A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

és történelem néven ismerik). Kelet-Európában a 20. század derekán már csak a mai Magyarországon létezett a tekerő, azazhogy a nyenyere, vagy más néven körhegedü. Az oreg tekerösök még az 1960-as evek vége felé is elővették néha „muzsikájukat". de később csak a fáradhatatlan gyűjtök, a nepzenekedvelök és az 1970-es években felbukkanó fiatal népzenészek múltmentő igyekezete hozta vissza a köztudatba az immár ezeréves tekerölantot — írja Mandel Róbert. Mindnyájan örülünk annak, hogy a Dunamenti Múzeum gyűjteményében ilyen érdekes és nagymúltú hangszer is van. Nagyon megörült neki Katona István is, aki mint a Járási Művelődési Központ folklorkutatója. elhatározta, hogy a hangszert rendbehozza, felhúrozza és kipróbálja. Katona, aki 1977 óta végez tánc-, és nepzenei kutatásokat a komáromi járás területén, az eredményekről többek között a következőket mondta: „Igen gazdag duda-dallamanyagot találtam. Egyegy gyűjtés alkalmából rákérdeztem a tekeröre is, tobbhelyutt ismerős volt, nyenyere néven. Negyeden 1980-ban láttam egy nyakba akasztható kiscímbalmot. Szentpeteren (Dolny Peter) pedig tamburást is találtam, de tudomásom van róla. hogy mas etnikumban is ismeretesek ezek a hangszerek, népzenei hagyományaink egyáltalán nem lebecsülendők, mindent meg kell tehát tennünk a megmentésük erdekében." TOK BÉLA Dél-Szlovákia legtöbb muzeumában a néprajzi gyujtemenyek kozott megtalalhatok az olyan hangszerek is, amelyek az egyszerű nep szokasvilágat. leginkább pedig a pásztorkodás emieket őrzik. A komáromi (Komárno) Dunamenti Múzeum elód|e. a Jókai Közművelődési es Muzeum Egyesület meg 1937-ben hata rozta el. hogy összegyűjti a jellemző nepi hangszereket. Hamarosan ket dudát is sikerült megvásárolniuk (Tőzsér Ferenc. Iikanenyei juhász remek dudaiat, a másikat pedig Kollárovics Lukácstol, bagotai dudástól vásárolták). A gyűjteménybe kerülő minden egyes népi hangszer hangját jramafonlemezre is felvettek. A nemrégen elhunyt Manga János néprajzkutatót, a Jókai Egyesület nepra|zi gyujtemenyéíek akkori szervezőjét es vezetőjét, a Budapesti Néprajzi'Múzeum is megbizta a nepi dallamok es népi hangszerek gyűjtésévé!. aki a szorgalmas munkálkodás eredményeit Írásokban is közzétette. Valószínű, hogy abban az időben került a komaromi múzeum gyűjteményébe a képünkön lathato tekerőlant, vagy másneven nyenyere is Gitár alakú testenek hossza 72 cm, legnagyobb szelessége 33 cm. és a legnagyobb magassaga 14 cm Alsó vegen a testen kívül helyezkedik el a hajtókar, vagy tekerd, ami a húrokat megszólaltató fakorongot forgat ja Ezzel a „végtelen vonó kent mukodó koronggal olyan folyamatosan kitartott hang kelthető, ami a dallam kiseretére az összes hangszer kozul a legalkalmasabb A TEKERŐLANT szerei, mint a síp és a doromb mellett, előkelő helyet foglal el a tekerőlant is. Egerben, 1980 nyarán rendezték meg az első magyarországi tekerólantos találkozót. Ebból az alkalomból az Élet és Tudomány (Mandel Róbert: A tekerőlant, 1980. VII. 11„ 28. szam) terjedelmes cik ket kozolt a hangszer eredetéről és elterjedéséről (de a tekerőlant ismertetését megtalálhattuk a már említett Manga János és Sarosi Balint nepi hangszerekkel foglalkozo müveiben is). Mandel elmondja, hogy az arab eredetű hangszer első európai ábrázolása az 1150. évból maradt fenn. Az először igen nagy méret (az Organistrum) az idők folyamán annyira csókkent, hogy már nem kellett hozzá két muzsika, egy is játszhatott rajta (ez volt a Symphonia). A mereteken kivul az alakjában is történték változások. 1716 táján megjelent a gitár testű tekerőlant, amit a még finomabb hangot ado lantformáju test váltott fel A 18 században, a hangszer roppant nepszerusége idejen, terjedni kezdtek a tekerolant-iskolak. A zeneszerzők százai írtak kisebb darabokat, es nem kisebb nevű komponisták alkalmaztak a tekerölantot, mint Vivaldi, Haydn es Mozart A regi Magyarországra a hangszer a 19. szazad végen jutott el (de többek között ^Csehországban is elteriedt, ahol ninera A hangszer hatso részén rögzítődnek a hurok. Ezek a koronghoz érmtódve az első részen levő kulcsokhoz csatlakoznak, amelyekkel a kívánt, illetve a kellő magasságra hangolhatok Középen helyezkedik el a hangszekrény a 22 fabillentyüvel (felül 7, alul 15), amik a dallamhúr lefogasara. vagyis az eljátszandó melódia hangmagasság változásainak biztosítására szolgainak. A szekrény fedelén, belülről, Benedek István nev es az 1922. valamint az 1926 év olvasható Kodály Zoltán: A magyar népzene c. tanulmanyaban (Bp. 1969. 86. oldal, valamint a X —XI tábla) a következőket írta a tekerórol. Nálunk (Magyarorszagon) már csak Szentesen van nyoma Az utolsó 1907 táján készült, mestere Szerenyi János, már azóta elhalt. De fia Daniel még el, játszik és hangszert is készít. Leírta, s a rajta játszott darabokat Bartók Bela közölte (Zenekozlony, 1911 209 o Zenei Lexikon, II 60. o.) A Rádió es a Néprajzi Múzeum gramafonfelvételeihez is sikerült meg tekeröst kapni 1939 ben" Szerencsére, ném ez volt az utolsó, sőt elmondható, hogy ennek a furcsa formájú és jellegzetes hangú hangszernek a hasznalata napiainkban újjáéledt Az 1970-ben alakult Sebő együttes (amelynek repertoárián régi stilusu kelet európai parasztzene es enekelt versek szerepelnek) hang-