A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-28 / 9. szám

uel Welch megvalósította régen déletett tervét: saját produkciójában kéatte el az ABC amerikai tévétársaság ére a New Yorkból szeretettel című iicalt. A látványos műsor középpontjá— ének- és táncszámaival — terméesen ö maga, a szép sztár áll. Rivaldafény. Színpad, cirkusz porondja, táncparkett. Színészek, artisták, bohócok, táncosok. S mindez vásznon, táblán. Olajfestmények, táblaképek. Portrék. Néhány tájkép is. Azokon is színek és fények. Művészi kéz alkotásai. Frantisek Kudlác érdemes művész festményei. Műtermében kész és megkezdett portrék. Margita Figuli, Vladimír Minác, Vojtech Mihálik. Martin Gregor. írók, költők, színészek. Portréfestészete realista, színpadi alkotásai impresszionista hangvételüek. Egyik tanítványának, Béla Károlynénak kiállításán beszélgettem Frantisek Kudlác érdemes művésszel, a Csallóközi Múzeumban. Kérdeztem tőle, milyennek találja, hogy tetszik a kiállítás. Elgondolkodva nézett rám, majd tekintete körbejárt a termen. Úgy mérte fel a „terepet", mint annak idején aktív filmrendező korában a forgatás színhelyét. A Klement Gottwald díjas festőművész az ötvenes évek körül elsősorban színházi és filmrendezőként tevékenykedett. — A kiállítási teremnek tulajdonképpen mindig meg kellene hogy legyen a maga sajátos légköre, amely harmonizál a kiállított művekkel. Úgy tudom, ez az épület valaha kastély volt, annak készült, ebbe a környezetbe építették, egy szélés-tágas róna közepébe a Csallóköz szivében. Nos, a kiállított alkotások is síkvidéki tájképek, olyanok, amilyeneket Dunaszerdahelyre jövet láthattunk, igy hát a kiállítási termek és a kiállított tárgyak valóban teljes egészükben harmonizálnak. Szinte szimbiózis, amit most a teremben láthatunk, ezért azt hiszem, minden látogató érzi az összhangot. És hogy mennyire tetszik nekem a múzeum légköre, azt talán az bizonyítja leginkább, hogy ígéretet tettem, a fiammal vagy talán a lányommal Frantisek Kudlác Elment a vonat együtt én is kiállítom itt a müveim egy részét. A fiam jelenleg katona, ö a rajzaival, én a festményeimmel mutatkoznék be a múzeum látogatóinak. Jobban rajzol, mint én — tette hozzá mosolyogva. Ülök az érdemes művész műtermében és nézegetem a falakra akasztott, székekhez támasztott, polcokra fektetett képeket. Jellegzetes Kudlác-művek. Jelenetek a színház és a cirkusz világából. Drámai jelenetek, shakespeare-i légkör, az ezerarcú színészemberek, karcsú szubrettek, áriát éneklő hösszerelmes, elbukott, megalázott hősök fényben és árnyékban, bohócok a manézsban, artisták a magasban, táncosnők a parketten és az öltözőkben. Sírnak, kacagnak, komédiáznak, mert az élet komédia .. . Bár mégsem mindig. Ezt a légkört fejezik ki Kudlác elkötelezett művei, az Égö város, a Légitámadás előtt és még sok más. Nézem a Vihar előtt című képét, melyről Ján Smrek, a kiváló költö verset írt Lovak címmel: „Lám a teremtés koronája, a büszke ember nézi a lovakat és irigyli őket. Mit irigyel tőlük? Felhőkbe néző büszke lényüket és szabadságtudatukat ... A paripa szeme mindig felhőkbe tekint és ha nyerít, soha nem tudhatod, az életnek örül-e, vagy féli a halált." Kudlác emberábrázoló művész, szinte alig van képe, amelyen ne volna jelen az ember. Emberábrázoló, de nem a szó elcsépelt értelmében. Az élet egy-egy mozzanatát örökíti meg, a hangulatot, a feszültséget, azt a színes és változatos világot, amelyben élt, amelyet ismer. — Nem tudom, felkelti-e majd a Csallóközi Múzeum látogatóinak érdeklődését az én különleges világom, de azt hiszem igen, hiszen a televízió révén ma már mindenütt ismerik a színház világát, a színpadok hangulatát. Remélem, egyszerre két Kudlác nem lesz sok a látogatóknak — tréfálkozik befejezésként. Az idén egyébként Prágában is lesz egy nagyobb gyűjteményes kiállítása. -os Shakespeare dráma a színpadon