A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-09 / 19. szám

A Csemadok életéből • A CSEMADOK-nak jelenleg 512 helyi szervezete, 13 járási bizottsága, két városi bizottsága és 72 230 tagja van. A szövetség arra törekszik, hogy növelje hatáskörét, új embereket nyerjen meg a kulturális életnek és az ez év végén, vagy a jövő év elején sorra kerülő XIII. országos közgyűlé­sig elérje a 75—80 ezres taglétszá­mot. • A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTT­SÁGÁNAK képes hetilapja, a Hét az olvasók körében egyre népszerűbb. A CSEMADOK Központi Bizottsága El­nökségének 32. ülésén a Hét terjesz­téséről és példányszámának további emeléséről Varga János, a lap főszer­kesztője tartott beszámolót. A fő­szerkesztő és Petrik József, a titkára, a szerkesztő bizottság tagja, jelenleg a lapterjesztés új koncepcióján dol­goznak. • A CSEMADOK IPOLYNYITRAI HE­LYI SZERVEZETE jelenleg 34 taggal dolgozik. A tagság szorosan együtt­működik a párt és az állami szervek­kel, valamint a SZISZ helyi szerveze­tével. Az állami évfordulók alkalmá­ból többnyire közösen mutatnak be keretmüsort. A faluszépítés kereté­ben 340, a Z akcióban 204, az aratási munkák idején a helyi szövetkezet­ben 146 órát dolgozott le. A vezető­ség a közelmúltban Mikszáth Kálmán jubileuma alkalmából vitát rendezett a szerző Különös házasság című könyvéről és népművelési klubot ala­kított. A klub munkáját 5 tagú veze­tőség irányítja. Új közművelődési munkaformát akar meghonosítani, és arra törekszik, hogy fellendítse a falu kulturális életét. • A CSEMADOK LOSONCI (LUCE­NEC) JÁRÁSI BIZOTTSÁGA az immár hagyományos Kármán József Irodal­mi és Kulturális Napok alkalmából ez idén is sokrétű tevékenységet vég­zett. Egyebek között árusítással egy­bekapcsolt könyvkiállítást, Kazinczy Ferenc születésének 150. évfordulója alkalmából a Kazinczy életét és je­lentőségét méltató előadást, nótaes­tet és író-olvasó találkozókat tartott. A kulturális eseménysorozat záróré­szében a Szocialista Akadémia járási bizottságával karöltve Bartók Béla születésének 100. évfordulója tiszte­letére emlékestet rendezett. A műsor keretében neves művészek is fellép­tek, köztük a losonci Szvorák Kata­lin, a Röpülj páva népdalverseny első helyezettje, a Népművészet Ifjú Mes­tere kitüntetés viselője. • A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTT­SÁGÁNAK ELNÖKSÉGE 32. ülésén ér­tékelte a szövetség rozsnyói (Rozna­va) járási bizottságának a munkáját. Egyebek között megállapította, hogy a CSEMADOK Rozsnyói Járási Bizott­sága szorosan együttműködik a párt és az állami szervek járási képviselő­ivel. A szövetségnek a járásban mű­ködő helyi szervezetei jeles közmű­velődési munkát végeznek. Különö­sen a különféle szakbizottságok te­vékenységét övezi sok siker. Az ifjú­sági klubok közül a rozsnyói Fábry Zoltán Ifjúsági Klub dolgozik a lege­redményesebben. ÜLÉSEZETT A CSEMADOK KÖZPONTI BIZOTTSÁGA Bratislavában április 10—11-én ülésezett a CSEMADOK Központi Bizottsága. A tanácskozást Rácz Olivér, a szövetség alelnöke nyitotta meg és vezette. A napirendi pontok megtárgyalása előtt a résztvevők egyperces néma felállás­sal emlékeztek meg a legutóbbi központi bizottsági ülés óta elhunyt Lőrincz Gyula nemzeti művészről, a szövetség országos elnökéről. Az ülés négy témakörrel foglalkozott. A közelmúltban lezajlott taggyűlések­ről Petrik József, a KB titkára tartott beszámolót. Kiemelte, hogy a CSEMA­DOK tagsága az évzárókon a szervezeti élet időszerű kérdéseivel foglalkozott, és annak érdekében, hogy tovább javuljon a csehszlovákiai magyar dolgozók körében végzett kulturális munka, konkrét határozatokat fogadott el. Több helyi szervezet a CSKP XVI. kongresszusát és a CSKP megalapításának 60. évfordulóját munkafelajánlásokkal köszöntötte, és meghatározta, mit szán­dékszik tenni a Nemzeti Front választási programjának teljesítéséért. Bodnár Béla, a CSEMADOK KB Titkársága népművelési osztályának vezető­je beszámolójában értékelte, hogy a szövetség hogyan teljesítette a CSEMA­DOK-nak az iskolán kívüli nevelésre és a művelődés továbbfejlesztésére vonatkozó — a KB 1977 októberi ülésén elfogadott — határozatát. Egyebek között elmondta, hogy az említett határozat elfogadása óta eltelt időszakban a CSEMADOK 2498 különféle közművelődési akciót szervezett. A rendezvé­nyeken összesen 220 885-en vettek részt. Az 1977-es határozatot a CSEMA­DOK szervei és szervezetei következetesen teljesítik, és jelentős eredménye­ket értek el a klubmozgalom, a történelmi-honismereti