A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-28 / 9. szám

A Csemadok életéből Pálinkás Ferenc Kevés falunak olyan fejlett a kulturális élete, mint Szögyénnek(Svodín), ahol lakom. A községben már a felszabadulást kővetően megindult az öntevékeny színjátszás, akkor még szegényes körülmények között, az iparosilietve a gazdakörben. Később a színjátszó együttes bővítette sorait, munkások, tanítók is jelentkeztek. A régi lelkes alapító tagok jó munkájának és Tháliához való hűségüknek köszönhetően a kulturális tevékenységnek ez a formája azóta is virágzik: nemzedékek veszik át egymástól a stafétabotot. Az ötvenes évek végétől, a hatvanas évek elejétől különösen fellendült a színjátszás, amikor Pék László vette át az együttes vezetését. Emlékszem rá, amikor első szerepemet kaptam. Nemcsak én kezdtem így. több más újonc is. Fiatal voltam, nem sok tapasztalattal rendelkeztem, de mindig csodálattal néztem a színészeket. Pék László igen kiváló rendező, szervező és színész is volt egyszemélyben. Az ő szakavatott vezetésével forrott ki az a gárda, amelynek akkori tagjai közül még ma is többen játszanak. Jómagam első ízben a Doktor úr című darabban kaptam szerepet, amit nagy Jelenet a Könnyű a nőknek című vígjátékból megtiszteltetésnek vettem. Mondhatom, szorongással töltött el a készülődés. Vajon el tudom-e játszani és hogyan Cseresznyés szerepét? Tudom-e majd azt nyújtani, amit a rendező megkíván? Ezt a kezdeti szorongást kitűnően oldotta fel bennem Pék László megnyugtató szavaira sikerült megfeledkezni a színpad nyomasztó súlyáról, a nézők kíváncsi tekintetéről. Jól esett, hogy sikerült első bemutatkozásom. Úgy vélem, ez döntően befolyásolta további aktív munkámat. A színjátszás utáni vágyam valami szomjúsággá vált, s valahogy máig sem csillapodott. Az első bemutatkozás után sora játszottam újabb és újabb darabokban. A hatvanas évek vége és a hetvenes évek eleje jelentette színjátszó csoportunk munkájában a legtermékenyebb időszakot. A Bumeráng, A szabin nők elrablása, a Dollárpapa, a Tíz nap a szerelemért, a Könnyű a nőknek című darabokkal sikert sikerre halmoztunk, mindegyiket 4—6 alka-Bemutatkozom... lommal telt ház előtt mutattuk be itthon, s vendégszerepeltünk velük a környező falvakban. 1978-ban. 1979-ben és 1980-ban a járási versenyen mindig az első helyezést értük el. Az amatör színjátszók tavalyi kerületi fesztiválján úgy érzem, nem sokkal maradtunk le a Jókai-napokon részt vevő pozsonyeperjesi (Jahodná) színjátszó csoport mögött. Jelentős fordulat állt be csoportunk életében, amikor 1976-ban Pék László távozott az élők sorából. Ez rendkívül érintette munkánkat. A hetvenes évek második felében hároméves szünet következett. Ezután kért fel a helyi szervezet vezetősége, hogy vegyem át a csoport vezetését. A hároméves pihenés után nem volt könynyű az újra jpdulás. A helyi szervezet vezetőségének aktív támogatásával, segítségével azonban sikerült minden akadályt leküzdeni és így a színjátszócsoport újra megkezdhette a munkát. Fáradozásunk nem volt hiábavaló, mivel mint ma említettem — az utóbbi két évben elsők voltunk a „C" kategóriában az amatőr színjátszó csoportok járási versenyén. 