A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-21 / 12. szám

Tudománytechnika Az Egyesitett Atomkutató Intézet 109 elektronvoltos (eV) szinkrofazotronja. amely protonok gyorsítására alkalmas DUBNA, A „ BÉKÉS ATOM" VÁROSA (25 ÉVES AZ EGYESÍTETT ATOMKUTATÓ INTÉZET) A Szovjetunióban, söt az egész világon alig akad még egy kisváros, amely olyan hírnév nek örvendene, mint a Moszkva-környéki Dubna: a híres, nevezetes tudományos köz pont, a „békés atom" városa. A fákkal szegélyezett, barátságos dubnai utcák nevei mintegy a huszadik századi atomfizika fejlődését jelképezik. Kurcsatov. Vekszler, Vavilov, Joliot-Curie: e nevek önmagukért beszélnek. Ezekben az utcákban pedig ma annak az ügynek a folytatói laknak és dolgoznak, amelynek e nagy tudósok egész életüket szentelték. A Joliot-Curie utca végén gyárkapu van, mögötte pedig laboratóriumok sorakoznak: nagyságukra nézve önálló tudományos-kutatóintézetekkel érnek fel. Dubna város, hatalmas tudományos központ, az ötvenes évek közepén született, amikor a mikrovilág kuta tásának élvonala az atomfizika területéről az elemi részecskék fizikájára helyeződött át. A tudósok áttértek az anyag legapróbb részecskéinek — a világegyetem szemmel nem látható tégláinak gondos tanulmányozására. Dubna két laboratóriummal kezdődött: az egyik az atommag problémáival, a másik a nagy energiák kutatásával foglalkozik. Itt olyan gyorsítók vannak, amelyeknek „atomtüzérsége" szupermikroszkopikus „nagysága" lövedékkel bombáz ugyanolyan „terjedelmes" objektumokat, hogy tanulmányozza a mikrovilág parányi részecskéinek különböző reakcióit, és megismerje lényegüket. A gyorsítók Dubna jelképévé, sajátos „útlevelévé" váltak a külvilágban. Meg aztán a gyorsító szó is, akárcsak a kifejezetten technikai jellegű „szinkrociklotron" és „szinkrofazotron" szakkifejezés — igy nevezték el a Dubnában konstruált, világszerte legtökéletesebb berendezéseket — csak azután került be a köztudatba, hogy az emberek világszerte értesültek Dubnáról, meg arról a munkáról. amelyet ott a különböző országokból való tudósok végeznek. Dubnát kezdettől fogva nemzetközi komplexumként gondolták el, mivel a tudomány előtt felmerülő problémákat csak hatalmas tudóskollektivák segítségével lehetett megoldani. így jött létre az Egyesített Atomkutató Intézet (EAI), amely ebben az évben ünnepli fennállásának huszonötödik évfordulóját. Itt összpontosul a szocialista országok fizikusainak tevékenysége — ezek az országok anyagilag támogatják az itteni kutatási tevékenységet. Az EAI alapszabálya megállapítja: „Az Intézet csak az atomenergiának az egész emberiség javát szolgáló, békés célok jegyében történő felhasználását segíti elő." Éppen ez az EAI általános munkaterve, célja, hitvallása. DUBNA: NEMZETKÖZI KÖZPONT E 25 esztendő alatt körülbelül négyezer külföldi tudós dolgozott Dubnában. Sokan közülük: országuk vezető szakemberei. Dubnába évente több mint kétezer fizikus érkezik a szocialista országok csaknem 40 intézetéből és azoknak az államoknak a több tucatnyi tudományos központjából, amelyek az EAI-nek nem tagjai — többek között a 12 európai ország atomfizikai szakembereit tömörítő Európai Atomkutató Szervezetből (CERN). Több mint száz témáról végeznek közös kutatásokat az EAI fizikusai és a szocialista országok számos laboratóriumának munkatársai. A tudósok ilyen nagyméretű együttműködése alighanem ismeretlen a történelemben. A „távfizika" már régen kiszélesítette Dubna határait. A különböző országok laboratóriumaiba elküldik az EAI-ben előállított radioaktiv készítményeket, besugárzásban részesített felfogóernyöket, a különféle fényérzékeny emulziókat, amelyek a gyorsított ré szecskékkel való találkozáskor végbement, legérdekesebb események eredményeit rögzítik. A mikrovilág néha rendkívül ritka folyamatai e néma tanúinak feldolgozásával olyan tudományos kollektívák foglalkoznak, amelyek sok ezer kilométernyi távolságra vannak Dubnától, mégis érzik, hogy élö kapcsolat fűzi hozzájuk. A gyorsítók mellett a világ sok országából érkezet tudóscsoportok dolgoznak. Felhasználják az Intézet egyedülálló felszerelését. Az ürbiológia, az onkológia, az orvosi diagnosztika eredményesen használja fel a szinkrociklotronnal előállított gyorsított részecskenyalábokat. 