A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-25 / 17. szám

A Csemadok életéből völgytől, amely e pompás iskola igazgatójának is szűkebb hazája, hiszen Uzapanyit a szülőfaluja, s Bátkán is tanított évekig. Legutóbb a közeli Gesztetében volt a magyar iskola igazgatója, ott érte az a megtiszteltetés. hogy egy ilyen látványos, lenyűgözően szép iskola élére állhat. És mert már bent járok az épületben, ismerősök és barátok társaságában, sétát indítványozok, s ők örömmel tesznek eleget kérésemnek. Zavarban vagyok, hogyan adok képet a látnivalókról, hogyan érzékeltetem a méreteket és az arányokat stb. Summa summárum: az almágyi választási programba foglaltak egyik legszebb létesítménye ez az egyemeletes, tizennyolc tantermes iskola, amelynek több szaktanterme, tanterme. játékterme, tornaterme és napközi otthonja van. A szaktantermek egy részét már berendezték, a többi még épülőfélben van. A tornatermi berendezéseket most szállítják a helyszínre. 1983-ig fejeződik be teljes felszerelése. Hosszú folyosókon járok, megfordulok a földszinten és az emeleten. A tantermek tágasak, világosak, a szaktantermek úgyszintén. Elfog a vágy, hogy beüljek a padba vagy sétáljak a katedrán. Közben megtudom, hogy az általános iskola l-IV. évfolyamának négy osztálya és négy pedagógusa, az V—IX. évfolyamnak tíz osztálya és tizenhat pedagógusa, a három napközi otthonnak és az iskola klubjának négy nevelője van. A pionírszervezethez tartoznak a körzet iskoláinak úttörői is. Az iskola bármelyik ablakából tekintek ki, a jellegzetes medvesalji dombos vidéket foghatom a szemem sugarába. Látom a reggelenként érkező több mint kétszáz Ajnácskő és Újbást felől érkező bejáró tanulót, s a többieket is, a távolról és helyből érkezőket, akik táskával a kezükben naponta fölkapaszkodnak a dombra. Kísérőim lelkesen magyaráznak. Különösen az óbásti születésű Bálint Lajos igyekszik néhány falura és a környékre jellemző dolgokat közölni velem. így tudom meg, hogy faluját igen dolgos emberek lakják; Óbáston mindjárt a gyermek megszületése után házat építenek, nehogy eszébe jusson majd fölkerekedni és véglegesen istenhozzádot mondani Medvesaijának. Óbáston meg is szólják azt, aki pénzt kér kölcsön, tehát ebben a medvesalji községben nem élne meg a bank. Az iskola ablakából nézem a jellegzetes dombos vidéket, s közben a tajti születésű igazgató-helyettest is hallgatom. Falujában már mutatóba se maradt régi ház. Hidegkút viszont elnéptelenedett, a fél falu beköltözött Fülekre, így lett a kisvárosnak medvesalji lakónegyede. Távolabb száll a tekintet. Valamikor gyalog jártak innen az emberek Egerbe. Visszatérve újólag az útburkolat-szurkozásból meggazdagodott óbástiakra, épüljön bele az írásba az elgondolkodtató rövid történet is, amely szerint Óbástról 150 ezer korona hozománnyal ment férjhez Hidegkútra a lány. A fiatalok a tengerhez akartak menni, az anyós azonban közbeszólt: — Minek mennétek oda! Egerben is elköíthetitek azt a pénzt... Felbukkannak szóval tartóim emlékezetében derűsebb medvesalji történetek is. Kérdik az egyik embertől: — Hány lakosa van a falunak? — Kétszázan vagyunk a lovakkal — hangzik a válasz. Az Almágyhoz tartozó Dobfenéken minden házban telefon van. Egyszer, nagyon sürgető napok idején a CSEMADOK színjátszó csoportjának tagjai telefonon keresztül gyakorolták a darabot, illetve szerepüket. Almágy és Dobfenék alig több mint kilencszáz lakosú. A vidék, s mondhatnám úgy is. hogy Dél-Szlovákia legmodernebb iskolájának jó hírét a tanulók is költik szavaló és kiejtési versenyeken, képzőművészeti tevékenységükkel, ifjú határőri felkészültségükkei, a sportban felmutatott eredményeikkel. Azonkívül gyermekénekkari, irodalmi színpadi, színjátszó és néptánc tevékenységük is figyelemre méltó. Az iskola segédeszközei még hiányosak, de a könyvtár már most érdeklődést kelt hét-nyolcezer kötetével. Külön és hosszan kellene szólnom a tantestületi szobáról, amely méreteit tekintve a tornaterem nagyságával vetekszik. Minden pedagógusnak külön asztala, szekrénykéje van, s a teremben rádió és televízió található a lyukas órák idejére. Benyitok egy olyan helyiségbe is, amelyben fogorvosi rendelő lesz. Ha teljesen elkészül, a szülőknek és gyermekeiknek nem kell órákat elfecsérelniük a valahová utazással. Az iskolában az orvosi rendelő is fontos egészségügyi szolgálatot teljesít. A hatalmas épület közelében tanítói lakások épültek tizenkét család számára. Fájó pont: nyáron még megoldatlan az iskola