A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 12. szám

Csak egy percre... Köbölkúton (Gbel ce) született, a pár kányi (Stúrovoi gimnáziumban érettségizett és 1975-ben a brat is lavai Szlovák Mii szaki Főiskola Ve gyészeti Karán szerzett mérnöki diplomát CSOMOR SÁNDOR, az SZSZK iparügyi mi­niszterhelyettesének asszisztense. Öt-hat éwel ezelőtt azonban a fa, a papír és a cellulóz feldolgozásának lehetőségeivel fog­lalkozó kutatóvegyésznek indult. — Érettségi után miért választottad a ve­gyészpályát ? — Mert gyermekkorom óta érdekelt a kémia. Már az általános iskolában tagja voltam a vegyészeti szakkörnek, otthon is meg-meg­próbálkoztam néhány egyszerűbb kísérlettel. — A főiskola elvégeztével milyen felada­tokkal bíztak meg korábbi munkahelye­den? — Több érdekes kutatási témakör megoldá­sába kapcsolódtam be, szorosabb kutatói területen viszont a műanyagok gyakorlati hasznosítása volt az építőiparban. — Több mint három évvel ezelőtt mégis munkahelyet változtattál... — Ebben családi s nem titkolom, hogy anya­gi szempontok is közrejátszottak. Szakelő­adóként ekkor kerültem az iparügyi miniszté­rium kereskedelmi osztályára, de itt is sok hasznát vettem vegyészeti ismereteimnek. Jelenlegi beosztásomba tavaly kerültem. — Mi a munkája egy miniszterhelyettes asszisztensének ? — Javarészt szervezési jellegű feladataim vannak. Az én kötelességem például a titkár­ság tevékenységének irányítása, továbbá a különböző tárgyalások vagy a miniszterhe­lyettes nyilvános felszólalásaihoz szükséges alapanyagok előkészítése és még számos egyéb „apróság" adódik a napi munka so­rán. — Két esztendeig elnöke voltál a minisz­térium SZISZ-szervezetének is ... — Megbízatásom egész időtartama alatt arra törekedtem, hogy alapszervezetünk be­határolt lehetőségei ellenére munkánk nem­csak formalitásokban, látszatsikerekben me­rüljön ki. Ennek érdekében elsősorban a rugalmas politikai-nevelő munkára összpon­tosítottam a figyelmemet. Úgy érzem, sike­rült bebizonyítani, hogy a politikai ismeret­terjesztés sem egy elvont terület, hanem az itt szerzett tudást a mindennapi élet nyelvére is le lehet fordítani. — A közelmúltban új társadalmi megbíza­tást kaptál: az iparügyi minisztérium pártszervezetében tagja lettél a pártbi­zottságnak. Ez mit jelent számodra? — Elsősorban kitüntetést, de mert ebben a tekintetben is derekasan szeretném megállni a helyemet, hát örömmel végzek többlet­munkát is. — Valóban! Melyek az iparügyi tárca legi­dőszerűbb teendői? — A tökéletesített gazdaságirányítási rend­szer elveinek gyakorlati alkalmazása az álta­lunk irányított ágazat valamennyi szintjén. — Harmincéves vagy. Befutott embernek érzed magad? — Inkább elfoglaltnak. Aktatáskámban most is viszek haza munkát. Fotó: Gyökeres A KRAVANY NAD DUNAJOM-I KÖZÉPFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI SZAKTAN INTÉZET IGAZGATÓSÁGA értesíti az érdeklődőket, hogy az 1981/82-es tanévre 1981. szeptember 1-től az alábbi felsorolt szakokra felvesz 14 és 15 éves fiúkat, lányokat, akik 1981. július 1-ig sikeresen elvégezték az általános iskola 8. vagy 9. osztályát. Középfokú képzés a 14 és 15 éves tanulók számára 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és díszker­tészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskerté­sze íL 3. Épületasztalos szakma A feltüntetett szakok sikeres elvégzése után a dolgozók közép­iskolájában teljes érettségire tehetnek szert. Az általános iskola tanulói a pályaválasztási tanácsadók révén jelentkezhetnek. