A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

Képes krónika A NEMZETI FRONT VEZETŐ TESTÜLETEINEK EGYÜTTES ÜLÉSE Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság elnökének, a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottsága elnökének vezetésével együttes ülést tartottak április 24-én Prágában a Csehszlovák, a Cseh és a Szlovák Nemzeti Front Központi bizottságai. A beszámolót az általános választások előkészületeiről és a parlamenti választá­sok képviselőjelöltjeiről Lubomir Strougal, a CSKP KB Elnökségének tagja, szövetségi miniszterelnök terjesztette elő (kép) KADHAFI MOSZKVÁBAN Április végén többnapos látogatást tett a Szovjetunióban Moamer el-Kadhafi ezredes, líbiai vezető. Moszkvában Leonyid Brezs­nyewel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének el­nökével és más szovjet vezetőkkel tárgyalt. — A képen: Brezsnyev és Kadhafi üdvözlik egymást a tárgyalások előtt CSEHSZLOVÁK—NIGÉRIAI KÜLÜGYMINISZTERI TÁRGYALÁSOK Hivatalos látogatáson Csehszlovákiában járt Ishaya Audu nigériai külügyminiszter. Prágában megbeszéléseket folytatott csehszlovák kollégájával, Bohuslav Chnoupekkal a két ország kapcsolatainak továbbfejlesztéséről és időszerű nemzetközi kérdésekről. — A kép a tárgyalá­sok megkezdéséről készült. Jobbról a második Bohuslav Chnoupek, balról a második Ishaya Audu BŐVÜLŐ CSEHSZLOVÁK-IRAKI EGYÜTTMŰKÖDÉS Prágában április 24-én újabb együttműkö­dési dokumentumokat írt alá Lubomir Strou­gal csehszlovák miniszterelnöknek és Taha Jaszin Ramadannak, az iraki Forradalmi Pa­rancsnoki Tanács tagjának, a miniszterelnök első helyettesének jelenlétében Leopold Lér csehszlovák pénzügyminiszter (jobbról) és Taha Ibrahim Abdallah iraki tervezési minisz­ter A KULTÚRA ÜNNEPE JÓKAI VÁROSÁBAN Néhány nap múlva ismét felcsendül a „Komáromi kisleány" kezdetű népdal ked­ves, ritmusos melódiája, a Jókai-napok mottó dallama, s nagy elbeszélőnk és mesemondónk szülővárosában elkezdő­dik amatőr színjátszó csoportjaink, kis­színpadaink, szavalóink és prózamondó­ink központi seregszemléje. Nevezhet­nénk ünnepnek is ezt az alkalmat, hiszen a művészi alkotások élvezete mind az előadók, a tolmácsolók, mind pedig a befogadók, a közönség számára nem egy­szerű, „köznapi" élményt jelent. Igen: nemzetiségi kultúránk, anyanyelvünk, az amatőr művészi mozgalom ünnepének. Éppen a Jókai-napok idején emlékezünk meg országszerte Csehszlovákia Kommu­nista Pártja megalakulásának 60. évfordu­lójáról. Mi sem természetesebb tehát, hogy a verseny résztvevői, szervezői, a közönség első útja a CSKP egyik élvonal­beli harcosának és mártírjának emlékmű­véhez vezet majd, hogy ott a történelmi jelentőségű eseményt felidézve, s a párt 60 éves győzelmes útjának eseményeit méltatva, elhelyezzék a kegyelet, a hála és a tisztelet virágcsokrait. A Jókai-napok tizennyolcadik ízben tör­ténő megrendezésére olyan időszakban kerül sor, amikor párt- és állami szerveink a világgazdaságban s népgazdaságunkban is mutatkozó nehézségekre való tekintet­tel a minőségi munka jelentőségére hívják fel figyelmünket s arra sarkallnak bennün­ket, hogy egyre hatásosabb, színvonala­sabb, céltudatosabb, ésszerűbb tevékeny­séget kell kifejteni a kultúra terén is. A CSKP Központi Bizottságának múlt év márciusi nagy fontosságú ülése hangsú­lyozta a kultúra, a művelődés, a művészet pótolhatatlan szerepét a szocialista em­ber nevelésében, alakításában. Országépí­tő s emberformáló munkánk jelenlegi sza­kaszában, a fejlett szocialista társadalom építésének idején ez a szerep nem hogy nem csökken, hanem egyre nagyobb. A CSKP XVI. valamint az SZLKP leg­utóbbi kongresszusa alig két hónappal ezelőtt meghatározta gazdasági feladata­inkat, céljainkat, társadalmunk fejleszté­sének irányvonalát, ütemét az elkövetke­ző öt esztendőre. Ezeknek a célkitűzések­nek tulajdonképpeni értelme a szocializ­mus alaptörvényében rejlik: kielégíteni az emberek egyre növekedő szükségleteit. Ezek a szükségletek a kultúra terén is sokoldalúan és fokozódva jelentkeznek. A