A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-14 / 11. szám

— Csak a második után kerestem fel. — És a legvadabb roham után? Elment Lautner úrtioz? — Stellánál maradtam. Olyan kutyául éreztem magamat, hogy ... — A dokival ma nem beszélt. Valami ülés­re hívták, nem? — Maga mindent tud? — A felesége semmit sem tud arról a kis vadvirágról ? — Semmit. — Jól van. Most beszélgessünk az italról. Maga viszi a whiskyt a csinibaba lakására? — Ugyan! Csak nem sétálok a városban a hónom alatt egy üveggel? — Tehát ott tartja az italt a szekrényben. Hm ... középkorú úriember... szeretője van ... és a felesége nem sejt semmit. A felesége hallgat, mert neki ez a status quo nagyon is megfelel. Neki is van szeretője, vannak ambíciói. Hiszen mindenki a lányra gyanakszik, ha a következő roham elviszi a pokolba. Ki az a személy, aki megírja a diagnózist? Az orvos, nem? Magának van pénze, életbiztosítási kötvénye, vállalata és szeretője, akit az ég is azért teremtett, hogy a vádlottak padjára küldjék. Minden a lány ellen beszél. — Hát az első roham ... ?! — Nem volt az igazi roham. Egy kis has­csikarás, nem? Egy napra el akarták különí­teni a bácsit. S azon a napon megszerezték a kulcsokat. Mindent tudtak a lányról. Látták, hogy állandóan whiskyt vásárol. Az orvos besurrant a lakásba, amikor Stella nem volt otthon. A maga whiskyjébe — az első roham előtt — valami enyhe mérget öntött a felesé­ge. Másnap az ágyban maradt. A drága felesége ezalatt felkapta a kulcsokat és má­sodpéldányokat csináltatott. — Azt akarja mondani, hogy az orvos mérget öntött a whiskymbe? Stella lakásán? Milyen mérget? — Nem túl eröset. A spagettit még mege­hette. A következő alkalomra megduplázta az adagot és mindketten eltávoztak a város­ból. Hogy legyen alibijük. A következő pohár­ral magéval az ördöggel ihat pertut. Csodál­kozik? Bizonyítékokat akar? Vegye analízis alá a whiskys üveget. Menjen el a kislány lakására ... Tehát ? — Mondja: maga pszichiáter vagy detek­tív? — Én? Sem az egyik, sem a másik. — Maga nem pszichiáter? — Nem. — Lent. az ajtó mellett, azt írja, hogy ön orvos. — Orvos vagyok, de az állatorvosi szakon diplomáltam. 1953-ban. — Lódoktor...! — Igen ... de már vagy tíz esztendeje az embereket gyógyítom. Szó nélkül felálltam és az ajtó felé indul­tam. Aztán eszembe jutott mindaz, amit a whiskyröl mondott. Megkérdeztem: — Biztos abban, hogy az italban mérget találok? — Nem. A logika mégis azt súgja nekem, hogy a mérget ott kell keresni. Azonnal Stella lakására siettem. A fotelen feküdt. Szép volt és kívánatos. Elvittem az üveget vegyi vizsgálatra. Éjfél után felhívtam az én kedves lódoktoromat. Még ébren volt. — Megkaptam az analízis eredményét. A whisky tele van arzénnal. Kerestem Lautnert, de azt mondják, hogy Argentinéba távozott. Valami összejövetelre. A feleségem is eltá­vozott. Egy cédulát hagyott maga után, amelyben arra figyelmeztet, hogy ne feled­jem befizetni az életbiztosítást. Igen ... van még valami... Stella szomszédja látott egy férfit, aki besurrant a lány szobájába. Sze­mélyleírása alapján az csak az orvos lehetett. — Jól van. Miért hívott fel? — Igazat kell adnom magának. Maga azonban egy undok alak. Én pedig egy ló voltam. — Az volt a szerencséje — maga ló —, hogy egy lódoktor segítségét kérte — mond­ta az állatorvos, és kacagva lecsapta a kagy­lót. Csúffá tett számítógépek •l^HHHHÜHHBIHí Kétféle embertípus van a világon — olyanok, akik értik a számitógépeket, és olyanok, akik nem. Akik nem értenek hozzájuk, bosszút forraltak, és mostanában kezdenek vissza­vágni. Garry W. Dickson, a Minnesota! Egyetem számítógép-szakértője az Egyesült Államok­ban elkövetett számos számitógép-gyilkos­ságról szerzett bizonyítékokat. Kaliforniában például egy seriff szitává lőtt egy számitógé­pet, amely