1979-ben itt a legjobb férfi alakítás díját Dékány József tehetséges színjátszónk kapta, 1980-ban pedig engem tartottak érdemesnek a legjobb rendezésért járó díjra. Ha ma visszagondolok, bizony küzdelmes volt az az út, akadályokkal teli, amit a csoporttal a hosszú évek során megtettem. De ez már a múlté. Községünk ma korszerű kultúrházzal rendelkezik, lényegesen jobbak a feltételek. De néha úgy tűnik, kevés az utánpótlás. Két éve vezetem a csoportot, s ez nem nagyon hosszú idő. Valamikor nem is gondoltam, hogy egyszer majd rendezőként fogok tevékenykedni azon a területen amit nem annyira hobbinak, mint második hivatásomnak tartok. Nem tartozom a nagy műveltségű emberek közé. Egyszerű munkáscsaládból származom és mint kőműves dolgozom. A Thália szolgálatában eltöltött több mint 20 év alatt szerzett gazdag tapasztalataimra támaszkodva végzem ezt a nemes tevékenységet. Egy színjátszó kör vezetése rengeteg gonddal jár, nagy odaadást igényel. Ez csak azok számára nyilvánvaló, akik dolgoztak ilyen közösségben. Szeretem ezt a munkát, szívesen áldozom rá szabad időm jó részét. S a legnagyobb fizetség az elismerés, a közönség tapsa, elégedettsége. Negyvenéves vagyok, de szeretnék még vagy három évtizedet eltölteni a közönség, az anyanyelvi kultúra szolgálatában. Itthon a szögyéni Barátság efsz-ben dolgozom mint kőműves. A csoport vezetése az idényszerű próbák kivételével is leköti szabad időm túlnyomó részét, de igyekszem időmmel gazdaságosan bánni, hogy mindenre teljen belőle. Úgy hiszem, egyik legnagyobb gond a megfelelő színmű kiválasztása. Nehéz jó, megfelelő mondanivalójú, mai mércével mért színvonalas darabot találni. Szükséges, hogy az embernek megfelelő áttekintése legyen a füzetekben megjelent színdarabokról és nem utolsósorban tudomásom legyen hivatásos színházaink, a MATESZ és a Thália Színpad műsoráról. Két leánygyermek apja vagyok. Családom, de főképp feleségem igen megértő és maga is aktív színjátszó. Szívesen vállal szerepeket. Gyermekeim közül leginkább a fiatalabbik szereti, űzi a színjátszást. Munkahelyemen úgy érzem, megbecsülnek ezért a társadalmi munkámért. A szövetkezet vezetői mindenben támogatják a munkámat, segítenek, ahol csak tudnak. Pálinkás Ferenc IGÉNYLIK A KULTURÁLIS MUNKÁT „A város Csemadok-tagsága és magyar nemzetiségű lakosságának nagy része igényli a szövetség rendszeres munkáját" — állapították meg a Csemadok zselizi helyi szervezete évzáró taggyűlésének résztvevői. A járás legnagyobb és legaktívabb tevékenységet kifejtő szervezetének évzáróján megjelent dr. György István, a KB vezető titkára és Szebellai János, a járási bizottság elnöke. A vezetőségi beszámolóból kitűnt, hogy az elmúlt évben is legfontosabb feladatuknak tartották a tagság nevelését a proletár internacionalizmus és a szocialista hazafiság szellemében a XII. országos közgyűlés vonatkozó határozatának megfelelően. A felnőttoktatás és a szakköri mozgalom területén igen eredményes tevékenységet fejtettek ki. Meghívták körükbe Krocsány Dezső minisztert. Marosi Endre történészt. Szepesi Györgyöt, az MLSZ elnökét. Iró-olvasó találkozót rendeztek Gál Sándorral. Az irodalom népszerűsítése céljából a népkönyvtárral közösen könyvkiállitásokat rendeztek, s aktívan bekapcsolódtak a Harmadvirágzás irodalmi vetélkedő szervezésébe és lebonyolításába; a verseny kerületi döntőjét Zselizen tartották meg. A beszámoló megállapította, hogy a Művelődési Klub rendszeres és megfelelő színvonalú tevékenységet fejt ki. Kialakult egy 50—60 tagot számláló törzsgárda, amely rendszeresen látogatja a rendezvényeket, a nagyszámú alkalmi érdeklődő mellett. A vezetőség javaslatára a klub a közeljövőben felveszi Lőrincz Gyula nevét. Ugyancsak tevékenységet fejt ki a színjátszó csoport. Ez tavaly Gyárfás Miklós; Dinasztia című történelmi vígjátékát tanulta be és vitte színre, s tavaly első ízben nevezett be versenyre, és nem vallott szégyent. Zselizen és a környező falvakban