szocialista ember számára nem lehet ki­elégítő a kultúra kispolgári vagy netán nyárspolgári értelmezése, mely szerint ez csak sekélyes mű-fogyasztást, olcsó mű­élvezetet, külsőségekkel teli színházláto­gatást jelent. A jövőben egyre inkább fontos programként napirendre kerül tár­sadalmunkban a munkahely, az emberi kapcsolatok, az utazás, az étkezés, a szó­rakozás, a nevelés kultúráltsága. Mindaz, ami a szocialista ember harmonikus fejlő­déséhez elengedhetetlenül szükséges. Az ilyen szélesen értelmezett és komp­lex módon megnyilvánuló kultúra nem­csak az egyénnek, a kultúra élvezőjének hoz szellemi felemelkedést, esztétikai él­vezetet, hanem a társadalomnak is hasz­not hajt. A müveit, kulturált ember bonyo­lultabb munka elvégzésére képes, tevé­kenységét alkotó módon értelmezi, maga­sabb szintű a filozófiai és politikai öntuda­ta s a társadalmi viszonyulása, munkaer­kölcse, igyekszik gazdaságosabban dol­gozni, munkatársaival, a közösséggel tar­talmas, hasznos kapcsolatok kiépítésére törekszik, önző célok helyében közhasznú társadalmi célokat támogat. A távlatok és feladatok ismeretében csak az elismerés hangján szólhatunk mindazokról a lelkes CSEMADOK-tagok­ról, idősebbekről, fiatalokról egyaránt, akik időt és erőt nem kímélve dolgoznak, a kultúra, a nagyobb tudás és műveltség érdekében. ízlésformáló, emberalakító munkájukkal nemcsak a környezetüket, a közönséget változtatják jobbá, nemeseb­bé, hanem szellemileg maguk is gazda­gabbá válnak, alakulnak, fejlődnek. A szo­cializmus arra törekszik, hogy az egyén számára megteremtse az önmegvalósítás feltételeit, vagyis olyan körülményeket, amelyek közepette mindenki egyéni ké­pességei, adottságai és érdeklődése sze­rint munkát végezhet. Ezzel kapcsolatban feltétlenül számolnunk kell azzal is, hogy a jövőben az ember hosszabbra nyúló szabad idejét a kultúrára, művelődésre, művészi alkotásra fordítja majd. Ily mó­don megnövekszik az amatőr művészeti mozgalom szerepe is, s szervezőinek, irá­nyítóinak új feladatokat kell majd megol­daniuk. A várható fejlemények tudatában tehát az amatőr művészeti mozgalmat szövetségünkben is a távlatok figyelembe vételével kell továbbfejlesztenünk. Öröm­mel állapíthatjuk meg, hogy az érdeklődés a fiatalok körében is biztatóan alakul, s hogy a Jókai-napokon szereplő csoportok, együttesek és szólisták széles bázisra épülő mozgalmat képviselnek. Az egyébként is forgalmas Komárom kidíszített utcáin újabb arcok tűnnek fel: a Jókai-napok seregszemléjének részve­vői. Új színt, hangulatot jelentenek az ütemesen fejlődő város kulturális életé­ben. Akik évről évre eljárnak erre a ren­dezvényre, folyamatosságában látják, ta­pasztalják, hogyan fejlődik, csinosodik Jó­kai városa. Néhányan talán némi nosztal­giával idézik fel azt a régi Komáromot, amelyet Kecskés László Komáromi mes­terségek című monográfiája mutat fel. A kisiparosok, kereskedők, apró házakból álló és nyomornegyedekkel szegélyezett Komároma helyén új ipari és szellemi központ épült. Most, amikor hazánkban a képviselőtestületi választásokra készü­lünk, Komáromban is mérlegre teszik az elmúlt megbízatási időszak eredményeit. Szinte lehetetlen felsorolni e helyen, mi minden épült a városban: ipari létesítmé­nyek, szolgáltatási központ, iskola, gyógy­szertár, sportcsarnok, az új lakásokról, üzletekről nem is beszélve. S épül az új kulturális központ is, amely méltó otthont nyújt majd a Magyar Területi Színháznak. A 33 ezer lakosú, ütemesen fejlődő Komárom magáénak tekinti a Jókai-napo­kat, s mind a tisztségviselők, mind a város lakói a lelkes diákságot is ide értve, alko­tó légkört biztosítani mind a szereplők­nek, mind a rendezvény szervezőinek. Köszöntjük a XVIII. Jókai-napokat és a rendezvény minden résztvevőjét. Szeret­nénk, ha ez az idei seregszemle a minősé­gi fejlődés jelentős határkővé lenne ama­tőr művészeti mozgalmunkban. Akkor tel­jesítené igazán politikai, társadalmi, kul­turális küldetését. PETRIK JÓZSEF, a CSEMADOK KB titkára 5

Next

/
Thumbnails
Contents