megállíthatatlanul ontotta magá­ból a ietartóztatási parancsokat. A minnea­polisi postán valaki mézet öntött az újonnan fölszerelt számitógép-terminálba. Denver­ben a szalagtárolóba szándékosan gépkocsi­kulcsokat dobtak. New Yorkban a Metropoli­tan életbiztosítási társaságnál különös ke­gyetlenséggel csavarhúzóval látták el egy számítógép baját. Az ilyen erőszakos cselekményeknél álta­lánosabb az. hogy az alkalmazottak szabo­tázst követnek el a gépekkel szemben: szán­dékosan hibás adatokat táplálnak be a rend­szerbe. Az igazgatók úgy élnek vissza a számítógéppel, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyják a géptől származó informáci­ókat. Dickson intézete a Massachusetts Institu­te of Technologyval együtt most tanfolyamot indít vezetők számára: megtanítja őket arra, hogyan kell megbirkózni azokkal a feszültsé­gekkel, amelyek cégük alkalmazottaiban ki­alakulnak egy-egy új számítógépes rendszer bevezetésekor. Dickson magyarázata szerint az új infor­mációs rendszer megváltoztatja a szervezet idegrendszerét, hatalmi struktúráját. A társa­ságoknak már a tervezési folyamatba be kell kapcsolniuk a végső felhasználókat, az alkal­mazottakat. Elengedhetetlenül fontos, hogy szinte kézen fogva vezessék be az embere­ket a rendszer alkalmazásába. Nem lehet egyszerűen bekapcsolni a rendszert a háló­zatba, és utánam az özönvíz. Spanyol parkok A spanyol városok parkjai ma már korántsem a kikapcsolódás, a magányos séták, a pihe­nés központjai. Egy magát megnevezni nem akaró személy — mivel „soha nem lehet tudni, milyen megtorlásnak van kitéve az ember" — véleménye szerint sem fényes nappal, sem az esti órákban nincs bizton­ságban senki a parkokban, de a legveszélye­sebb napszak a szürkület. Ilyenkor jóformán csak garázda elemek vannak a parkban. A problémát súlyosbítja a hiányos közvilá­gítás. A hiányzó vagy kiégett izzókat nem pótolják. A huligánbandák nemegyszer ha­lálra ütlegelik áldozataikat a sötétség leple alatt. A parkörök óvakodnak közbelépni, ne­hogy maguk is a kegyetlenkedök kezébe kerüljenek. A rendőrök jóformán tehetetlenek. A parkok állandó látogatóit, a szerelmespárokra a bokrokból leselkedő voyeuröket ártalmatla­noknak tartják, ellenük nem lépnek föl. Ugyancsak békében hagyják azokat a fiata­lokat, akik együttlétük színhelyéül gépkocsi­jukat vagy a parkok bokrait választják. A rendörségnek nehéz a dolga azért is, mert sem a parkőröktől, sem a zaklatott tisztes polgárok többségétől nem kap segítséget". GOND NÉLKÜL ELAD VÁRAKOZÁS NÉLKÜL VÁSÁROL AUTOBAZÁR Bratislava — Gagarinova ul., Bratislava — Petr­zalka, Bratislava — Podunajské Biskupice, Nitra, Trenőín, Banská Bystrica, IMové Zámky, Trnava, Partizánske, Lucenec, Zilina, Kosice, Prievidza, Preáov, Spiáská Nová Ves A KRAVANY NAD DUNAJOM-I KÖZÉPFOKÚ MEZŐGAZDASÁGI SZAKTAN INTÉZET IGAZGATÓSÁGA értesiti az érdeklődőket, hogy az 1981/82-es tanévre 1981. szeptember 1 -tői az alábbi felsorolt szakokra felvesz 14 és 15 éves fiukat, lányokat, akik 1981. július 1-ig sikeresen elvégezték az általános iskola 8. vagy 9. osztályát. Középfokú képzés a 14 és 15 éves tanulók számára 1. Kertészeti szak (gyümölcs-, zöldség-, virágkertészet és díszker­tészet) 2. Szőlészeti szak (pincegazdaság, szőlészet és gyümölcskerté­szet) 3. Épületasztalos szakma A feltüntetett szakok sikeres elvégzése után a dolgozók közép­iskolájában teljes érettségire tehetnek szert. Az általános iskola tanulói a pályaválasztási tanácsadók révén jelentkezhetnek. A szakmunkás-bizonyítvánnyal rendelkezők írásban vagy sze­mélyesen jelentkezhetnek a dolgozók középiskolájába. Jelentke­zési határidő március 31. Az iskola címe: Stredné odborné uciliste pofnohospodárske Középfokú Mezőgazdasági Szaktanintézet 946 36 Kravany nad Dunajom okr. Komárno

Next

/
Thumbnails
Contents