A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-14 / 11. szám

Innen-onnan Hallottukolvastuklattuk TELEVÍZIÓ Kovács András: Októberi vasárnap A Hideg napok s a Nehéz emberek alkotója, mástel évtized multán, emiitett két leghíresebb filmjének a tapasztalatait hasznosította legújabb művében. A Hideg napokra a kor emlékeztet, amelyben a film játszódik, a Nehéz emberekre a módszer, a dokumentarizmus. Jó egy évtizedig csak közepes filmekkel jelentkezett Kovács András, s most íme, alig egy-másfél esztendő alatt, két újabb, jelentős alkotással lépett a szinre: A ménesgazdával és a pesti tévében most vetített Októberi vasárnappal. Köztudott, hogy a film 1944. október 15-röl szól. Horthyék kiugrási kísérletéről, ennek kudarcáról és Szálasiék hatalomátvételéről. Azt mondhatja valaki: minek ennyi közismert dolgot újra és újra fölmelegíteni. Az Októberi vasárnap s néhány hasonló jellegű, főleg irodalmi alkotás (Rekviem egy hadseregért, Parázna szobrok. Kádár Gyula emlékiratai) osztatlan közönség — sikere azt bizonyítja, hogy korántsem tudunk még mindent erről a korról, vagy ha tudunk is, nem jól tudjuk, töredékesen tudjuk csak. Az Októberi vasárnap azért fontos munka ebben a sorban, mert a film, tudjuk, sokkal szélesebb rétegekhez tud szólni, mint a memoár vagy a sok száz oldalas regény. A tévé által sugárzott film meg voltaképpen mindenkihez eljut, s ez a jelen esetben elhatározóan fontos. Kovács András filmje, ha jól értjük, a Hideg napok dialektikus ellenpártja kívánt lenni. Amaz a saját portánk előtt sepregetett az újvidéki tömegmészárlás fölidézésével. Az Októberi vasárnap a második világháború magyar katonáinak másik arcát igyekszik megmutatni azzal, hogy emlékezetünkbe idézi (s nemcsak nekünk, de szomszédainknak s az egész világnak), hogy noha csak a tizenkettedik órában, a magyar hadseregben megvolt az akarat ahhoz, hogy kilépjen a háborúból, békét kössön a Szovjetunióval s ha kell, hátba támadja a németeket. Az már egy más kérdés, hogy ez bizony jócskán megkésett akció volt s nem is végződhetett másképp, mint kudarccal. A film persze nem szónoklatot akar tartani. Csak a tényeket közli : ez s ez történt, úgy mutatja be az eseményeket, ahogy azok valóban történtek. A tanulságok levonása ránk, a nézőkre tartozik. Kovács András csak annyit vállalt, hogy megmutassa: voltak újvidéki „hideg napok" is a második világháborúban, de volt Októberi vasárnap is. —esi— Útközben Egy középkorú budapesti asszonynak, bizonyos Horváth Borbálának váratlanul — egy autóbaleset következtében — meghal a barátnője. Ez a haláleset (ki tudja, mért pont ez?) felidézi benne édesanyja tizenöt évvel korábbi halálát és Lengyelországot, Krakkót, ahol édesanyját (aki innen ment férjhez Magyarországra s itt kívánt örök nyugalomra térni) annak idején eltemette. Fogja magát, és csak úgy se szó, se beszéd a volánhoz ül: családja tudtán kívül Krakkóba megy felkeresni édesanyja sírját és lengyelországi rokonait. Ott találkozik aztán Marekkel, a lengyel színésszel, akiről előbb azt hiszi, hogy unokatestvére, de aztán kiderül, hogy csak sógora, úgyhogy nyugodtan beleszerethet. Ez a „kiruccanás" — Lengyelországba és a szerelembe — azonban csak néhány napig tart, mert néhány nap múlva Borbála ismét a volánhoz ül és visszakocsikázik megszokott életébe, férjéhez és gyerekeihez. Ennyi a cselekmény, Mészáros Márta Útközben cimű filmjének cselekménye (a forgatókönyvet egyébként maga a film rendezője, Mé szaros Márta, s az egyik főszereplő, Jan Nowicki írták). A néző pedig joggal kérdezheti: mi ebben a banális történetecskében a „pláne"? Az, hogy jórészt Lengyelországban játszódik? Akit az ottani élet érdekel, sokkal többet tudhatna meg mondjuk egy dokumentumfilmből. Mit adott hát mégis, mit mondott nekünk ez a film? Mennyivel'lettünk gazdagabbak általa? Ha válaszolnunk kell ezekre a kérdésekre, meg kell állapítanunk, hogy Mészáros Márta a filmben (elég naturalisztikusan) megmutatott valamit — vagy mondjuk ki kertelés nélkül: egy darab „felszínt" —, felvetett valamit, ám nem oldott meg semmit. Talán nem is akart, de akkor meg miért kellett elkészítenie ezt a filmet? Láttunk a mozivásznon tetszetős képsorokat meg néhány jó színészi alakítást (többek között éppen Jan Nowickiét); a tetszetős képsorok mögött, a színészek mozdulatai mögött azonban hiába kerestünk valami fon tosat, valami, lényegeset, ott csak a nagy semmi volt. Az árulkodó semmi. Ám úgy látszik, ezt is meg lehet filmesíteni . . . Varga Erzsébet KÖNYV Avarok gyűrűje A kettős honfoglalás elmélete élénk visszhangot keltett tudományos körökben. László Gyula okfejtése alapján a magyarok két nagyobb hullámban jöttek a Kárpát-medencébe, s a kilencedik századi honfoglalók már tömegesen találtak itt magyarokat. Az ismert régészprofesszor kettős honfoglalást feltételező állításával még ma is vitatkoznak a