A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-28 / 9. szám

Emberi sorsok A közlekedésbiztonságról Nyilvánvaló, hogy a közúti közlekedés biz tonságához fontos társadalmi érdekek fűződnek. Útjainkon évente átlagosan 30 ezer baleset történik, ebből több mint tizenötezerre tehető a sérülésekkel járó szerencsétlenségek száma, az anyagi károk több mint százmilliós értékeket képviselnek; és ami a legeslegfájóbb: a karambolok, gázolások során naponta átlagosan két ember veszíti életét. A közlekedő ember életének s testi épségének védelmé, illetve a forgalom zavartalanságának biztosítása olyan összetett feladat, amelynek megoldásában a rendőrhatóságoknak igen nagy a szerepük. A közlekedésbiztonság időszerű teendőiről, a közlekedési rendőrség tevékenységéről, igazgatási hatásköréről, az elmúlt esztendő baleseteinek számszerű adatairól és tapasztalatairól tartottak sajtóértekezletet a minap az SZSZK Belügyminisztériuma Közbiztonsági és Közlekedési Osztályának vezető dolgozói. § A közutak biztonságára alapvetően kihat a motorizáció alakulása, a járműpark gyarapodása és az ehhez fűződő társadalmi beruházások fejlődése. Főbb vonásaiban hogyan alakult mindez az utóbbi évtizedben ? — Az elmúlt tíz esztendő során lényegében megkétszereződött a hazai gépjárműállomány. Ezen belül a személygépkocsik száma a „listavezető", de igen tekintélyes a teherautók, motorkerékpárok, kisköbtartalmú segéd-motorkerékpárok és mezőgazdasági vontatók száma. Évente több tízezerrel növekszik az új jogosítvánnyal rendelkező gépjárművezetők tábora is. Mindemellett szólni kell az autós-idegenforgalomról, amely az elmúlt évtizedben szintén többszörösen megnövekedett. Jelenleg a hosszabb-rövidebb ideig hazánk területén közlekedő külföldi gépjármüvek száma meghaladja az évi másfél-kétmilliót. A legutóbbi tíz esztendőben sokat korszerűsödött az országos közúthálózat, befejeződött a Prágát Bratislavával összekötő autópálya építése és a többi gyorsforgalmi út is a forgalom által legjobban igénybe vett irányokban épül. Itt mondható el az is, hogy az elmúlt évek során mind nagyobb szerephez jutottak a forgalomtechnika, a forgalomszabályozás és a közúti jelzőrendszerek korszerű eszközei is. § Jelenleg februárt mutat a naptár, mégis hadd szóljunk egy „forró", nyári témáról: milyen hatással van a közlekedés rendjére és biztonságára a tavasztól őszig tartó hatalmas turista- és tranzitforgalom ? — Annak ellenére, hogy számukhoz képest a külföldi jármüvek viszonylag kevés balesetet okoznak, közvetve mégis fokozzák a balesetveszélyt. Nemcsak azzal, hogy növelik a forgalom sűrűségét, hanem azzal is, hogy különösen a nyugati országokból érkező járművezetők gyakran hágják át a sebességkorlátozás szabályait, megbontva ezzel a forgalom ritmusát, harmóniáját, veszélyeztetve a közlekedő partnerokat. A fegyelmezetlenkedö külföldi autósok nem részesülnek megkülönböztetett elbánásban; rendőri szerveink fokozottan ügyelnek arra, hogy a szabályokat velük is éppúgy megtartassák, mint a hazai autósokkal. 5 A megnövekedett forgalom biztonságának és folyamatosságának javításáért különösen a városokban, ahol a reggeli vagy délutáni csúcsok gyakran okoznak torlódást, esetleg nem működő lámpák zavarják a közlekedést, sokak kívánsága, hogy a rendőri közreműködés játsszék nagyobb szerepet. Tapasztalható-e ilyen törekvés a rendőrség részéről? — Feltétlenül igen. Azt persze senki sem kívánhatja, hogy a nagyobb városokban minden utcasarkon rendőr ügyelje-terelje a forgalmat, s minden egyes szabálytalankodó, rendbontó járművezető nyomában ott legyen a járőrkocsi. Nagyon sok függ az autósok fegyelmezettségétől, a járművezetők és gyalogosok együttműködésétől, ami sok tekintetben visszatartja a közutak résztvevőit a szabályszegéstől, türelmetlenségtől. A rendőrség egyik alapvető feladata a forgalom segítése. Ennek megfelelően követelmény, hogy az ellenőrző rendőr ne tétlen szemlélője, hanem aktív irányitója legyen a közlekedésnek, mindent tegyen meg az észlelt akadályok, veszélyeztető jelenségek mielőbbi megszüntetéséért. A csúcsforgalom azonban óhatatlanul együtt jár olyan forgalmi helyzetekkel, amelyeken — egyik pillanatról a másikra — semmiféle rendőri közbelépés sem változtathat. Nyilvánvaló ugyanis, ha Prágában, Bratislavában vagy az ország több más nagyvárosában a csúcsidőben a gépjárművek ezrei indulnak egyszerre forgalomba, akkor az utak telítetté válnak. Másrészt viszont a forgalom és a gépjármüvek számának emelkedése valóban megköveteli, hogy a közlekedés rendőri felügyelete létszámban, az ellenőrzés műszaki feltételeinek dolgában igazodjék a növekvő feladatokhoz. Példaként hadd mondjam el, hogy a helyszínelő és a vizsgáló teendők során arra törekszünk, hogy a baleset részvevőinek minél rövidebb ideig kelljen a helyszínen maradniuk, a forgalom ne álljon sokáig; ennek ellenére a helyszínelést nagy pontossággal, tárgyilagossággal, a valós állapotnak megfelelően végezzük el. § Térjünk rá a közlekedési rendőrség másik alapvető feladatára, az ellenőrző szerepre. Hogyan ítélik meg az ellenőrzések hatását ? — A közúti forgalom rendőri ellenőrzése elsősorban a közlekedési magatartás javítására és a biztonság védelmére irányul. Ennek megfelelően az a célunk, hogy a szabályok megszegőivel szemben differenciált legyen az eljárás; rendőreink tájékoztató, felvilágosító szóval, figyelmeztetéssel, szükség esetén pedig bírságolással, súlyosabb szabálysértés elkövetéséért feljelentéssel és a vezetői engedély elvételével alakítsák a közlekedésben részt vevők magatartását, szoktassák őket a jogszabályok tiszteletére, szilárdítsák meg a közúti fegyelmet. Az elmúlt esztendő során, a korábbi évekhez hasonlóan, az országos és helyi forgalom-ellenőrzési akciók során több százezer járművezetőt és jármüvet ellenőriztünk. Ahol kellett, ott éltünk az erélyes figyelmeztetés vagy a helyszíni bírságolás teljes eszközével. Ami az ellenőrzések hatását illeti, általános tapasztalat, hogy a közlekedési rendőr vagy egyegy járőrkocsi puszta jelenléte is jó hatással van a közúti forgalom rendjére; ám az is igaz, hogy sok autós és gyalogos a mégoly nyilvánvaló szabálysértését is csak vonakodva ismeri el. Ettől függetlenül a közúti fegyelem szilárdítását a jövőben is elsőrendű feladatunknak tekintjük. (folytatjuk) 17