A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-03-14 / 11. szám

íMMBMffiM® jmmm A turista szakkör tagjai a hegyekben Műhelygyakorlat z 1981-es évben ünnepeljük Cseh­szlovákia Kommunista Pártja mega lapításának 60. évfordulóját, 1981 -ben kezdtük el 7. ötéves ter­vünket és ez évben lesz a CSKP XVI. kongresszusa. Régi hagyomány szerint a felköszöntöttet ajándék illeti. Dolgozó népünk a pártot ezen alkalmakból tehát ajándékkal — munkafela­jánlásokkal köszönti. A kassai (Kosice) magyar tannyelvű gépi­pari technikum elöljár a kőtelező munkán kívüli teljesítményekben. így volt ez az elmúlt években és így van a jelenben is. Példaképül szolgálhat sok más iskolának és intézmény­nek. Ezért indultam el följegyezni ezen iskola munkaidőn kívüli eredményeit és terveit. Újonnan felszerelt központi fűtés, új és modern neonvilágítás, frissen festett falak nyújtották az első jó benyomást. — Mindez a saját munkánk eredménye — mondja Nógell Tibor mérnök, igazgatóhe­lyettes, az iskolai pártszervezet elnöke. — A szülök és az iskolai SZISZ-szervezet segítségével végeztük e munkákat, valamint még sok mást is, amik nagyon fontosak az eredményes oktató-nevelő munkához. 14 300 órát dolgoztunk tavaly társadalmi munkában. A III. ráépített emelet 1971-ben készült el, szintén saját erőnkből. Ez tette lehetővé a szaktantermi oktatást, és ezért az iskolánk kitüntetésben részesült a CSKP Központi Bizottságától. Majd sok utánjárás és nehézség leküzdése után felépítettük a nagyon fontos tornatermet is, a hozzá tarto­zó zuhanyozókkal és öltözőkkel együtt. A hazánk felszabadulásának 35. évfordu lójára tett kötelezettségvállalásainkat sike­rült mind jól teljesítenünk. Ezek közül emlí­tésre méltó az oktató-nevelő munka színvo­nalának növelése, amin eredményesen dol­gozott a pedagógusok 96,42 százaléka. Ide tartozik a szaktantermek, laboratóriumok és műhelyek felszerelésének gyarapítása és ja­vítása is, amit saját erőnkből oldottunk meg, ez pénzértékben kifejezve az elmúlt évben 134 000 korona megtakarítást jelentett. Megemlíthetjük itt Hlavács Pál villamosmér­nököt, az iskola odaadó tanárát és lelkes CSEMADOK-tagot, aki 5 évig dolgozott az analóg számítógép összeállításán, többnyire otthon. — Pedig abban az időben születtek a gyerekek is, és a segítségemre a családom­nak is szüksége volt — emlékezik Hlavács mérnök. — A mintegy 40 000 koronát érö gép azonban elkészült s ma nagyon jó hasznát tudjuk venni az automatizációs órákon, vala­mint a nem kőtelező, de nagy érdeklődésnek örvendő -számítástechnikai órán. Meg kell jegyeznünk, hogy az iskolai feladatok megol­dására a pontosság szempontjából teljesen megfelel, s így az iskola megtakaríthat egy 350 000 koronás összeget, amibe egy MEDA típusú számítógép kerül. Felberreg a csengő. Megelevenedik az eddig csendes, szorgos munkába merült is kola képe. A folyosókon vidám csevegéssel nyüzsögnek a tanulók. Egyesek táskájukkal vonulnak a most kp­vetkezö tantárgy szaktantermébe, mások vi­szont korgó gyomruk figyelmeztetésére hall­-gatva mennek az Ondrejcs néni szalámiskif­likkel telt kosarához, amit az Avion étterem­ből hoz minden délelőtt. — E hónap végén már ez is másképpen lesz — mondja Nógell igazgatóhelyettes. — elkészül az új iskolai büfé, ahol ezután na­gyobb lesz a választék szendvicsek, tejter­mékek és limonádék között. Az egyik szaktanterem ajtaján most lép ki Boda Pál mérnök, az iskola igazgatója. Taní­tási óráját befejezve, számtalan intéznivalója közben, szakit időt a számunkra is. Pillantás Kassa (Kosice) új városnegyedére Fotó: F. Rakovsky és archív c ízlésesen berendezett igazgatói irodájába tessékel, miközben még az innen-onnan ér­kező tanároknak, diákoknak utasításokat osztogat. — Igazgató elvtárs, mióta vezeti az isko­lát? — 1972-től vagyok itt igazgató, de már 30 éves emlékek fűznek ehhez az iskolához. 