A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-16 / 20. szám

Következő számunk tartalmából: DR. JAROSLAV CHOVANEC: A választások demokratizmusának alkotmányos biztosítékai ZSAMBOK TAMAS: A forradalmi múlt DUSEK IMRE: A kosúti sortűz PÁLHÁZY JÓZSEF: Gyapjúszüret MÁTÉ LÁSZLÓ: Kazinczy és Fábry NEUMANN JÁNOS: Magasra szállott a gömöri páva Címlapunkon Dusek Imre, a 24. olda­lon Bíró Béla felvételei A CSEMADOK Központi Bizottságá­nak képes hetilapja. Szerkesztőség: 890 44 Bratislava, Obchodná u. 7. Telefon: 332—865. Megjelenik az Obzor Kiadóvállalat gondozásában, 893 36 Bratislava, ul. Cs. armády 35. Főszerkesztő: Varga János, Telefon: 334— 134, főszerkesztő-helyettes: Ozsvald Árpád. Telefon: 332—864. Grafikai szerkesztő: Král Pétemé. Ter­jeszti a Posta Hírlapszolgálat. Külföld­re szóló előfizetéseket elintéz: PNS — Ústredná expedicia tlaőe, 884 19 Bratislava, Gottwaldovo nám. 48/VII. Nyomja a Vychodoslovenské tlaciar­ne. n. p., Kosice. Előfizetési díj egész évre 156,— Kcs. Előfizetéseket elfo­gad minden postahivatal és levélkéz­besítő. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza. Index: 49211. Nyilvántartási szám: SÚTI 6/46. Eredményeink és gondjaink, napi feladataink és terveink csak a mához vezető út a múlt ismeretében érthetők meg igazán. Pártunk mai poli­tikája a tegnap történetében gyökeredzik. Csehszlovákia Kommunista Pártját ha­zánk cseh, szlovák, magyar, német és ukrán forradalmi proletáriátusának osz­tályharca hívta életre, és egész története folyamán kifejezésre juttatta a csehek, a szlovákok, valamint a köztársaságban élő valamennyi nemzetiségi dolgozó létfon­tosságú szociális, politikai, és más érde­keit. Pártunk vezetői mind a hatalomért foly­tatott harc, mind 1948 februárja, a győze­lem után világosan látták, hogy nemzete­ink és nemzetiségeink testvéri egysége és barátsága egyik legfontosabb feltétele an­nak, hogy hazánkban győzelemre vihes­sük a szocializmus ügyét. Az 1948. évi 144. alkotmánytörvény értelmében Cseh­szlovákia dolgozó népét a cseh és a szlo­üzemek, cukorgyárak, sörgyárak épültek. Ennek következtében jelentősen megnö­vekedett az iparban foglalkoztatottak szá­ma. Ma Dél-Szlovákiában a lakosság ál­landó foglalkoztatásának színvonala eléri az országos átlagot. Igen jelentős azoknak a nagyméretű építkezéseknek a szerepe, amelyek Dél-Szlovákia járásaiban 1971-80 között folytak és ma is folynak. Ezek az ipari beruházások is jellemzik azt a fejlődést, amely az előttünk álló hetedik ötéves tervidőszakban valósul majd meg. Az épü­lő üzemek közel 5 ezer embernek biztosí­tanak munkalehetőséget. Dél-Szlovákia kedvező éghajlati és ter­mészeti viszonyai lehetővé teszik a nagy­üzemi szocialista mezőgazdaság felvirá­goztatását. Azok a nagyarányú talajjavitá­si, csatornázási munkálatok, amelyeket az elmúlt évek során végeztek, a nyugat­szlovákiai kerületet az ország legproduktí­vabb mezőgazdasági kerületévé tették. A kerület egy hektárra eső bruttó jövedel­megfelelően emelkedik a lakosság élet­színvonala, fejlődnek az állami, szociális, egészségügyi, kulturális intézményeink. A lakosság egy főre eső vásárlóerejének nö­vekedése országosan 1970 óta 159 száza­lék. a nagykürtösi (Vefky KrtiS) járásban 196,3, a dunaszerdahelyi járásban 190, a komáromi járásban 