A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

Tudomány-technika A „dolgozó" arany Nem minden fénylik, ami arany! Ezzel a kiforgatott szólásmondással jellemezhetjük az aranyiparban-aranykémiában napjainkban bekövetkezett változásokat, jóllehet a csillogó-villogó, kincset érő nemesfém napja az értékpiacon sincs leáldozóban, sót, ára soha nem látott magasságokba szökött az utóbbi időben. Ősidőktől napjainkig csak mint kincsre, ékszerre, pénzalapanyagra gondoltunk az aranyra. Elsősorban ritkasága miatt tartották értékesnek, pedig különlegesen nagy vegyi ellenállóképessége is nagyon fontos tulajdonság. Ezzel érdemelte ki a nemesfém elnevezést. További értékes tulajdonsága, hogy tiszta állapotban rendkívül puha és jól alakitható, de ötvözéssel keménnyé is tehetik. Régen épületek, templomok ékesítésére hasznosították rendkívüli nyújthatóságát. Mindössze tízezred milliméter vastagságú lemezeket is kikalapálhatnak aranyból, így viszonylag olcsón aranyozhattak be időtállóan nagy felületeket. (A legújabb eljárásokkal egy gramm aranyból három kilométer hoszszúságú huzalt is készíthetnek.) Egy-két évszázaddal ezelőtt rejtelmes boszorkánykonyhában kutatták az alkimisták az aranycsinálás titkát. Napjaink tudósai azt keresik, hogy mire lehet még felhasználni az értékösszehasonlitáson és a gyönyörködtetésen kívül. Néhány éve még az egyetemi tankönyvek is csak kevés aranyvegyületet ismertettek; egyszerűbb oxidokat, kloridokat, valamint a cianid-ionokkal alkotott komplexeket. (Az utóbbiaknak a cianid-lúgos aranykitermelésben volt szerepük.) A fémtartalmú szerves vegyületekkel foglalkozó kémikusok az aranyat sem hagyták meg előkelő elszigeteltségében. A gyakrabban előforduló egy, illetve három vegyértékű (pontosabban koordinációs számú) vegyületeken kívül előállítottak olyanokat is, amelyekben az arany kettes vagy négyes koordinációs számmal szerepel. E vegyületeknek főként a kémiai katalízis folyamatainak részletesebb felderítésében szánnak szerepet. Különböző típusú szerves vegyületek egymásba alakítását is elvégezhetik velük. A tiszta aranynál jóval értékesebbek a mesterségesen előállított vegyületei, különösen a gyógyszerként használhatók. Aranykészletük gyarapodására számithatnak például a reumás és köszvényes betegek, mert megfigyelték, hogy a kénatomot is tartalmazó hat szénatomos cukorvázba épített aranyatomoknak gyulladáscsökkentő hatásuk van. Ma még izomba adott injekciókkal kísérleteznek, de ha sikerül a káros mellékhatáso-Az Egyesült Államokban heves vita robbant ki a nemzeti Rákkutató Intézet (National Cancer Institute) egyik jelentése körül, amely azt állítja, hogy a kevés zsírt, de sok rostos anyagot tartalmazó étrend alkalmas útnak kínálkozik a rákbetegség elkerülésére. A jelentés mindenekelőtt az élelmiszeradalékanyagok és szennyezőanyagok veszélyeire hívja fel a figyelmet. A zsiradékok fogyasztásának csökkentését ajánlja (és nemcsak a kat megszüntetni, szájon át szedhető, még hatásosabb gyógyszereket is készíthetnek majd. A szív- és tüdőbetegségek gyógyításában is kísérleteznek aranyvegyületekkel. Minthogy az arany nehézfém, mérgező hatá sa is van — a mellékhatásokat nem hagyhatják figyelmen kívül. Állatkísérletekkel kideri tették, hogy a szervezetbe került arany a vesékben, a májban, a lépben és a hipotalamuszban halmozódik fel. A hipotalamuszban megkötődött arany növeli az étvágyat és kóros elhízáshoz vezethet. A fogászok és sok műtétben a sebészek is a fémarany passzivitását hasznosítják. A szájban, illetve a szervezet más részein tapasztalható nagyon változatos vegyi hatásoknak ellenálló sárga fémből kitűnő protéziseket készíthetnek. A korszerű technika egyre több területen hasznosítja a kedvező fizikai és kémiai tulajdonságú aranyat. Kitűnő villamos vezetőkészilárd, telített zsírét), mert megállapítása szerint a zsírok és az emlő-, valamint vastagbélrák között nyilvánvaló összefüggés van. Az elhízást, a túlsúlyt ugyancsak az emlőrák, továbbá a húgyutak rákjának kockázata csökkentésére célszerű elkerülni. A rostos anyagok fogyasztása általánosságban csökkenti a vastagbélrák veszélyét és ezt célszerű friss gyümölcsökkel, zöldségfélékkel, továbbá barna vagy fekete kenyér fogyasztásával. pessége révén nélkülözhetetlen nyersanyag az elektronikában és a rádiótechnikában, főként azokon a területeken, ahol fontos, hogy az érintkező részek ne oxidálódjanak és ne okozhassanak zárlatot. A legnagyobb ipari