munka, az irodalom népszerűsítése és a nyelvművelés területén. Az ülés harmadik és negyedik napirendi pontként a CSEMADOKNAK-nak a múlt évben végzett munkájáról írásosan előterjesztett komplex értékelést, és a CSEMADOK szerveinek és szervezeteinek a külföldi kulturális kapcsolatait szabályozó irányelv-javaslatát tárgyalta meg és hagyta jóvá. (A CSEMADOK-nak az 1980-ban végzett munkájáról a komplex értékelés alapján a Gazdag számvetés című írással adunk részletes áttekintést.) A CSKP XVI. kongresszusa április 10-én, pénteken fejeződött be. György István, a CSEMADOK KB vezető titkára a kongresszuson szerzett tapasztala­tairól a CSEMADOK KB ülésének másnapján (április 11-én, szombaton) a vita keretében számolt be. Elmondta, hogy a CSKP XVI. kongresszusának a határozata új feladatok elé állítja a CSEMADOK tagjait is. A szövetség vezetői a CSKP XVI. kongresszusának határozatait lebontják a szövetség saját viszonyaira, és a tagsággal karöltve mindent megtesznek az irányelv teljesíté­séért. A CSEMADOK Központi Bizottsága ülésének vitájában összesen 11 -en szólaltak fel. A felszólalók a napirendi pontokhoz fűztek megjegyzéseket, kifejtették véleményüket, javaslatokat terjesztettek elő. Az ülésen egyhangú­lag elfogadott több pontból álló határozat megjelöli a szövetség szervei és szervezetei előtt álló legfontosabb feladatokat. A CSEMADOK KB legutóbbi ülésére előter­jesztett beszámoló a szövetség tavalyi tevé­kenységét értékeli, tehát minden tekintetben figyelmet érdemlő dokumentum. Képet ad arról, mit tettek helyi szervezeteink, járási bizottságaink, Központi Bizottságunk az el­múlt esztendőben. Megtudjuk belőle, hogy például a járási konferenciák rendben folytak le, a vitában körülbelül százhatvanan felszó­laltak, s a hozzászólók foglalkoztak a tagto­borzással, a helyi szervezetek és a nemzeti bizottságok együttműködésének fény- és árnyoldalaival, az anyanyelvi oktatás rendkí­vül fontos szerepével a tartós ismeretek megszerzésében, képes hetilapunk terjesz­tésével, s a járási dal- és táncünnepélyek lebonyolításával. A járási konferenciáknak az adott nagyobb nyomatékot, hogy szinte mindenütt az SZLKP járási titkára vezette a pártküldöttsé­get. Ez félreérthetetlenül szövetségünk mun­kájának elismerése és megbecsülése. A CSEMADOK több mint hetvenezres tagsága tavaly is szervezetten és fegyelmezetten vé­gezte munkáját. A helyi szervezetek megtar­tották tagsági gyűléseiket, a vezetőségi ülé­sek is rendszeresek voltak. Érdemes számok­kal is érzékeltetni az aktivitást. Kilencszáz­negyvenhat taggyűlésen körülbelül hatvanöt ezer tag jelent meg. A tagsági gyűlések felét előadással egybekötve tartották meg. Sajnos, a tagtoborzásban 1980 végéig nem sikerült elérni a hetvenöt ezres taglét­számot. A helyi szervezeteknek és a járási bizottságoknak többet kell tenniük az új tagok megnyeréséért. A CSEMADOK KB Elnöksége tavaly ki­lencszer ülésezett. Értékelte a nagy országos rendezvényeket, a Tavaszi szél.. . országos népdalversenyt, az V. Dunamenti Tavaszt, a XVII. Jókai-napokat, a XXV. Országos Népmű­vészeti Fesztivált és a XXV. Országos Kultu­rális Ünnepélyt. Hét járási bizottság munká­jával is tüzetesen megismerkedett. Kezde­ményezésére munkaértekezletre jöttek össze a járási bizottságok elnökei és titkárai, azon­kívül kétszer össztitkári, kétszer pedig körzeti értekezletet tartottak az országos rendezvé­nyek előtt. Két esetben iskolázásra hívta meg a helyi szervezetek tisztségviselőit. A CSEMADOK KB kilencedik teljes ülése megállapította, hogy örvendetesen mélyül az együttműködés a párt- és az állami szervek­kel, a társadalmi szervezetekkel központi, járási és helyi szinten. A jelentésből olvasom azt is, hogy a szövetség továbbra is állandó feladatának tekinti a nemzetek és nemzeti­ségek közötti kapcsolat elmélyítését, a tudo­mányos világnézetre való nevelést, a Szovjetunióhoz fűződő barátság fontosságá­nak tudatosítását, a dolgozók jogi ismerete­inek gyarapítását stb. Szövetségünk ugyanakkor ismételten fel­kelti az érdeklődést a továbbtanulás iránt, fokozottabban hangsúlyozza az anyanyelvi oktatás jelentőségét, a család nevelő szere­pét, s tudományos ismeretterjesztő előadá­sokkal hozzájárul a magyar dolgozók ismere­tének gyarapításához. E tekintetben fontos feladat hárul a járási és központi szakbizott­ságokra, ezek különböző albizottságaira. Kiemelkedő eseménynek tartja a beszá­moló a népművelők Magas-Tátra-i országos értekezletét, amelyen a résztvevők betekin-6

Next

/
Thumbnails
Contents