A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

Csak egy perere... Í

Tavaly májusban ünnepelte fennállásának huszonötödik évjf. fordulóját az Ifjú Szivek Magyar Dal- ós Táncegyüttes. E jubileumról, természete-BB sen, a HÉT is meg-Bml emlékezett, azóta el, lenben nemigen ^H esett szó lapunkban I a „Szívek"-röl. Ezért dr. KULCSÁR TIBOR igazgatótól most elsősorban azt kérdezzük: — Mi újság az együttesben? — Hadd említsem csupán a legfrissebb híreket : januárban új nagylemezünk jelent meg, februárban hosszabb külföldi turnén, járt a tánckar, április derekán pedig nagysikerű Bartók hangversenyt rendeztünk. Bratislavában. — Bemutathatnád kissé bővebben is az imént említett hanglemezt? — Az Opus kiadó gondozásában megjelent nagylemez az együttes kórusát, zenekarát és a szólóénekeseket: Károlyi Magdát, Bajcan Szilviát, L. Fejes Máriát, Németh Imrét és Szkalka Ferencet mutatja be. Tartalmát tekintve elsősorban gömöri népzenei hagyományokra épül, de Ipoly-vidéki és Zobor-alji népdalok is vannak a lemezen, amelyek Szíjjártó Jenő, Vavrinecz Béla, Németh-Őamorinsky István s Karaba Gyula népdalkutatói munkáját dicsérik. — A tánckar vajon merre turnézott a tél végén? — A Farkas-zenekarral közösen összesen harminc fellépésünk volt az NSZK-ban és Hollandiában. Műsorunkat főképpen a Hazai tájakon című összeállításunk táncai alkották. Örömmel újságolhatom, hogy a Slovkoncert művészeti ügynökség terve szerint ősszel egyiptomi vendégszereplés várja a tánckart! — Persze, addig még sok víz folyik le a Dunán, no meg a Níluson is, ezért inkább a közelebbi hetek és hónapok terveiről kellene szólnunk. Közeleg a nyár, a különböző népművészeti rendezvények, fesztiválok időszaka... — Igen, ennek jegyében zajlanak majd délszlovákiai fellépéseink és augusztusra tervezett nyári turnénk is. Szereplünk majd például Őeské Budéjovicében, az Éltető föld (Zemé zivitelka) című országos mezőgazdasági kiállítás kulturális rendezvényeinek keretében, fellépünk Domazlicében, a helyi néprajzi fesztivál műsorában és másutt. — Bartók-emlékév az idei esztendő. Említetted, hogy ez a körülmény az Ifjú Szívek műsorában is tükröződik. — Műsortervünkben méltó helyet kapott Bartók Béla születésének századik évfordulója. Ebből az alkalomból február elején, Bartókról Bartókért címmel, újabb nevelő jellegű hangversenyt állítottunk össze a csehszlovákiai magyar tannyelvű iskolák számára. Eddig már több mint húsz alkalommal mutattuk be a világhírű zeneszerző, népdalgyűjtö és előadóművész munkásságát felelevenítő műsorunkat, amelyben főképpen népdalkutatói tevékenységére utalunk s olyan műveket szólaltatunk meg, melyeket a gyerekeknek és az ifjúságnak írt. A Tisztelet Bartóknak című ünnepi hangversenyünk is jól sikerült, sőt, már a koncert iránti előzetes érdeklődés is felfigyeltetö volt. Napokkal élő-re elkeltek a jegyek és a Szlovák Filharmónia nagyterme valóban az utolsó székig megtelt. E siker láttán Szlovákia más városaiban is be akarjuk mutatni ezt a műsorunkat. (mik-) 22 • --/-s Versenyre kelhet-e a népi időjóslás a tudománnyal? MIT MONDANAK AZ ŐSI TAPASZTALATOK Az embereket ősidőktől kezdve rendkívüli módon érdekelte az időjárás alakulása, hiszen elsősorban az élete, tápláléka függött ennek ismeretétől. Arisztotelész ókori görög filozófus (i. e. 384—322) is foglalkozott az időjárás meghatározásának problémájával, de ami a mai napig sem sikerült a meteorológia tudományának száz százalékig, azzal természetesen ő