aranyfogyasztó az űrhajózás, a repülögép-és a számitógépgyártás. Az arany lehetett az első fém, amelyet őseink megismertek, mert termésállapotban fordul elö a természetben. Könnyen észrevehették a hegyek sziklái között vagy a folyók homokjában csillogó sárga szemcséket, pikkelyeket vadászgató, gyűjtögető őseink. Töméntelen kiontott vér, kegyetlen háború emléke is tapad az aranyhoz. Még napjainkban is szinte embertelen körülmények között bányásszák a világ aranytermelésének jelentős részét Dél-Afrikában. Talán a vegyészek, biológusok, mérnökök kutatásai szélesre tárják a kaput az arany értelmesebb, hasznosabb alkalmazása előtt. gabonafélékkel kiegészíteni. Az alkoholfogyasztást azért célszerű csökkenteni, vagy teljesen mellőzni, mert összefügghet a nyelőcső, a száj, a torok és a máj rákjával. A jelentés vitatói szerint egyelőre nincsenek meggyőző klinikai és népességvizsgálati adatok az állitások hitelessége mellett. Mindenesetre a jövőben sokkal szélesebb körre terjesztik ki a rák és a táplálkozás közötti esetleges összefüggések kutatását. Békaveszedelem Különös szörnyeteg háborgatja a köznyugalmat Queenslandben, Ausztrália északkeleti szövetségi államában. A bestia színe hol barna, hol vörös, szürke, zöldes vagy fekete, a hossza mindössze 25 centiméter, a teste nem szélesebb 12 centiméternél. Szemének aranyoszöld szivárványhártyája közepén jellegzetes csillag alakú fekete folt látható. Élősúlyban mindössze négy fontot — két kilót — nyom, ami nem sok, ha figyelembe vesszük, hogy egy ausztráliai család vasárnap ebédre elfogyaszt ennyi húst, de kevésbé rokonszenvesen hangzik, ha megfontoljuk, hogy az agabékának is nevezett óriásbékáról van szó (tudományos neve; Bufo marinus), amely mértéktelenül elszaporodott Queensland ben. Ezerszámra tanyázik a kertekben, a házak körül, besétál az úszómedencékbe, sót, olyan jól érzi magát az emberek társaságában, hogy olykor még a lakásokba is be-behuppan. Alkonyat után egész hordákban szállja meg az utakat. És bár az állatok válnak a gépjárműforgalom áldozataivá, érthető módon mégis az autósok félnek, ha ilyen síkos testű békák által „megszállt" útszakaszon kell áthaladniuk. A lakosság a békák jóvoltából sok helyütt nélkülözheti az ébresztőórákat. A him állat párzási időben reggelente mély trillázással hívja a nőstényt. Kórusban ez úgy hangzik, mint a kenetlen ajtó nyikorgása és a kutyaugatás keveréke. És csaknem az egész év párzási időszak .. . A queenslandiek tulajdonképp maguknak köszönhetik ezt az elemi csapássá vált békainváziót. 1935-ben száz agabékát hoztak be Braziliából, mert úgy tudták, hogy ez az állat buzgón írtja a cukorrépabogarakat. Hamarosan kiderült azonban, hogy a békák a nekik szánt kosztot immel-ámmal fogyasztják ugyan, viszont nagy kedvvel vetik rá magukat egy hasznos rovarra, amelyet ausztráliai kutatók hosszas keresés után Dél-Afrikában találtak meg, és nagy nehezen meghonosítottak Ausztráliában, hogy segítsen a legelökön elszaporodott legyek pusztításában és a marhatrágya eltakarításában. Az agabéka nősténye évente harmincezer petét rak. Az állat maximális élettartalma negyven év. Nem csoda tehát, hogy a száz bevándorló békából időközben több millió lett. Egyelőre senki sem tudja, hogyan vehetnének véget a gusztustalan inváziónak. Az óriásbékának ugyanis alig van természetes ellensége. Ha veszélyt érez, egy titokzatos mérgező anyagot fecskendez magából, a bufotalint. Nemegyszer találtak már kutyákat, macskákat döglötten, megmeredve — a béka végzett velük. A bufót még a kígyók sem tudják megközelíteni. Az a remény sem vált be, hogy a városokban, ahol nem talál elég rovart, éhen pusztul. Kiderült, hogy a bufó megél mindenféle hulladékon, és az sem árt neki, ha égő cigarettavéget nyel le. A Queenslanddel szomszédos területek lakossága néhány hónapja még mosolyogva figyelte a békák elleni nekikeseredett küzdelmet, amelyet kapával, baltával, nyárssal folytatnak. Most majd elmegy a kedvük a nevetéstől : a kövér bufó lakóterülete már terjed dél felé. Étrend a rák elkerülésére ' Az órias-gépek turbináit 80 százalékos aranyötvözettel forrasztják. Egy repülőgépturbinához több mint 400 gramm aranyat használnak fei 2 A nyomtatott áramkörön is fontos szerep jut a sárga nemesfémnek. Kiváló áramvezető, nem oxidálódik, igy nem okozhat érintkezési hibát 3 Radioaktív aranyizotópokkal kísérleteznek a rákkutatásban. Aranyvegyületeket használnak a reuma és a köszvény gyógyítására is 18