A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-01-10 / 2. szám

Képes krónika MAGAS KITÜNTETÉS LEONYID BREZSNYEVNEK Leonyid Brezsnyevet, az SZKP KB fő­titkárát, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnökét 74. szü­letésnapja alkalmából az Októberi Forradalom Érdemrenddel tüntették ki. A magas állami kitüntetést 1980. december 18-án Mihail Szuszlov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tag-Bratislavában december 18-án mély rész­véttel vettek búcsút Lőrincz Gyula nemzeti művésztől, a CSKP KB tagjától, a CSEMA­DOK KB elnökétől, a Csehszlovák Képző­művészek Szövetsége alelnökétől, a Szlo­vákiai Képzőművészek Szövetsége elnö­kétől. A Szlovák Filharmonikusok hang­versenytermében ravatalánál a csehszlo­vák társadalmi élet képviselői, egykori harcostársai, művészek álltak díszőrsé­get, s elhelyezték ott Gustáv Husák elvtárs koszorúját is. A gyászszertartáson részt vett Jozef Lenártnak, a CSKP KB Elnöksége tagjának, az SZLKP KB első titkárának vezetésével Csehszlovákia Kommunista Pártja, a szövetségi és a szlovák kormány küldöttsége. Jelen volt Kovács Béla, a Ma­gyar Népköztársaság prágai nagykövete és a bratislavai konzulátusok képviselői. Ott volt Kiss István, a Magyar Képzőművé­szek Szövetsége Központi Bizottságának elnöke. Lőrincz Gyula kommunista életútját gyászbeszédében Viliam Salgovic, a Szlo­vák Nemzeti Tanács elnöke méltatta, kép­zőművészeti tevékenységéről pedig Josef Male/ovsky, a Csehszlovák Képzőművé­szek Szövetségének elnöke emlékezett meg. A bratislavai krematóriumban Rácz Oli­vér író, a CSEMADOK KB alelnöke vett utolsó búcsút Lőrincz Gyulától. „Kedves Lőrincz Gyula, engedd meg, hogy necsak a csehszlovákiai magyar dol­gozók nevében, hanem minden dolgozó, az egyetemes és oszthatatlan nép kegye­letével búcsúzzam Tőled, mert hiszen Te a legyőzhetetlen internacionalisták seregé­nek, Dózsa György örök népének a lobo­gója alatt teremtetted meg művészi és emberi hitvallásod, az emberi valóság, a szocialista valójág és az élő szocialista történelem világát — mondotta, majd így folytatta: A kis diószegi munkásháztól, a ja, a KB titkára adta át a jubilánsnak. A Kremlben megtartott ünnepségen jelen voltak a Szovjetunió Kommu­nista Pártjának és a szovjet államnak vezető képviselői. — A képen: Mihail Szuszlov gratulál Leonyid Brezsnyev­nek diószegi gépészműhelytől a világ megis­merése felé vezető úton, a párizsi Mont­parnasse és Döme kávéház színes, lüktető forgatagában, a marseille-i kikötő forron­gó napjaiban, amikor a spanyol polgárhá­ború lelkes önkénteseit indítottad útnak a forradalom felé, mindig az osztályharc el­kötelezettje voltál, akinek emberi maga­tartásában, politikai meggyőződésében és meggyőző erejű művészetében a haza és a hazaszeretet fogalma csakis a szocializ­mus és a proletár internacionalizmus fo­galmával teljesedhetett megbonthatatlan egységgé. Csehszlovákia Kommunista Pártja, a Szövetségi Gyűlés, az Új Szó, amelynek hosszú éveken át főszerkesztője és irányí­tója voltál, gyászol. Műtermedben elárvul­tan áll a festőállvány, s a CSEMADOK dolgozószobájában üresen maradt meg­szokott, kedves karosszéked. Utolsó utad­ra kísérünk immár, mind, akik szerettünk. Lőrincz Gyula, barátunk, elvtársunk, be­szélj hozzánk tovább. Alkotásaidat és mű­vészetedet az osztályöntudatból fakadó társadalmi tudat tette hiteles kordoku­mentumokká. A Commedia humana, a Soha többé háborút, a Puszták népe, a Kosúti sortűz, a szépséges Csallóközi ké­pek, a mindnyájunk szívét oly ellenállha­tatlan