tíz alkalommal adták elő a darabot. A zselizi szervezet vezetősége és tagjai évről évre hathatós segítséget nyújtanak a Központi Bizottságnak az Országos Népművészeti Fesztivál előkészítésében és lebonyolításában. Amint a beszámolóból kitűnt, 12 új tagot szerveztek be és 6 új előfizetőt szereztek a Csemadok képeslapjára, a Hétre. A város fejlesztésére és szépítésére 1750 órát dolgoztak társadalmi munkában. Az idei évre is gazdag tevékenységet irányoztak elö. Új munkaformák kialakításán fognak fáradozni, s összhangba hozzák a közművelődést a társadalmi igényekkel. Minden eszközzel támogatni fogják a jogi nevelést és propagandát. Megemlékeznek az egyes politikai és történelmi évfordulókról, előadásokat szerveznek a szlovákiai magyar népköltészetről, a Petőfi partizáncsoport harcairól, a tudomány szerepéről korunkban. Beszélgetésre hívják meg Zalabai Zsigmondot, Grendel Lajost, Török Elemért, Pálffy Józsefet, valamint Boráros Imre színművészt, aki önálló műsorával lép fel. A színjátszók bemutatják Bukovcan: Luigi szíve című darabját, megemlékeznek Kazinczy Ferenc és Katona József, valamint Alois Jirásek életéről és munkásságáról. Előirányozták, hogy további 5 új előfizetőt szereznek a Hétre és tízzel gyarapítják a taglétszámot. A vnb szükségletei szerint 1500 órát dolgoznak majd társadalmi munkában. Ezenkívül még számos rendezvényt szándékoznak szervezni. A vitában felszólalt György István vezető titkár is. Szólt a Hét terjesztésének és a tagállomány rendszeres növelésének fontosságáról, s felhívta a figyelmet azokra a munkaterületekre, melyeket a helyi szervezeteknél fejleszteni kell. Köszönetet mondott a több mint 750 tagú helyi szervezet tagjainak múlt évi jó tevékenységért. ÁBEL GABOR H cr ULI tf) <D > Qű C < > CO > o So % >> Z c Nagymegyeren (Calovo) a város kulturális élete iránt érdeklődő lakosság jól ismeri Nagy Albertet, a városi énekkar egyik leglelkesebb pártfogóját és több mint öt évtizeden át aktív és állandó tagját. Nagy Albert 1901 -ben született Nagymegyeren, kisparaszti családból. Ő maga is kezdetben mint önálló kisparaszt, a felszabadulás után pedig az efsz tagjaként dolgozott. Életét végigkíséri a kultúra szeretete és igénye. Albert bácsi még 1922-ben tagja lett a város dalárdájának, amelyet Hencz Pál tanító vezetett. A felszabadulás után a városi énekkar egyik újjászervezője és egészen a nyolcvanas évek elejéig aktív és állandó tagja. így .élete összefonódott Nagymegyer kulturális életével, énekkar-mozgalmának legsikeresebb szakaszával. Mint a CSEMADOK helyi szervezetének egyik alapító tagja hosszú időn át állandó és aktív munkát végzett a város kulturális életének szolgálatában. A városi énekkar, majd később a CSEMADOK-szervezet pénztárosa és a járási bizottság tagja volt. Kitűnt példás szervező tevékenységével a tagtoborzás területén. Aktív és példás munkáját több esetben értékelték a kulturális szervek. 1967-ben a városi énekkar megalakulásának 75. évfordulója alkalmából a CSEMADOK KB emlékérmével, 1979-ben pedig a vnb, illetve a CSEMADOK városi szervezetének elismerő oklevelével tüntették ki. Nagy Albert élete az egyszerű munkásember élete, aki azonban városa és az anyanyelvi kultúra iránti elkötelezettségével és hűségével példaképül szolgálhat mindannyiunk számára. A közösség érdekében kifejtett több mint öt évtizedes aktív társadalmi munkája tiszteletet és megbecsülést, az utódok számára pedig követésre méltó példát jelent. VARGA LÁSZLÓ SAJNOS AZ ANYAG NYOMDÁBA LEADÁSA UTÁN ÉRTESÜLTÜNK RÓLA, HOGY NAGY ALBERT MEGHALT. (SZERKESZTŐSÉG)