A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-04-11 / 15. szám

AZ OKORI AQUINCUMTÓL A MAI BUDAPESTIG Az 1838-as pesti árvíz allattenyesztes folyt. A2 élet megujult, de a betelepült lakosság zömét újra csak a németek alkották, aminek következtében mind Budán, mind Pesten a német nyelv és szokás uralkodott. A Gellérthegy alatti budai városrészben, a Tabánban pedig szinte teljesen szerb és dalmát betelepültek laktak. Ez a városrész eredeti állapotában, benne sok hangulatos kiskocsmával, egészen 1929-ig megmaradt. A városrendezés során ekkor lebontották, és ezzel Budának egy sok emlékkel gazdag színfoltja tűnt el. A török kiverése utáni évtizedekben bebizonyosodott, hogy Buda és Pest, nagyszerű földrajzi helyzete miatt, egyedül alkalmas az ország fővárosának szerepére. E felismerés nyomán II. József — a kalapos király — 1784-ben Pozsonyból Budára telepitette át az országos főhatóságokat, s ezzel Pest-Buda fejlődésének új szakaszába lépett. A XVIII. század végére már Magyarország legnagyobb és legnépesebb városává emelkedett. A TÖRTÉNELEM ÚJ ÚTJAIN A kor technikai találmányai — a gőzhajózás, a vasút — mind gyorsították a fejlődést és kultúráltabbá, civilizáltabbá tették az ikervárost. A fejlődést egy időre megszakította az 1838-as óriási árvíz, amikor Pest házainak kétharmada rombadölt. Pesten akkor már a kornak megfelelő nagyvárosi élet folyt, színházakkal, kávéházakkal és a tájékoztatáshoz nélkülözhetetlen — magyar és német nyelvű — lapokkal. Kibontakozott a magyar irodalom, tudomány és művészet. Pest, mint az ország szíve, egyben a magyarországi nemzetiségek kulturális és politikai központja lett. Az 1848/49-es forradalom Pesten tört ki, s katonailag is jelentős szerep jutott a fővárosnak. A honvéd hadsereg 1849. május 21-én heves harcok után visszafoglalta Budavárát az osztrákoktól. A levert szabadságharc után nehéz idők következtek Pest-Budára. 1867-i kiegyezés után új lendületet vett a főváros fejlődése. Tovább épült a vasúthálózat, malmok, gyárak létesültek, amelyekbe sok cseh és német szakmunkás jött dolgozni. Nagyrészük az idők folyamán asszimilálódott, és már csak az utódok emlékeiben él, hogy az elődök valamikor Plzen, Brno környékéről vagy valahonnan a Rajnamentéről vándoroltak be. Budát, Pestet és Óbudát 1872-ben hivatalosan és jogilag Budapest néven egyesítették. Az összlakosság ekkor már 800 ezer fő körül járt. A városrendezés során egész városrészeket bontottak le, új, széles sugárutak épültek, kétoldalúkon impozáns bérpaloták emelkedtek, amelyek javarésze ma is megvan és meghatározza a városképet. Megépült a Duna-parton az akkor 20 milliós Magyarországnak szánt Parlament, amelynek világszerte ismert építészeti jellege. Az 1914-ben kitört első világháború már egymilliós lakosú, fejlett gyáriparral, százezer ipari munkással, számos közintézménnyel rendelkező fővárost talált. A háborús szenvedések végére az 1918. október 31-én kitört „őszirózsás" polgári forradalom tett pontot. Véget vetett az öldöklésnek, megdöntötte a Habsburgok uralmát és kikiáltotta a köztársaságot. A proletariátus 1919. március 21-i forradalma létrehozta a Magyar Tanácsköztársaságot, de ezt 133 napi uralom után az imperializmus megdöntötte. Augusztus 3-án román királyi csapatok szállták meg Budapestet, majd azok távozása után, november 16-án Horthy ellentengernagy vonult be fehér hadseregével. Ezzel megkezdődött az úgynevezett Horthy-korszak, amelyben Budapest az egyharmadára kisebbedett ország fővárosaként próbált az új helyzethezigazodva élni. A munkásmozgalom ezekben az években megerősödött és a második világháború idején ennek számos jelét adta. Az 1944. március 19-i német megszállás egyre nyíltabb ellenállást váltott ki Budapest népéből. Végül bekövetkezett Budapest számára a legdrámaibb időszak, történelmének legszomorúbb hat hete, amikor az 1944. december 24-én körülzárt városért megindult a harc. A pusztulás mind emberben, mind anyagban rettenetes volt. Budapest teljes felszabadítása a Vár 1945. február 12-i elfoglalásával fejeződött be. Ezzel egy új, demokratikus, szocialista Budapest született, amelyben merőben más élet kezdődött, mint amilyen addig volt, de ennek eseményei már a mai kor történelméhez tartoznak. Azok az emberek, akik e 2000 év történelmét formálták, alkotásait létrehozták, már talán poraikban sem léteznek, de nyomaikat itt hagyták emlékül, a késői nemzedékek okulására. Kétezer év történelme nagyon hosszú idö, és azt végigjárni az egymást követő nemzedékek sokaságára volt szükség. Most mégis néhány óra alatt mindazt magunk előtt láthatjuk, ami e két évezred történelmének valóságát és igazságát bizonyítja. A történészek és az archeológusok munkája nyomán így elevenedik meg előttünk a múlt, a Budapesti Történeti Múzeum „Budapest két évezrede" kiállításán. KELENVÁRY JÁNOS FELHÍVÁS A Dolgozók Középiskolájának Igazgatósága Vinickyben (Szőllőske) trebisovi járás értesíti az érdeklődőket hogy szeptember elsejétől újra osztályt nyit a segédlevéllel rendelkező mezőgazdasági dolgozók számára kertészeti szakon (szőlészet pincegazdaság, zöldség-virágkertészet, gyümölcskertészet) jelentkezni lehet írásban vagy személyesen április 15-ig További részletes felvilágosítást az iskola igazgatósága ad a következő címen: Riaditel'stvo Strednej ákoly pre pracujúcich 076 31 VINICKY LEGYEN GYAKORLATIAS pénzügyi gondjainak intézését bízza a SLOVENSKÁ STÁTNA SPORITELNA legközelebbi kirendeltségére nyisson SPOROZSÍRO-SZAMLAT AZ ALÁBBI F.LÖNYÖKKT El.VK7.HETI • sok időt megtakarít • pontos áttekintése lesz a vállalt és a végrehajtott fizetések állapotáról • nem kési le az egyes terminusokat • elejét veszi az esetleges kellemetlenségeknek • bevásárláskor csekkel fizethet • készpénzt vehet fel bármely városban a CSSZSZK egész területén • a betét összegének megfelelő 2%-os kamatjuttatásban részesül Kérjen felvilágosítást és vegye igénybe a SLOVENSKÁ STÁTNA SPORITELNA előnyös szolgáltatásait 23