A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-14 / 11. szám

Innen-onnan Hallottukolvastuklattuk TELEVÍZIÓ Kovács András: Októberi vasárnap A Hideg napok s a Nehéz emberek alkotója, mástel évtized multán, emiitett két leghíre­sebb filmjének a tapasztalatait hasznosította legújabb művében. A Hideg napokra a kor emlékeztet, amelyben a film játszódik, a Nehéz emberekre a módszer, a dokumenta­rizmus. Jó egy évtizedig csak közepes fil­mekkel jelentkezett Kovács András, s most íme, alig egy-másfél esztendő alatt, két újabb, jelentős alkotással lépett a szinre: A ménesgazdával és a pesti tévében most vetített Októberi vasárnappal. Köztudott, hogy a film 1944. október 15-röl szól. Hort­hyék kiugrási kísérletéről, ennek kudarcáról és Szálasiék hatalomátvételéről. Azt mondhatja valaki: minek ennyi közis­mert dolgot újra és újra fölmelegíteni. Az Októberi vasárnap s néhány hasonló jellegű, főleg irodalmi alkotás (Rekviem egy hadsere­gért, Parázna szobrok. Kádár Gyula emlékira­tai) osztatlan közönség — sikere azt bizo­nyítja, hogy korántsem tudunk még mindent erről a korról, vagy ha tudunk is, nem jól tudjuk, töredékesen tudjuk csak. Az Októberi vasárnap azért fontos munka ebben a sorban, mert a film, tudjuk, sokkal szélesebb rétegekhez tud szólni, mint a me­moár vagy a sok száz oldalas regény. A tévé által sugárzott film meg voltaképpen min­denkihez eljut, s ez a jelen esetben elhatáro­zóan fontos. Kovács András filmje, ha jól értjük, a Hideg napok dialektikus ellenpártja kívánt lenni. Amaz a saját portánk előtt sepregetett az újvidéki tömegmészárlás fölidézésével. Az Októberi vasárnap a második világháború magyar katonáinak másik arcát igyekszik megmutatni azzal, hogy emlékezetünkbe idézi (s nemcsak nekünk, de szomszédaink­nak s az egész világnak), hogy noha csak a tizenkettedik órában, a magyar hadseregben megvolt az akarat ahhoz, hogy kilépjen a háborúból, békét kössön a Szovjetunióval s ha kell, hátba támadja a németeket. Az már egy más kérdés, hogy ez bizony jócskán megkésett akció volt s nem is végződhetett másképp, mint kudarccal. A film persze nem szónoklatot akar tarta­ni. Csak a tényeket közli : ez s ez történt, úgy mutatja be az eseményeket, ahogy azok valóban történtek. A tanulságok levonása ránk, a nézőkre tartozik. Kovács András csak annyit vállalt, hogy megmutassa: voltak újvi­déki „hideg napok" is a második világhábo­rúban, de volt Októberi vasárnap is. —esi— Útközben Egy középkorú budapesti asszonynak, bizo­nyos Horváth Borbálának váratlanul — egy autóbaleset következtében — meghal a ba­rátnője. Ez a haláleset (ki tudja, mért pont ez?) felidézi benne édesanyja tizenöt évvel korábbi halálát és Lengyelországot, Krakkót, ahol édesanyját (aki innen ment férjhez Ma­gyarországra s itt kívánt örök nyugalomra térni) annak idején eltemette. Fogja magát, és csak úgy se szó, se beszéd a volánhoz ül: családja tudtán kívül Krakkóba megy felke­resni édesanyja sírját és lengyelországi roko­nait. Ott találkozik aztán Marekkel, a lengyel színésszel, akiről előbb azt hiszi, hogy uno­katestvére, de aztán kiderül, hogy csak sógo­ra, úgyhogy nyugodtan beleszerethet. Ez a „kiruccanás" — Lengyelországba és a szere­lembe — azonban csak néhány napig tart, mert néhány nap múlva Borbála ismét a volánhoz ül és