnak, hogy a nyugati világnak 1990-ben mintegy 290 új atomerőmüve lesz, és ezek 350 gigawatt villamos energiát állítanak majd elő. Ez alig egyharmada az 1972-es amerikai becslésnek. A dúsított urán piacán még válságosabb leone a helyzet bizonyos amerikai lépések nélkül. Amerikai cégek ugyanis két évvel ezelőtt felajánlották ügyfeleiknek, hogy elállhatnak az eredeti szállítási szerződésektől, és az urán mennyiségét a tényleges szükséglethez igazíthatják. Ám a Nukem szakértőinek becslése szerint 1990-ben még így is legalább száz-tizezer tonna urán fölösleges feldolgozásával kell számolni. Ez elsősorban az Eurodif szerződéses partnereit sújtja majd, akiknek a Rhone völgyében létesített üzemei az idén működnek először teljes kapacitással. Évente annyi dúsított uránt nyernek itt, amennyi száz közepes nagyságú atomerőműnek elegendő. Az Eurodif partnerei kötelezték magukat, hogy ezt a fűtőanyagot részesedésük arányában átveszik. Ám egyikük sem tud ekkora mennyiséget felhasználni, vagy a világpiacon értékesíteni. Olaszországnak, amely eddig elég bágyadtan flörtölt az atomenergiával, különösen drága mulatság ez. Eddig csupán hat üzleti lás így folytatódik, harminc éven belül a források 85 százaléka kimerül. Hélium felhasználását javasolják manapság a hosszú távú szállításban is, mindenekelőtt az energiatakarékosság jegyében. A héliummal töltött léghajókat teherszállításra lehetne használni, annál is inkább, mert a hidrogénnel ellentétben a hélium nem tűzveszélyes. Legfőképpen azonban különlegesen hideg, folyékony hűtöanyagként lehetne hasznosítani. Minden más anyagnál alacsonyabb hőfokon válik folyékonnyá, mindössze 20 fokkal az abszolút nulla fok fölött, s ezen a hőmérsékleten az elektromos áram gyakorlatilag ellenállás nélkül terjed. A héliumhűtésű távvezetékkel ezért gyakorlatilag nuljellegü atomerőmüve van, illetve épül, és ezek összteljesítménye meglehetősen szerény, mindössze 3400 megawatt. Nem utolsósorban ez indította Rómát arra, hogy az eredetileg 25 százalékos Eurodif-részesedését csökkentse, és 9 százalékot eladjon a franciáknak. Ám 51,8 százalékos részesedésével (és kötelezettségével a dúsított urán hasonló arányú átvételére) az atomerőművekben bővelkedő Franciaország is most a kelleténél több üzemanyagot kap reaktoraihoz. Ráadásul az Eurodif tízszázalékos partnere, Irán, egyelőre nem vesz át több dúsított uránt. A sah bukása után az irániak leállították az összes atomerőmű építkezését, és közölték, hogy végképp szakítanak az Eurodiffel. Az Urenco-országokat nem sújtja ilyen érzékenyen a túlkínálat. Dúsítóberendezéseik jóval rugalmasabban üzemeltethetők: csak a tényleges szükséglet szerint kell őket működtetni. A vesztfáliai Gronauban most épülő harmadik Urenco-üzem termelése sem okoz még gondot — véli Stephany, a Nukem vezetője. 1975-ig a capenhursti és almelói üzemmel együtt is csak évi kétezer tonna urán feldolgozására fejlesztették fel, bár évekkel ezelőtt tízezer tonnát terveztek. Az atomerőművek eladhatatlan üzemanyagából felhalmozódó hegyek még magasabbra nőnek majd. ha Japán után a további számba jöhető vásárlók (Dél-Afrika, Brazília, Ausztrália) is maguk fogják előállítani a dúsított uránt. Csak az atomenergia-termelés tekintetében törpének számító Svédország, Svájc, Mexikó, Jugoszlávia és Fülöp-szigetek maradnak majd meg lehetséges vevőkként. A nyolcvanas évek végére ezek az országok a tőkés államok atomerőmüveiben termelt villamos energia öt százalékát állítják majd elö. Iára lehetne csökkenteni a villamos energia szállítási veszteségeit, amelyek ma a 20 százalékot is elérik. A folyékony hélium kivételesen erős mágnesek létrehozását teszi lehetővé, amelyek kellőképpen felgyorsítják a részecskéket ahhoz, hogy magfúzió jöhessen létre. Az efféle mágnesek jelentősen megnövelik a villanymotorok hatékonyságát is, és olyan mágneses tereket hoznak létre, amelyek - képesek nagy sebességű, lebegő vonatok megtartására. A pocsékolás fő oka az, hogy a hélium tárolása drága, és manapság nemigen éri meg. Az a technológia, amelynek majd szüksége lesz rá, csak valamikor a jövőben valósul meg. Az erekbe fecskendezett radioaktív anyagok sok mindent elárulnak a szív- és érrendszeri betegségekről, valamint az egyes belső szervek működéséről, ezért Skóciában olyan új gammasugár-számláló berendezést szerkesztettek, amely 30 perc alatt akár száz vérmintát is megvizsgál, és önműködően elemez. A mikroprocesszoros NE 162 típusú készülékkel a magas vérnyomástól a pajzsmirigy működésén át a terhes anya magzatának állapotáig, számtalan információt gyűjthetnek így a vér elemzéseiről. A berendezés azután automatikusan csoportosítja és írásban rögzíti a kapott adatokat. Vérelemzés mikroprocesszorral 18