1976-ban kezdődött egy fontos kísérlet: az ionizációs streamer-kamra megalkotásának munkája. Ehhez a készülékekhez hasonló sehol másutt nincs. Ez képes arra. hogy az elemi részecskéknek csak a tudósokat érdeklő kölcsönhatásait válassza ki és regisztrálja. A berendezést az EAI fizikusai, tervezői, elektronikai szakemberei csehszlovák, lengyel, szovjet, magyar, NDK-beli kollégákkal együtt dolgozták ki. A neutronfizikai laboratóriumban működik a világon egyetlen, gyorsneutronokkal müködö IBR-30 típusú impulzusreaktor. Ez kiváló neutronforrás — a neutronok pedig nélkülözhetetlenek az atommag, az atommagon belüli erök és a szilárd testek szerkezetének kutatásainál. Jelenleg egy még nagyobb teljesítményű, gyorsneutron-reaktor — az IBR-2-es — üzembe helyezése áll küszöbön. Ez lényegesen kiszélesíti többek között a fehérjemolekulák, a molekulakomplexumok és talán az élő szervezetben végbemenő folyamatok vizsgálatának körét. Dubnában egy speciális csoport foglalkozik az üvegszerü állapotú fémek szerkezetének és tulajdonságainak tanulmányozásával. Ez a szilárd testek fizikájának olyan új területe, amely tudományos és gyakorlati szempontból egyaránt nagy jelentőségű. A szovjet elméleti fizikusok — bolgár, lengyel, magyar, mongol, NDK-beli kollégáikkal együtt — a tér, az atomfizika, a szilárd testek fizikája problémáival foglalkoznak. A dubnai elméleti fizikai laboratórium a mikrovilágban végbemenő jelenségek leírására alkalmas; sok eredeti modell és elmélet születési helye. A nagy energiák laboratóriumában a szocialista közösség országaiból való fizikusok kollektívája az elemi részecskék születésének és szétbomlásának mechanizmusát tanulmányozza, egy másik nemzetközi csoport olyan elektronikus berendezést konstruált a kísérletek céljaira, amely másodpercenként körülbelül 100 millió egyszerű számítási műveletet végezhet. Dubnát az EAI valamennyi tagországának és sok tökésállamnak nemzeti intézeteihez is szoros kapcsolat fűzi. Genfben, az Európai Atomkutató Szervezet gyorsítóján például jelenleg közös kísérlet folyik az elemi részecskék szerkezetének és természetének tanulmányozására — s ebben a dubnai tudósok népes csoportja is részt vesz. A tudománytörténet tanúsága szerint az alapkutatások a tudományos-technikai forradalom elválaszthatatlan részét képezik. Éppen a magfizikai alapkutatások mutatták meg az atomenergetikának, a radioaktiv izotópoknak a technikában, az iparban, a mezőgazdaságban, az orvostudományban, a biológiában való széles körű felhasználásának lehetőségét. (A szovjet sajtó anyagai alapján összeállította : Gellért György) A reumások elveszített fékje Az izületi gyulladások közül a reumás artritisz (arthritis deformans) a legroncsolóbb: a kinzóan fájdalmas ízületi gyulladáson kívül megtámadhat más szerveket, még halált is okozhat. Bizonyos jelek arra vallanak, hogy ez a kórforma autoimmun betegség: a szervezet immunsejtjei (a B-sejtek) olyan antitesteket hoznak létre, amelyek azután „tévedésből" megtámadják a szervezet saját szöveteit. A chicagói orvosi egyetem egyik kutatócsoportja kimutatta: a kísérleti nyulak immun-sejtjei (valószínűleg nem B-, hanem T-sejtek) olyan aktivátort hoznak létre, amely antitestek gyártására serkenti a B-sejte-282 ket. Ebből a megfigyelésből kiindulva feltételezték, hogy ha az egészséges nyulak és az egészséges emberek szervezete ilyen aktivátort kezd termelni, létrejön az autoimmun betegség, mert az immun-sejtek a saját szöveteket megtámadó antitesteket hoznak létre. Csaknem két tucatnyi reumás ízületi gyulladásban szenvedő beteg vérét elemezve meg is találták ezt az aktivátort — különösen a betegség aktiv szakaszában. A jelek szerint tehát ez az aktivátor a fő bűnös a reumás ízületi betegség létrejöttében. A kutatók most megpróbálják felderíteni az aktivátor vegyi szerkezetét és módot keresnek autoimmun képességeinak gátlására, hogy ezzel csapást mérhessenek a reumás folyamatra. Nagy győzelem lenne ez az elterjedt krónikus betegségen, amelynek napjainkban még nincs valóban hatásos gyógymódja. A szélrázta Föld A szél- és légnyomásváltozások befolyásolják a föld forgását — ez derült ki a GARP meteorológiai program mérései adataiból. Angol meteorológusok elemzése szerint az 1980. január 21. és február 7. között a Föld forgásában észlelt egy ezredmásodperces eltérés pontosan levezethető a légköri változásokból. A néhány hónappal később észlelt másfél ezredmásodperces eltérést ugyancsak sikerült ezen a módon magyarázni. Az a feltevés, hogy a légköri áramlás hatással van a Föld forgására, nem új, de most elöször sikerült ezt a hatást pontosan mérni. Cipőnagyság Mondopointban Mondopoint a neve az új cipömértékrendszernek, amelyet a Nemzetközi Szabványosítási Szervezet világszerte bevezetésre ajánl az eddigi mértékrendszerek helyett. A Mondopoint a láb — tehát nem a cipő — hosszát megadó milliméter-skála. Az eddig a különböző mértékrendszerekben 25, 37 négy és fél vagy 60 méretű cipő a jövőben a 235-ös számot kapja, és az egész világon illenie kell a 235 milliméter hoszszúságú normális lábra.