visszakocsikázik megszokott életébe, férjéhez és gyerekeihez. Ennyi a cselekmény, Mészáros Márta Útközben cimű filmjének cselekménye (a forgatóköny­vet egyébként maga a film rendezője, Mé szaros Márta, s az egyik főszereplő, Jan Nowicki írták). A néző pedig joggal kérdezhe­ti: mi ebben a banális történetecskében a „pláne"? Az, hogy jórészt Lengyelországban játszódik? Akit az ottani élet érdekel, sokkal többet tudhatna meg mondjuk egy doku­mentumfilmből. Mit adott hát mégis, mit mondott nekünk ez a film? Mennyivel'lettünk gazdagabbak általa? Ha válaszolnunk kell ezekre a kérdésekre, meg kell állapítanunk, hogy Mészáros Márta a filmben (elég natu­ralisztikusan) megmutatott valamit — vagy mondjuk ki kertelés nélkül: egy darab „fel­színt" —, felvetett valamit, ám nem oldott meg semmit. Talán nem is akart, de akkor meg miért kellett elkészítenie ezt a filmet? Láttunk a mozivásznon tetszetős képsorokat meg néhány jó színészi alakítást (többek között éppen Jan Nowickiét); a tetszetős képsorok mögött, a színészek mozdulatai mögött azonban hiába kerestünk valami fon tosat, valami, lényegeset, ott csak a nagy semmi volt. Az árulkodó semmi. Ám úgy látszik, ezt is meg lehet filmesíteni . . . Varga Erzsébet KÖNYV Avarok gyűrűje A kettős honfoglalás elmélete élénk vissz­hangot keltett tudományos körökben. László Gyula okfejtése alapján a magyarok két na­gyobb hullámban jöttek a Kárpát-medencé­be, s a kilencedik századi honfoglalók már tömegesen találtak itt magyarokat. Az ismert régészprofesszor kettős honfoglalást feltéte­lező állításával még ma is vitatkoznak a szakemberek, bár László Gyula gondolatme­nete világos, felsorakoztatott érvei pedig meggyőzőek. Akárhogyan is van, a tudomá­nyos és főleg régészeti érvekkel megtámasz­tott feltevés már az írók körében is hódit. Szentmihályi Szabó Péter például nem titkolja, hogy három verskötetének megjele­nése után László Gyula kettős honfoglalásel­mélete késztette első történelmi regényének megírására. A tudós régészprofesszor rend­kívül rokonszenves és meggyőző elméleté­nek megismerésével magyarázza az Avarok gyűrűje cimű regényének megszületését. Annyi bizonyos, az író nehéz fába vágta a fejszéjét. Gazdag forrásanyagra nem tá­maszkodhatott. A képzelöerönek a feltétele­zettnél is nagyobb szerepet kellett szánnia. Ennek ellenére Szentmihályi Szabó Péter­nek sikerült elfogadható képet rajzolnia a hajdan az Avar Birodalmat fenntartó népről. A regény cselekménye végig lebilincselő. Az író a Varsány-nemzetségen keresztül egy olyan népcsoport mindennapi életébe, szo­kásaiba, megmaradást sugalló gondjaiba en­ged bepillantást, amely László Gyula állítása szerint avar-magyar nép. Nem véletlen, hogy a fiatal író Avarok gyűrűje cimű regényéhez a régészprofesszortól veszi a mottóf: „Az, amit eddig a honfoglalásról tanultunk és tanítottunk, mind igaz. Ebben semmiféle változás nem történt. A 896-os honfoglalás történelme szilárdan áll, amit a magam felte­vése ehhez hozzáfűz, csupán annyi, hogy Árpád magyarjai a Kárpát-medencében már javarészt magyarokat találtak, akik előttük a 670-es évek táján özönlöttek ide." Ezekről szól, ezeknek az életét követi nyo mon Szentmihályi Szabó Péter Avarok gyű­rűje című regényében. Azután, hogy Károly, a frankok császára szétszórta őket. Nincs már