szakemberek, bár László Gyula gondolatmenete világos, felsorakoztatott érvei pedig meggyőzőek. Akárhogyan is van, a tudományos és főleg régészeti érvekkel megtámasztott feltevés már az írók körében is hódit. Szentmihályi Szabó Péter például nem titkolja, hogy három verskötetének megjelenése után László Gyula kettős honfoglaláselmélete késztette első történelmi regényének megírására. A tudós régészprofesszor rendkívül rokonszenves és meggyőző elméletének megismerésével magyarázza az Avarok gyűrűje cimű regényének megszületését. Annyi bizonyos, az író nehéz fába vágta a fejszéjét. Gazdag forrásanyagra nem támaszkodhatott. A képzelöerönek a feltételezettnél is nagyobb szerepet kellett szánnia. Ennek ellenére Szentmihályi Szabó Péternek sikerült elfogadható képet rajzolnia a hajdan az Avar Birodalmat fenntartó népről. A regény cselekménye végig lebilincselő. Az író a Varsány-nemzetségen keresztül egy olyan népcsoport mindennapi életébe, szokásaiba, megmaradást sugalló gondjaiba enged bepillantást, amely László Gyula állítása szerint avar-magyar nép. Nem véletlen, hogy a fiatal író Avarok gyűrűje cimű regényéhez a régészprofesszortól veszi a mottóf: „Az, amit eddig a honfoglalásról tanultunk és tanítottunk, mind igaz. Ebben semmiféle változás nem történt. A 896-os honfoglalás történelme szilárdan áll, amit a magam feltevése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide." Ezekről szól, ezeknek az életét követi nyo mon Szentmihályi Szabó Péter Avarok gyűrűje című regényében. Azután, hogy Károly, a frankok császára szétszórta őket. Nincs már kagánjuk, fejedelmük, csak egymás közt ' marakodó ezüstkardos vezéreik vannak, s várják a hozzájuk települő, őket megerősítő, egyesítő és naggyá tevő, keletről érkező rokonukat, akikkel majd közös államot alapítanak. A regény záró részében már felbukkan Álmos neve, aki azt a megbízást kapja, hogy vezesse a hadat nyugatra. Határozottan figyelmet érdemlő Szentmihályi Szabó Péter László Gyula kettős honfoglalás-elméletétől ihletett regénye. Ha az Avarok gyűrűjébe szőtt nézetekkel itt-ott vitatkozni is lehet, a könyvnek évekre olvasottságot biztosít a szereplök jól megformált alakja, az életsorsok hitelesnek tűnő rajza. Mács József Múzeumi évkönyv A Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága 1975 óta jelentet meg évkönyvet. Szerkesztőit hármas cél vezérli: beszámolni a múzeumi szervezet évi tevékenységéről, lehetőséget teremteni a muzeológusok, levéltárosok és helytörténészek tudományos dolgozatainak közlésére, valamint a kutatási eredményekkel hozzájárulni az országos szintű közművelődési célok megvalósításához. Az 1980-as Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve e fenti célok mindegyikének megfelet. A kötet szerzőinek gerincét a megyei szakemberek, muzeológusok és levéltári dolgozók alkotják. Horváth István megyei múzeumi igazgató a reformkori Nógrád megye politikai viszonyainak fejlődéstörténetét átfogó hosszabb dolgozatának rövidített változatát adja közre. Kubinyi Ferenccel, a losonci születésű reformkori hazafi pályájával három kutató is foglalkozik. Praznovszky Mihály közéleti tevékenységéről megállapítja: Kubinyi azok közé tartozott, akik töretlen politikai magatartásukkal, tetteikkel nagyban hozzájárultak a polgári Magyarország megteremtéséhez. Soós Virág Kubinyi úttörőnek számító régészeti munkásságát tárja fel. Nagy I. Zoltán pedig természettudományi eredményeit veszi lajstromba. A kiadvány többi dolgozata is figyelemre méltó. Kovács Anna például Nagy Iván értékes könyvtári hagyatékát ismerteti. Szvircsek Ferenc sok újdonsággal szolgáló tanulmányában a megye ipartörténetének kezdeteihez fűz adalékot. Érdekesek Krunák Emesének a rajzról, pontosabban az önálló rajzról alkotott nézetei (ez alatt a tanulmányszerző önálló műalkotás értékű rajzot ért). Zólyomi József az uradalmi cselédeknek az esztendő ünnepeihez fűződő szokásait vizsgálta meg. Többen választották dolgozatuk témájául a bányászat történetét (igy pl. Schneider Miklós levéltárigazgató, aki a volt besztercebányai bányakapitányság iratanyagában kutatott). Az Évkönyvet Horváth Istvánnak a megyei múzeumi szervezet 1979. évi színes tevékenységéről szóló beszámolója zárja. Urbán Aladár Motoko Isii az egyik legismertebb japár iparművész; szakterülete a lámpatervezés Lámpáihoz maga tervezi az izzók formájái is, és a rendelése szerint egy izzólámpa-gyá mindenféle bizarr alakú villanykörtét elké szít — kis szériában is. A képen egyit legutóbbi és legnagyobb alkotásával, egy ú tokiói szálloda halljának csillárjával látható I n Az NDK-ban a síelés legalább olyan szenve dély, mint nálunk. A Meyersburg kempinge eredetileg a hétvégi házikók meg a lakóko esik tulajdonosainak szánták, ám hamaro san a sátorozók is megjelentek a környé ken. S talán mondanunk sem kell, hogy sátrakban rendkívül edzett síelők laknaí