1950-ben ugyanis itt kezdtem meg középis­kolai tanulmányaimat, amikor a felszabadu­lás után újra megindult a magyar nyelvű oktatás. 1954-től 5 évig tanultam a Kassai Műszaki Főiskola gépészmérnöki karán. En­nek befejezése után, mint mérnök és tanár jöttem vissza az iskolába. — Hogy munka itt volt és van bőven, az látható az eredményekből. Vajon iskolán ki vüli tevékenységre jut-e még ideje az igazga­tó elvtársnak? — Tagja vagyok a kerületi pártbizottság­nak és a CSEMADOK városi bizottságának is. — Az iskolában a munkakedvvel, látom nincs hiba. — Igen. Lelkes munka folyik, amint azt az elért eredmények is bizonyítják. Aztán a falon függő okleveleket nézeget­jük: 1971-ben az iskola dolgozói elnyerték „A Kommunista Párt 50. évfordulójának kol­lektívája" címet. Ugyancsak 1971-ben Boda Pál gépészmérnököt tüntették ki a „Példás tanító" címmel, majd 1979-ben Boda Pál igazgató megkapta „Az építésben szerzett érdemekért" állami kitüntetést. Szelecz Gyula mérnök, tanár az iskolai szakszervezeti bizottság elnöke is ebben az iskolában érettségizett. — Milyen kötelezettségeket vállaltak az idén a XVI. pártkongresszus és a CSKP megalapításának 60. évfordulója tiszteleté­re? — kérdezem tőle. — Iskolánkban — mondja — az eredmé­nyes oktató-nevelő munka jó feltételeit már többségében megteremtettük. Az idei kong­resszusi felajánlásaink tehát ezzel kapcsola­tosak. Például kötelezettséget vállaltunk az oktató-nevelő munkához szükséges segéd­eszközök készítésére és modernizálására sa­ját erőnkből, az oktató-nevelő munka haté­konyságának, minőségének emelésére, az oktatáson kívüli munka területén pedig a szakköri tevékenység bővítésére. A párt megalakulását, harcait dokumentáló anya­gok elhelyezésére szolgál a Schönherz Zol­tán emléksarok, az itt álló mellszobrot Löffler Béla kassai szobrász készítette. Minden téren jó munka folyik itt, amit az is bizonyít, hogy a főiskolákra jelentkezőknek a múlt évben 93 százalékát vették fel. Nyáron a jobb tanulók az NDK-ba járnak termelési gyakorlatra, ahol 2 hetet dolgoz­nak és 1 hetet üdülnek. Egyelőre azonban maradjunk a jelenlegi munkáknál. Ne felejtsük el, hogy ipari techni­kumról van szó, ami tanműhelyek nélkül elképzelhetetlen. Bementünk tehát a kovács­műhelybe. A terem közepén levő kovácstűz­helynél izzott a készülő kovácsszög az I. osztályos tanulók fogójában. Ulrik Róbert — aki Krasznahorkáról (Krásna Hörka) jött Kas­sára (Kosice) tanulni — a tüzes vasból olyan szép cigányszöget kalapált ki előttünk, hogy méltán megérdemelte a műhelyfönök. Varga István oktató dicséretét. A mintaasztalos-műhelyben Újhelyi József oktató vezetésével szintén példásan folyt a munka. Az I. osztályos bodrogszentesi (Ple­sany), abaházi és a tornaijai Csernovszky Gábor esztergályoztak egy reszelönyelet nagy figyelemmel, bár kicsit még remegő kezekkel. Ezekből a félénk elsősökből nevel négy év alatt az iskola biztos kezű, felelősségteljes munkát végző műszaki középkádereket. ILLÉS LÁSZLÓIMÉ

Next

/
Thumbnails
Contents