erővel és bizakodással telítő Le­győzhetetlenek és mind a többi alkotá­sod, grafikád és plakátművészeted lenyű­göző ereje, festményeid monumentális valóságérzete, a tobzódó erőteljes színek és felfigyeltető formák által kifejezett ki­áltó gondolat, a látomások ereje, a tus fekete mementója egy hősi korról szól­nak, amelynek tanúja, alkotója és formá­lója voltál, s egy új, felszabadult történel­mi korról vallanak, amelynek megterem­tésében gyönyörű részed volt." A krematóriumi búcsúztatás az Interna­cionálé hangjaival ért véget. ELHUNYT ALEKSZEJ KOSZIGIN Az SZKP Központi Bizottsága, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a Szovjetunió Minisztertanácsa 1980. de­cember 20-án hivatalosan bejelentette, hogy december 18-án, életének 77. évé­ben, hosszú súlyos betegség után meghalt Alekszej Koszigin, a Szovjetunió Kommu­nista Pártja és a szovjet állam kimagasló vezető személyisége, az SZKP KB tagja, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kép­viselője, a Szocialista Munka kétszeres Hőse. A gyászjelentés, amelyet Leonyid Brezsnyev, Nyikolaj Tyihonov s más párt­ás állami vezetők írtak alá, megállapítja, hogy Alekszej Koszigin minden erejét, tu­dását, a pártmunkában és állami tisztsé­gekben szerzett gazdag tapasztalatait a kommunizmus építése nagy feladatának szolgálatába állította. Alekszej Koszigin 1904. február 21-én született Leningrádban, az akkori Szentpé­terváron, munkáscsaládban. 1927-től volt tagja a Szovjetunió Kommunista Pártjának. Tizenötéves korában önkéntes­ként belépett a Vörös Hadseregbe. A le­ningrádi Textilipari Főiskolán mérnöki ok­levelet szerzett, majd 1936-tól mint mű­vezető, később gyárigazgatóként, a le­ningrádi területi pártbizottság osztályve­zetőjeként és a leningrádi városi tanács vb-elnökeként dolgozott. 1939-től textilipari népbiztos, 1940-től a Népbiztosok Tanácsának alelnöke s ez­zel egyidejűleg 1943-tól 1946-ig az OSZSZSZK miniszterelnöke volt. A máso­dik világháború idején a párt központi bizottsága és az Állami Honvédelmi Bi­zottság megbízásából a népgazdaság há­borús feltételekre való átállításával kap­csolatos feladatokat látott el. A háború utáni években Alekszej Koszi­gin a Szovjetunió Minisztertanácsának alelnöke és egyidejűleg a Szovjetunió pénzügyminisztere, később könnyűipari minisztere és az Állami Tervbizottság el­nöke, 1960-tól a Szovjetunió Miniszterta­nácsának első alelnöke, 1964-től 1980 októberéig elnöke volt. A gyászjelentés megállapítja, hogy Alekszej Koszigin a gazdasági építőmunka kiemelkedő szervezője volt. cselekvően részt vett a Szovjetunió külpolitikájának megvalósításában, hűségesen szolgálta hazáját és a szovjet népet. Alekszej Koszigin a kommunizmus esz­méi iránti fenntartás nélküli hűségével, a szovjet állam javára kifejtett áldozatos munkájával, szerénységével és az embe­rek iránti tapintatos magatartásával a pártban és általában az emberek körében nagy tekintélyre tett szert. Alekszej Koszigint több ízben megvá­lasztották az SZKP KB Elnökségének, illet­ve Politikai Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és az Oroszországi Föderáció Legfelsőbb Tanácsának tagjává. „A szovjet emberek örökre megőrzik szívükben Alekszej Kosziginnak, a kom­munista párt és a szovjet nép hű fiának emlékét, aki egész életét a kommunizmus építése nagy müvének szentelte"- hang­súlyozza a gyászjelentés. Alekszej Koszigin földi maradványait Moszkvában, a Kreml fala előtt helyezték örök nyugalomra. iL UTOLSÓ BÚCSÚ LŐRINCZ GYULATOL

Next

/
Thumbnails
Contents