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők írásban vagy sze­mélyesen jelentkezhetnek a dolgozók középiskolájába. Jelentke­zési határidő március 31. Az iskola címe: Stredné odborné uciliste pofnohospodárske Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet 946 36 Kravany nad Dunajom okr. Komárno Orrszarvúk és babonák Az orrszarvú nyüszítve fölkapja a fejét, és szemét kiforgatva, hörögve oldalt farol. Lapockalövés. Istiak Csaudri állat­orvos elégedett. Leteszi a puskáját, és hüvelykujjával a pilóta felé bök. A keringő helikopter alatt haladó teherautók megállnak, fe­kete katonák ugrálnak le róluk, és az elejtett óriást szizálkötelekkel kötözik meg, hogy elszállíthassák. A megkötözött rinókat teherkocsikon messzire, olykor több száz kilométerre szállítják a rezervátumokba, ahol ismét szabadon bocsátják őket. Még tíz éve mintegy tizenhétezer vastagbőrü kóborolt a kenyai szavanná­kon. A Diceros bicornis nevű faj meg­maradt utolsó ezerötszáz példányát most az „Orrszarvú-hadmüvelet" hiva­tott megmenteni. Mivel a Kenya északi részén elterülő, nagy kiterjedésű füves pusztákon nem tudnak hatékony védel­met biztosítani a tonnás súlyú állatok­nak, a nairobi kormányhatóságok úgy döntöttek, hogy a fővároshoz közelebb 22 eső vidékre telepítik őket, ahol jobban ellenőrzés alatt tarthatók. Az orrszarvúk nagyarányú pusztulá­sát főképp az a babona okozta, hogy az orrszarvútülök potenciát fokozó ható­anyagokat, aphrodisiacumot tartalmaz. A békés óriások szarvát már évszáza­dok óta erősítő és vágykeltő szerként használják: megörlik, és porát teába vagy rizspudingba keverik. A távol-keleti kuruzslók sokféle va­rázslatos hatást tulajdonítanak ennek a pornak. „Ez a csodálatos orvosság — olvasható egy üvegcímkén — jól bevált az éghajlati hatásra fellépő szédülés, elmezavar, fogfájás stb. ellen." A World Wildlife Fund nevü nemzet­közi természetvédelmi szervezet sokáig abban a reményben ringatta magát, hogy felvilágosító munkával szembe le­het szállni az orrszarvú elleni irtóhadjá­rattal. Tudományos vizsgálatokat vé­geztetett, amelyekből kitűnt, hogy az orrszarvú szarvából készített por éppoly kevéssé szünteti meg a lázat vagy fo­kozza a nemi vágyat, mint mondjuk a körömreszelék. Ám ez mit sem hasz­nált, a babona változatlanul él. Ez idő szerint egy font „csodapor" ára 300 dollár. Jomo Kenyatta kormánya ugyan már 1977-ben teljes vadászati tilalmat ren­delt el a kenyai orrszarvúra, de ez csöppet sem zavarta a vadászokat. A rezervátum sem nyújt teljes védel­met az orrszarvúnak. A vadvédelem emberei ugyan könnyebben szemmel tarthatják, viszont a vadorzók is hama­rabb puskavégre kaphatják a lomha óriást. Divat a bankrablás A bankrablásokat néhány éwel ezelőtt még gondosan előkészítették, mivel a banditák általában az életüket kockáz­tatták. Az elégtelen biztonsági rendsza­bályok miatt azonban a bankrablások idővel olyan rutinbűncselekményekké váltak, hogy Amerikában ma már a pénzszűkébe kerülő háziasszonyok is gyakran a bankok pénztárából pótolják a hiányt. Legutóbb például egy fiatal, kétgye­rekes anya jelentette föl magát a rend­örségen. Nem tudni: vajon lelkiisme­ret-furdalása támadt-e, vagy pedig csak a pár száz dolláros zsákmányt találta kevésnek, s a csekély fogás fö­lötti bosszúság vezette a hatóságokhoz. A bankrablók előnyben részesitik New Yorkot, mert az elvégzett „munka" után könnyű eltűnni a földalattiban vagy a járókelők forgatagában. A napi két bankrablás már régóta mindenna­pos a városban, de az elmúlt esztendő­ben még ennél is nagyobb volt a kon­junktúra: augusztus végéig hatszáznál több bankrablást regisztráltak, ebből csupán a két nyári hónapban száznál is többet. A rendőrség nem tudja megál­lapítani, hogy a gazdasági helyzet rom­lása, vagy a bankrablás „divatja" okoz­ta-e a „fejlődést". Nem kétséges azonban, hogy jó né­hányat meg lehetett volna akadályozni, ha a biztonsági berendezések és a rendszabályok jobbak lennének. Érthe­tetlen, hogy az amerikai bankok miért idegenkednek a teljesen megfelelő biz­tonsági rendszabályoktól. Talán félnek t hogy elriasztják a üzletfeleket? A leg­több bankban a pénztárosok még min­dig védtelenek a rablók támadásaival szemben. A riasztóberendezéseket rit­kán használják, mert félnek a rablók pánikreakciójától és a túszszedéstől. Ezenkívül a város peremén levő sok-sok bankfiók bevétele olyan csekély, hogy a költséges biztonsági berendezésekre sem futja belőle. S hogy e fiókok között melyek a „kevésbé biztosak", azt a bankrablók nyilván sokkal jobban tud­ják. mint maguk a bankigazgatók.

Next

/
Thumbnails
Contents