pedagógusainak a melegvíz-szolgáltatás és a levelek azonnali kikézbesítése. A postahivatal ajnácskői székhelyű. Nem álom, valóság, amit láttam. Ezzel magyarázom, hogy kedvem lett újra iskolába jámi. Az épület méreteit befejezésül még azzal szeretném érzékeltetni, hogy az iskolának hét takarítónője, öt szakácsnője (nagy, tágas étterme), egy konyhafőnöke, gondnoka, gazdasági ügyintézője és két fűtője van. Ezzel almágyi híradásom végére is értem. A Szélhegy ékessége, az általános iskola épülete 1975-től 1979-ig készült el. Az ünnepélyes átadás napja: 1979. augusztus 18. Medvesaljának nem volt akkor szebb, hasznosabb választási programba foglalt létesítménye. Sajnálkozó, irigykedő pillantások is hullnak a szélhegyi iskolára. Azok részéről, akik falujukban szeretnék tudni az épületet. Persze, ha úgy tesszük föl a kérdést, kié az iskola, én nem mondanám, hogy az almágyiaké. Mert szerintem valamennyi medvesalji községé. Hasonlóan a közeli tajti halastóhoz, amelyet a vecseklöiek is a magukénak tartanak. MÁCS JÓZSEF népdalokat és feldolgozásokat játszani, de íróinkat is jobban megismerhetjük. Ezúttal is köszönetet mondunk azoknak a kuttúrmunkásoknak áldozatos fáradozásaikért. akik nemcsak eszmeileg, de gyakorlatilag is elősegítették ennek a klubnak a létrejöttét. Az élenjárók közül külön ki kell emelnünk Thököly Andrásné tanítónőt, aki előkészítő munkájával nagy mértékben hozzájárult a klub megszervezéséhez. Megköszönjük Lőrincz László festőművész ajándékát, a szép, napsugaras hangulatú tájképet, mely klubunkat még otthonosabbá tette. CSÁJI BERTALANNÉ Dalok szárnyán A CSEMADOK rimaszombati (R. Sobota) helyi szervezetének Tompa Mihály Klubja nemrégen meghívta Gaál Gabriella budapesti művésznőt, a magyar közönség körében jól ismert dal- és nótaénekest. A helyi szervezet és a klub vezetőségének örömére a város magyar lakossága kedves vendégének tekintette a művésznőt, és a megszokott klubestnek induló rendezvényből tömeget vonzó, színvonalas, művészi élményekben gazdag találkozó lett: mintegy háromszázan ismerkedtek meg közelebbről a magát rimaszombati születésűnek valló kedves vendég életútjával, több évtizedes művészi pályájának sikereivel, gondjaival. A rendkívül meleg fogadtatást a művésznő színes műsorral és értékes ajándékkal viszonozta a szervezőknek, akik viszont hálájukat csatolták a többszázas tömeg tapsviharához. Gaál Gabriella művésznőt rimaszombati útjára Nógrádi Tóth István énekes és Siliga Miklós zongoraművész is elkísérte. Tóth Emő Kedves meglepetést és jóleső örömet jelentett számunkra, csehszlovákiai magyarok számára is a Magyar Rádió és Televízió rendezte Röpülj páva IV. Országos Népdalverseny. Képviselőnk. Szvorák Katalin, az országos döntőben, az énekesek kategóriájában első helyezést ért el. Kati, füleki gimnazistaként, a fülekpüspöki Palóc Táncegyüttesben csiszolgatta-csillogtatta tehetségét. Táncosnak is megközelítően olyan jó volt mint énekesnek. Mozgásában ma-A Palóc Táncegyüttes lányai dik évfordulója alkalmából megrendezett ünnepi műsorban is szerepelt. A Röpülj páva döntőjében a Zobor vidékének legszebb népdalait adta elő. A balladákat, és esküvői-lakodalmas dalokat Ág Tibor gyűjtötte, s ezeket Brathné Fülöp Mónika. Holec Ilona, a koloni és a tédeci éneklőcsoportok tolmácsolták valamikor az itteni Tavaszi szél vizet áraszt... népdaNersenyen hasonló szépséggel. Katika is ezen a versenyünkön .. futott be ". 1976-ban már az Érsekújváron megtartón országos döntőben szerepelt. Akkor szűkebb pátriájának. Nógrádnak és Gömörnek a dalait énekelte nagy sikerrel. Most, Budapesten az egész palóc tájegység népdalainak tolmácsolója volt. nem kevesebb sikerrel. TAKÁCS ANDRÁS A tavaszi szel vizet araszt... népdalverseny 1976. évi országos döntőjén gával ragadó báj ós lendület volt. a kórusban pedig vezérhangként vitte magával a többieket is. Katika nemcsak mint táncos, hanem mint szólóénekes is szerepelt abban a két táncfeldolgozásban — •Tardoskeddnek falujában és Gömörben így járják —. amellyel a Palóc táncegyüttes koreográfusa második díjat nyert a zselízi Népművészeti Fesztiválon. Sőt a koreográfus tudatosan épített Katika kitűnő hangjára és előadókészségére. Azok az évek, amelyeket a Palócban töltött, az együttes sikerekben gazdag évei közé tartoztak. Még pesti diákkorában is nyaranta, ha hazajött, és ideje engedte, mindig szívesen táncolt és énekelt a többiekkel. Tavaly segített a csoportnak, hogy bekerüljön a C kategóriába. és az együttes fennállásának tize-7