A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-05-02 / 18. szám

Tudomány-technika FÖ'OSZIAJTTS CSALÁDÍ UJZ SF.ÍÍ l I 6 t 3 ' . Diss 3Q x I«, , nna 1 p. •1

Í* s J ' /./TRTU« V> ALA PRA3Z CSALÁDI HÁZAK BELSŐ UDVARRAL A családi házak egyik építési formája az ún. átriumos házsor-kialakítás. Már a klasszikus római építészet alkalmazta a belső udvarokat. Persze, a mai értelemben vett átriumot korszerű épületek veszik körül olyan elrendezésben, amely az épületek közös és önálló architektúráját egyaránt biztosítja. Az átriumos beépítés városaink családiház-övezeteiben már gyakorivá vált, annál is inkább, mert kisebb építési költséggel igen kulturált lakásszinvonalat biztosít a lakóknak, a népgazdaság számára pedig területmegtakaritást eredményez. Sajátos formájában L-alakú. leggyakrabban földszintes, de az állami tervgyüjteményben kétszintes átriumos családi házakra vonatkozó tervek is találhatók. Olvasóink számára, akik ilyen megoldás iránt érdeklödnek, bemutatjuk egy háromszoba-hallos családi ház sematikus tervét. A ház főbejárata az utcai homlokzaton helyezkedik el. Az ún. belépőben (előszobában) ruhafogas és beépített szek rény található. Innen a család étkezését is biztosító hallba jutunk, ahol ugyancsak egy beépített szekrény helyettesíti a „pohárszéket". A lakás további helyiségei: két hálószoba, konyha, fürdőszoba és WC, lakószoba. A konyhából éléskamra nyílik. A lakószoba padlószintje alacsonyabb; ez magasabb légterer kölcsönöz a helyiségnek Az átrium zöldfelületi kiképzése az egyéni ízléshez igazodik. Az alagsorban kap helyet a garázs, a központi fűtés kazántere, a hidegkamra, a ruhaszárító stb. KURUCZ NÁNDOR Tekintettel olvasóink nagy érdeklődésére ezúttal közöljük Kurucz Nándor műépítész cimét: Kurucz Nándor, 946 39 lia 21. okr. Komárno SZERKESZTŐSÉG A SIVATAG VEGYI KINCSESBÁNYÁJA A sivatagok mindeddig kiaknázatlan lehetőségeket kínálnak új nyersanyagokra éhes Földünknek. Az utóbbi évtizedek kutatásainak eredményeire építve már üzemanyag-termelő ültetvényeket telepitettek, és megkezdték egyéb fontos ipari nyersanyagokat adó növények tömeges termesztését is. Az eredmények további vizsgálódásra ösztönzik a kutatókat a sivatagi növényekben rejlő tartalékok mind teljesebb feltárására. A kutatások eredményeiről az elmúlt évben Las Vegasban számoltak be az Amerikai Kémiai Társaság tagjai. Lydia Rodriguez-Hahn, a mexikói egyetem tudományos munkatársa bejelentette: a Mortonia növénycsaládhoz tartozó egyes sivatagi cserjék nedveinek vegyi összetételét elemezve olyan laktonokat sikerült kivonnia, amelyekről bebizonyosodott, hogy gátolják bizonyos baktériumok és gombák növekedéséi-szaporodását, sőt hatékony rovarirtó- és gyógyszeralapanyagként is felhasználhatók. Ezt az előadást kiegészítve jelentette be Eugene A. Bratoeff (Arizona állam egyeteme), hogy állatkísérleteinek eredményei szerint a laktonok gátlóan hatnak rákos burjánzás kialakulására is. A kaliforniai Irvinben Wloy Rodriquez, mexikói tudósokkal együttműködve abból a szempontból vizsgálja a sivatagi növények „vegyi gyümölcseit", mennyiben alkalmazhatók ezek az anyagok biológiai növényvédő szerként. A korszerű gyárakban előállított rovarölök drágák (petrolkémiai származékok), és a hatásuk is kétélű: nemcsak a célba vett kártevőket pusztítják, hanem a környezetet is szennyezik. Ezért fordul a kutatók figyelme egyre nagyobb érdeklődéssel a természet „kész" rovarirtó anyagai felé. A növényi eredetű peszticidek különösen alkalmasnak Ígérkeznek a terméketlen sivatagokon megtelepített haszonnövények védelmére. Lydia Rodriquez-Hahn sivatagi molylepkéken és ezek lárváin próbálta ki az Encelia farinosa sivatagi cserjéből kivont encelin és farinosin rovarmérgező hatását. Az Encelia farinosa további tíz olyan alkotót is tartalmaz, amelyek együttes hatásukkal akadályozzák a juvenilis hormon termelődését a rovarok szervezetében, azaz gátolják az ivarérett állapot kialakulását. Ezek a krómtartalmú összetevők számos más — különösen a napraforgók családjába tartozó — sivatagi növényben is