kagánjuk, fejedelmük, csak egymás közt ' marakodó ezüstkardos vezéreik vannak, s várják a hozzájuk települő, őket megerősítő, egyesítő és naggyá tevő, keletről érkező rokonukat, akikkel majd közös államot alapí­tanak. A regény záró részében már felbukkan Álmos neve, aki azt a megbízást kapja, hogy vezesse a hadat nyugatra. Határozottan figyelmet érdemlő Szentmi­hályi Szabó Péter László Gyula kettős hon­foglalás-elméletétől ihletett regénye. Ha az Avarok gyűrűjébe szőtt nézetekkel itt-ott vitatkozni is lehet, a könyvnek évekre olva­sottságot biztosít a szereplök jól megformált alakja, az életsorsok hitelesnek tűnő rajza. Mács József Múzeumi évkönyv A Nógrád megyei Múzeumok Igazgatósága 1975 óta jelentet meg évkönyvet. Szerkesz­tőit hármas cél vezérli: beszámolni a múze­umi szervezet évi tevékenységéről, lehetősé­get teremteni a muzeológusok, levéltárosok és helytörténészek tudományos dolgozata­inak közlésére, valamint a kutatási eredmé­nyekkel hozzájárulni az országos szintű köz­művelődési célok megvalósításához. Az 1980-as Nógrád megyei Múzeumok Évköny­ve e fenti célok mindegyikének megfelet. A kötet szerzőinek gerincét a megyei szak­emberek, muzeológusok és levéltári dolgo­zók alkotják. Horváth István megyei múze­umi igazgató a reformkori Nógrád megye politikai viszonyainak fejlődéstörténetét át­fogó hosszabb dolgozatának rövidített válto­zatát adja közre. Kubinyi Ferenccel, a losonci születésű reformkori hazafi pályájával három kutató is foglalkozik. Praznovszky Mihály közéleti tevékenységéről megállapítja: Kubi­nyi azok közé tartozott, akik töretlen politikai magatartásukkal, tetteikkel nagyban hozzá­járultak a polgári Magyarország megterem­téséhez. Soós Virág Kubinyi úttörőnek szá­mító régészeti munkásságát tárja fel. Nagy I. Zoltán pedig természettudományi eredmé­nyeit veszi lajstromba. A kiadvány többi dolgozata is figyelemre méltó. Kovács Anna például Nagy Iván érté­kes könyvtári hagyatékát ismerteti. Szvircsek Ferenc sok újdonsággal szolgáló tanulmá­nyában a megye ipartörténetének kezdete­ihez fűz adalékot. Érdekesek Krunák Emesé­nek a rajzról, pontosabban az önálló rajzról alkotott nézetei (ez alatt a tanulmányszerző önálló műalkotás értékű rajzot ért). Zólyomi József az uradalmi cselédeknek az esztendő ünnepeihez fűződő szokásait vizsgálta meg. Többen választották dolgozatuk témájául a bányászat történetét (igy pl. Schneider Mik­lós levéltárigazgató, aki a volt besztercebá­nyai bányakapitányság iratanyagában kuta­tott). Az Évkönyvet Horváth Istvánnak a me­gyei múzeumi szervezet 1979. évi színes tevékenységéről szóló beszámolója zárja. Urbán Aladár Motoko Isii az egyik legismertebb japár iparművész; szakterülete a lámpatervezés Lámpáihoz maga tervezi az izzók formájái is, és a rendelése szerint egy izzólámpa-gyá mindenféle bizarr alakú villanykörtét elké szít — kis szériában is. A képen egyit legutóbbi és legnagyobb alkotásával, egy ú tokiói szálloda halljának csillárjával látható I n Az NDK-ban a síelés legalább olyan szenve dély, mint nálunk. A Meyersburg kempinge eredetileg a hétvégi házikók meg a lakóko esik tulajdonosainak szánták, ám hamaro san a sátorozók is megjelentek a környé ken. S talán mondanunk sem kell, hogy sátrakban rendkívül edzett síelők laknaí

Next

/
Thumbnails
Contents