A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 2. szám

Innen-onnan Hallottuk- olvastuk-láttuk KÖNYV Péter László: Odessza és a magyarok A baráti országok és városok népének meg­ismerése, az életük iránti érdeklődés szülte ezt a kis könyvet. A szerző Péter László — számos szegedi vonatkozású kiadvány írója és szerkesztője — ezúttal Szeged testvérvá­rosa, Odessza magyar vonatkozásait gyűjtöt­te össze több évtizedes munkával, hogy az érdeklődő olvasó rendelkezésére bocsássa. Olvashatunk arról, hogy éppen Odesszá­ban mutatkozott be a magyar irodalom elő­ször orosz nyelven, mégpedig Berzsenyi A táncok című versével, az 1839. évi Odesszai Almanachban, továbbá Odessza magyar szülötteiről, mint például Kremeneczky Já­nosról a magyar elektronikai ipar úttörőjéről, a mai Orion-gyár alapítójáról, vagy Brodszky Miklós zeneszerzőről, aki számos film kísérő­zenéje révén vált nemzetközileg elismertté. Ő komponálta az ötvenes évek híres filmjé­nek, a Halászlegény frakkban címűnek a zenéjét. Tudomást szerezhettünk Balázs Béla két évig tartó odesszai tartózkodásáról, munkájáról és megpróbáltatásairól, arról, milyen körülmények között készítette el Kari Brunner című filmjét. Azt mindenki tudja, hogy Magyarország fölszabadításában mi lyen szerepet játszottak a szovjet katonák, de kevesen hallottak arról, hogy hadifoglyok ból regrutálódott magyar vöröskatonák Odesszáért is küzdöttek. Olvashatunk még ezen kívül Jerney János — eleink felkutatására indult akadémikus — utazásáról, egy kertész odesszai kalandjairól és sok egyéb érdekességről. A könyv a Somogyi-könyvtár kiadásában jelent meg Szegeden. Bárdos Gábor HANGLEMEZ A Magyar Rádió G yerm ekkórusának profillemeze A Magyar Hanglemezgyártó Vállalat a fenn­állásának negyedszázados évfordulóját ün­neplő kórus profillemezét adta ki a közel­múltban a jubileum tiszteletére. A Magyar Rádió Gyermekkórusát már nemcsak hazá­jukban, hanem külföldön is igen jól ismerik a kórusmuzsika kedvelői. Jártak már nálunk is, a Szovjetunióban, Finnországban, Franciaor­szágban, Nyugat-Németországban, Olasz­országban, Japánban és az Egyesült Álla­mokban. Műsoraikról, repertoárjukból több mint 1200 hangfelvétel készült odahaza, melyek a zenei műsorcserék keretében szá­mos külföldi rádió műsorában is felhangza­nak. A lemez egyik oldala preklasszikus szerzők kórusdalait, madrigáljait tartalmazza, többek közt Palestrina, Lassus, Lotti, Vecchi, Morley, Friderici, Pitoni és mások müveit a kis éneke­sek brilliáns előadásában. A második lemez­oldalon Kodály három népdalfeldolgozása és népek dalai szerepelnek, többek közt Salli­nen finn zeneszerző „Simpati" című dala, Lesur „A kecske" című szerzeménye, Rossa László olasz népdal-feldolgozása: „Ma come bali bella bimba", a „Jalo, jalo" című görög népdal. Sandig: „A kis póniló" című fülbemászó dallamú dalocskája, a japán Yoshinao Nakada „A behavazott városban" című dala, Sajnszkij: „Kiszámoló" című orosz és Jack White-Fred Jai: „Utazó muzsi­kusok" cimü angol dalocskája magyar fordí­tásban. Egyébként a gyermekkórus tagjai a lemezen a magyaron kívül négy nyelven énekelnek: japánul, olaszul, görögül és lati­nul. A kórusmuzsika kedvelői számára sok örö­met jelent ez a kitűnő hanglemez, amely méltó reprezentánsa a világhírű magyar gyermekkórusnak, s e kórusról valóban el­mondhatjuk, hogy napjainkban a világ gyer­mekkórusainak élvonalához tartozik. S hang­súlyozni kell, hogy ez nagy mértékben a két kitűnően képzett karvezető, Botka Valéria és Csányi László magasfokú mesterségbeli tu­dásának, hozzáértésének és nem utolsósor­ban ügyszeretetének köszönhető. Szívesen vennénk, hogyha a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat e gazdag repertoárral rendelkező kitűnő gyermekkórus további lemezeit is megjelentetné. Sági Tóth Tibor KIÁLLÍTÁS Képek, századok Több mint egy hónappal meghosszabbítot­ták a bratislavai Városi Galériában a „Po­zsony az elmúlt századokban" című Zelmíra Grajciarová művészettörténész rendezte ki­állítást. A Mirbach-palota, vagyis a Városi Galéria második emeletén 129 pozsonyi lát­képet állítottak ki az 1593—1893 közötti évekből, tehát négy évszázad „terméséből". A festmények csaknem kizárólag a 19. századból származnak, ezt megelőzően a művészek metszeteken örökítették meg a várost. A négy évszázadot átölelő 129 látkép alkotói közül 74 az, akit név szerint is megis­merhet a látogató, a többi alkotója ismeret­len. A bemutatott képzőművészek közül több a korabeli Európa jelentős, jónevű mű­vészei közé tartozott, mint például Alt Jakab, Alt Rezső, Eduard Gurk, Kelety Gusztáv, Lántz József, id. Markó Károly, id. Merian Mátyás, Mikoviny