sem tudott megbirkózni. Ma a meteorológia a korszerű eszközök adta lehetőségek (műholdak, számítógépek stb.) felhasználásával is csupán 70—80 százalékos biztonsággal képes az időjárást néhány napos előrejelzéssel meghatározni, vagy ha úgy tetszik, megjósolni. A régi idők, pusztán a megfigyelésekre, szemre, érzékszervi észleletekre alapított idő jóslása természetesen messze elmaradt a modern meteorológia előrejelzései mögött. Mégis évezredeken át a népi megfigyelések, tapasztalatok irányították az ember életét és munkáját. Apáról fiúra, nemzedékről nemzedékre szállt a népi időjárási megfigyelések tapasztalati összegezése. A régi megfigyeléseket kiegészítették az újonnan szerzettekkel, s így alakult ki a népi tapasztalatokra alapított idöjárás-elörejelzés. A könyvnyomtatás elterjedése után sorra-rendre adtak ki kalendáriumokat, amelyek egész évre előre megjósolták a várható időjárást. Hogy ez mennyire sikerült, arról a következő évi kalendárium nem számolt be. De még a XIX. században is bőven jelentkeztek olyanok, akik vállalkoztak az időjárás hosszútávú megjósolására. A húszas-harmincas években Budapesten Sirius mesternek (így nevezte magát) voltak „komoly" jóslatai a várható időjárásról, s ezeket különösen hétvégeken nagy betűkkel a lapok is közölték. Persze ő is csak a sokévszázados népi tapasztalatokra alapította „tudományát" A mostani években előbb a bécsi időjárási előrejelzés volt roppant népszerű, majd ezt a belgrádi távprognózis szorította ki a helyéről. Legutóbb pedig Magyarországon egy nyíregyházi agronómus állította, hogy egész évre érvényes időjárás-előrejelzést képes adni. Flány évszázad vagy évezred kellett az embernek, amig az úgy-ahogy számításba vehető megfigyeléseket kialakíthatta? Ma az embereket nemcsak a mezőgazdaság, hanem az egyre növekvő szabadidő felhasználása szempontjából is érdeklik az időjárás várható alakulásai. Földünk és azon belül szűkebb életterünk, Európa időjárása sokat változott' az utóbbi évtizedekben. Hatvan-hetven éves emberek emlegetik azokat a gyerekkori szép tavaszokat, amikor már március 15-én kabát nélkül, faluhelyen mezítláb mentek a határba. Bizony mostanában még nyár idején is meglátogat a tél, télen pedig gyakran incselkedik velünk a tavasz. Elmondhatjuk, hogy időjárásunk megbízhatósága megszűnt: az évszakok néha eltűnnek, máskor megkeverednek. De nézzük meg, mit tapasztalt a népi megfigyelés a régmúltban egy egész év időjárására vonatkozóan. Őseik nem jóslást adtak, hanem megfigyeléseiket és azok várható következményeit közölték embertársaikkal. A gyümölcsfák újévi felköszöntése A néphit szerint a „januári meleg isten csapása". Ez a hónap a tél közepére esik, amikor a növényzetnek még pihenőre van szüksége. Ezért a napsütéses, langyos idő káros mind a fáknak, mind a kibújt gabonának. A hóréteg fagytól védő szőnyegét igényli még januárban az őszi vetés gyenge hajtása. A gyümölcsfa ágait is felmelegíti a napsütés, ennek hatására pórusai kitágulnak, majd a hajnali fagyban újra összehúzódnak, de ez a pórusok roncsolódásával jár, s kérdés, hogy kibírja-e a fa ezt a hőmérséklet-ingadozást. Az erdélyi néphit szerint az a gyümölcsfa, amelyet újév napján kora reggel felköszöntenek, abban az évben bő termést hoz. E néphit alapja az, hogy a felköszöntéskor a fához közel kell lépni, meg kell simogatni és így észre lehet venni a hernyófészkeket és egyéb rendellenességeket. Az újév kezdetén pedig még elég idő áll rendelkezésre mind-