előfordulnak. E „biokészítmények" ipari méretű gyártásához meg kell oldani szintetikus előállításukat. H. Posner és J. Hopkins, a ghenti (Belgium) állami egyetem kutatói Las Vegasban sikerről számoltak be. A laboratóriumban mesterségesen előállított készítményt guaianolidnak nevezték eÉ A biorovarirtók tömeges termelésének másik útja az lehet, ha a sivatagi növények táptalajon nevelt szövettenyészeteiböl a vegyileg értékes hatóanyagot „szolgáltató" sejteket különválasztanák további szaporítás (klónozás) céljára. A terméketlen sivatagok termekennye varazslasa nem utolsósorban azon múlik, sikerül-e viszonylag olcsón, s mégis eredményesen megóvni az egyébként is szokatlan körülmények közé „száműzött" haszonnövényeket. A biorovarirtóktól sokat vár a sivatagi agrokémia ..Sündisznó-tüskék" borítják a fermfo/yadék magnetit részecskéit, megakadályozva a parányok egymáshoz tapadását. A részecskék mágneses tulajdonsága tartja a viszkózus folyadékot a hangszóró légrésében. FOLYADÉKHANGSZÓRÓK * Évtizedes pihenőt jósoltak a hetvenes években a hanghatások közvetítése technikájának, s a „csúcsot" az MFB (mozgási visszacsatolásos) hangszórórendszer jelentette. Amilyen ütemben javult azonban a magnetofonok, lemezjátszók, erősítők minősége, úgy veszítettek mind többet tökéletességükből a „hódító" hangszórók, mígnem újra a hangátvitel leggyengébb láncszemévé váltak. Napjaink ötletes újdonsága segít visszanyerni a vesztett pozíciókat. A massachuesettsi Epicure cég szakemberei vizsgálni kezdték, s ismét a tervezöasztalra tették a jól bevált dinamikus hangszórót. Ebben a hangszórótipusban (a világon gyártott hangsugárzók 95 százaléka ilyen) a hangot membrán (többnyire papírkúp) felület kelti, amely merev összeköttetésben van egy lapos, henger alakú tekerccsel. A lengőtekercset a légrés állandó mágneses terében helyezték el, és ha hangfrekvenciás váltakozó áram halad át rajta, azonmód elmozdul. A lengőtekercset parányi központosító tartja a légrésben s ennek rugóereje húzza vissza a membránt a kitérés után. Az Epicure szakemberei merész újítással különleges, mágneses folyadékot fecskendeztek a légrésbe. Ez — az űrkutatásban már sikerrel bevált — ferrofolyadék 200 fok forráspontú diészter-folyadék, amelyben parányi magnetit (mágnesvaskö) részecskéket oszlatnak el. A részecskék olyan aprók (átmérőjük a milliméter százezred része), hogy a diészter hordozó molekuláinak mozgása megakadályozza leülepedésüket. Arról pedig, hogy a magnetitparányok ne tapadjanak össze, felületük tüskés védőbevonata gondoskodik. Ha a ferrofolyadék mágneses térbe (például a hangszóró légrésébe) kerül, a magnetitek molekuláris mágnesei rendeződnek, s az oldat mágneses szempontból telitetté válik. A hangfrekvencia ütemében mozgó lengötekercs az újszerű hangszóróban folyadékos közegben „jár" fel. s alá. Kilengés után a folyadék csillapító hatása megakadályozza a további — torzító — utórezgéseket. Az átmeneti jelenségeket ugyan jócskán lecsökkentették az erősítő belső ellenállásának növelésével, s a membrán anyagának célszerű megválasztásával, az eszményi megoldást mégis a ferrofolyadék jelenti. A folyadék csillapítása viszkozitásától (belső súrlódásától) függ, s a lengötekercs sebességével arányos. A tekercs sebessége viszont a hangfrekvencia ütemében változik igy bizonyos frekvenciákon jobban, másutt kevésbé csillapít a ferrofolyadék. A nem kívánatos frekvenciákat igy egyszerűen „kiszűrhetik" s a folyadék — viszkozitásának változtatásával egyformán alkalmas mély-, közepes- és magashangsugárzókba. A ferromágneses folyadéknak van egy másik számottevő előnye is: kiváló hőelszivóként működik. A lengötekercs árama egy-egy fortissimónál túlmelegitheti, s tönkreteheti a tekercset, s igy magát a hangszórót. A tekercset körülvevő mágneses folyadék viszont kiváló hővezető, s túlmelegedés esetén azonnal elszállítja a keletkezett hót a masszív hangszórótestbe. A folyadékhangszórók — akárcsak az elmúlt évtizedben visszacsatolásos elődeik — gyorsan hódítanak, koncertek, diszkók nélkülözhetetlen tartozékai. 18