Sámuel, Priami József, Ludwig Rohbock, Balthasar Wigand. Termé­szetesen így a kiállított képanyag az alkal­mazott stílus és a hangvétel tekintetében is nagyon sokrétű és változatos. A kiállítás jelentőségét elsősorban a hivatá­sos vagy alkalmi idegenvezetők ismerték fel, de ugyanígy visszhangra talált mindazoknak a körében is, akik, bár nem hivatásosan, szívesen foglalkoznak a város múltjával. Szinte felejthetetlen élménynek számított „korabeli" szemmel látni a vár és a város építészeti fejlődésének egyes időszakait. A várat s a várost mind a négy égtáj felől bemutató látképeken végigkísérhette a láto­gató a vár tömbjének alakulását az egytor­nyú várpalotától az 1811-ben bekövetkezett tűzvészig, de bepillanthatott a hatalmas vár­rom romantikus zeg-zugaiba is ... A hajdani négy városkapu és a bástyákkal erősített falak közé zárt Óváros fokozatos terebélye­sedését, majd a múlt századbeli iparosítás következtében bekövetkezett fejlődés szaka­szait is nem egy kép szemléletesen mutatta. A jelentősebb történelmi mozzanatokra is jónéhány kép utal, így például egyebek kö­zött a Bocskay-féle felkelés egy csatajelene­te, a törökök elleni védelem céljaira építendő védőrendszer tervrajza, valamint az egykori Főtér képe az 1848-as forradalom idejéből. A kiállítás értékes kiegészítője volt a szá­mos reprodukciót tartalmazó katalógus, melyben nem csupán az egyes kiállított alko­tásokat ismertették, de az ismert képzőmű­vészekkel kapcsolatos legalapvetőbb művé­szettörténeti adatokat is közölték. A Városi Galéria további terve: a mostani kiállításhoz időbelileg kapcsolódva legköze­lebb a Bratislaváról a 20. században készült képzőművészeti alkotásokból rendez kiállí­tást. LEHEL ZSOLT Vietnami festők Mai vietnami festők alkotásaiból rendezett vándorkiállítást a Szlovák Szocialista Köztár­saság Kulturális Minisztériuma. A kiállítás anyagát — amelyet a nyitrai Körzeti Múze­umban mutattak be — a Vietnami Szocialis­ta Köztársaság Kulturális és Tájékoztatási Minisztériuma válogatta össze és bocsátotta rendelkezésre. A nyitrai kiállítást dr. Jozef Vozár, a múze­um igazgatója nyitotta meg, majd Miklós Péter, a Kulturális Minisztérium képzőművé­szeti osztályának vezetője méltatta a nem mindennapi kiállítás politikai és kulturális jelentőségét. Phang Dand Dien a Vietnami Szocialista Köztársaság prágai nagykövetsé­gének titkára magasra értékelte Csehszlová­kia és Vietnam népeinek barátságát és kö­szönetet mondott azért a segítségért, ame­lyet Csehszlovákia Vietnamnak az imperializ­mus elleni harcához nyújtott s ma a szoci­alista építéshez nyújt. Ezután a múzeum vonósnégyese játszott el egy szép szerze­ményt Eugen Suchon nemzeti művésztől. A kiállítás valóban lenyűgöző volt. Több mint hatvan képet láthattunk s ezek kitűnő áttekintést adtak a hagyományos techniká­val dolgozó, de igen modem felfogású mai vietnami festészetről. Az első teremben jel­legzetes kelet-ázsiai lakkfestményekben gyönyörködhetett a közönség. Megcsodál­hatták a vietnami tájak szépségeit. (Hajnal a Sárkány-öbölben, Chauri táj stb.). Számos festőt ihletett meg a vietnami nép hősi harca (Indulás a frontra. Partizán vidéken át), de ugyanígy a mai Vietnam országépítő munká­ja is (Gyár, Rizsföldeken). A második helyiségben a selyemfestészet remek darabjaival ismerkedhettünk. Ezeken is megelevenedett az indokínai táj (Hue, Az lllatos-folyó. Éjszakai városkép), s az imperi­alistaellenes háború jelenetei mellett (Az ellenség üldözése) a békés építő munka, a mai örömteli élet mozzanatai (Iskola a hegy­vidéken) is helyet kaptak az alkotásokon., A harmadik teremben látott igen szép, érdekes fametszetek közül megint csak több idézte a háború nehéz éveit (Mii csaák, Fiatal lány. Dien Bhien Phu) s a háborús károk felszámolásának heroikus munkáját. Valóban élményt jelentett mindenki szá­mára, aki csak látta ezt a maga nemében egyedülálló kiállítást, amely iránt igen nagy volt az érdeklődés Nyitrán és környékén. Mártonvölgyi László Minósz király egykori trónterme Knosz­szószban, a minószi palota labirintusánál egyik legbelső zugában. A több mint 150C folyosóból és teremből kialakított palota rendszer szerény része ez a sarokszoba semmit sem árul el a krétai király és at első nagy európai civilizáció nagyságáról • A nyugatnémet A. Butterit vízi kerék párral akar átkelni az Atlanti-óceánon, fi kerékpár, amelyet külön erre a célrt konstruáltak, 2,2 méter széles, 1,8 méte magas és lencsealakú. Butterit arról mér nem nyilatkozott, hogy mennyi idő alat akarja megtenni az utat, azt azonban má kiszámította, hogy az út folyamán 2,; milliószor kell lenyomnia a pedált. 8

Next

/
Thumbnails
Contents