180, az érsekújvári (Nővé Zámky) járásban pedig 170 száza­lék volt, de a többi dél-szlovákiai járásban is meghaladja az országos átlagot. Javul a szolgáltatások színvonala. Új autószervi­zek, javítóműhelyek, üzletek, áruházak, motelek, szállodák, vendéglők, utak épül­nek. A lakásépítés is jó ütemben halad. Az érsekújvári járásban az 1971 — 1980 kö­zötti időszakban pl. 9 521 lakás épült. Hasonló fejlődés jellemezte a komáromi, a losonci és a terebesi járás lakásépítését is. A lakásépítés eddigi üteme a 7. ötéves tervidőszakban is fennmarad. Az egységes csehszlovák iskolarendszer keretében a nemzetiségi iskolák egyen­rangú tudást nyújtanak a szlovák iskolák-A nemzetiségi kérdés gya V vák nemzettel együtt a magyar, a német, a lengyel és az ukrán nemzetiség alkotja. Ennek alapján Csehszlovákia valamennyi nemzete és nemzetisége egyenjogú. Az alkotmánytörvény sajátos jogokat is biz­tosít a magyar, az ukrán, a lengyel és a német nemzetiségű állampolgároknak nemzetiségi fejlődésükhöz. A lenini nemzetiségi politika érvénye­sülésének az a legszebb bizonyítéka, hogy eltűntek az országrészek közötti különb­ségek, és a magyarok lakta Dél- és Kelet-Szlovákia is nagyarányú gazdasági fejlő­désen esett át. Ezen a területen főleg az 5. és 6. ötéves tervben értünk el jelentős eredményeket. Megváltozott az ipar szer­kezete. Az élelmiszeripar mellett jelentő­sen fejlődött a vegyipar, a gépipar, a vasipar, az elektromos ipar, fellendült az energiatermelés. Az élelmiszeripar sem maradt a régi szinten. Korszerű konzerv­gyárak, húskombinátok, tejfeldolgozó mének az átlaga 15 299 korona, a duna­szerdahelyi (Dunajská Streda) járásban azonban 21 068, (1970-ben 13 583), a komáromi (Komárno) járásban pedig 17 258 korona. Hasonlóan magas a mező­gazdasági termelés produktivitása a többi dél-szlovákiai járásban. Az egy hektárra eső bruttó jövedelem ezekben is 2—3000 koronával haladja meg a kerületi átlagot. Az egy hektárra eső állatállományt illető­leg is az említett járások járnak az élen. A 7. ötéves tervidőszakban tovább foly­tatódik a mezőgazdasági termelés intenzi­tásának növekedése. Új öntözőberendezé­sek épülnek, folytatódik a csatomázás, a talajjavítás. Nagyobb terméshozamú nö­vényfajtákat, jövedelmező állatfajtákat honosítanak meg. Emelkedni fog a mun­katermelékenység, amit új gépek munká­baállításával. jobb munkaszervezéssel ér­nek el. Az ipar és mezőgazdaság fejlődésének kai. A magyar nemzetiség jól kiépített alapiskola- és gimnáziumi hálózattal ren­delkezik, és tovább nő a szakiskolák, vala­mint a főiskolákon tanuló magyar fiatalok száma. A magyar tanítási nyelvű alapiskolák eredményesen dolgoznak. Szlovákiában a gyermekek 10.1 százaléka magyar nem­zetiségű, ebből 7,7 százalékuk jár magyar tanítási nyelvű iskolába, vagyis összesen 51 379 magyar gyermek veszi igénybe az anyanyelvi oktatást. Az utóbbi években lényegében kiépült a magyar óvodák há­lózata is. A magyar gyerekek óvodai el­helyzésének aránya megközelíti az orszá­gos átlagot, illetve évente 15 ezer magyar nemzetiségű gyermek részesül anyanyelvi foglalkoztatásban. Szlovákiában 11 magyar tanítási nyelvű gimnázium működik 94 osztállyal és 2 863 diákkal. További ötven magyar osz­tály működik szlovák gimnáziumokban

Next

/
Thumbnails
Contents