A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-14 / 7. szám

Tudomány-technika HONFOGLALÁS KORI MAGYAR SÍROK PRZEMYSLBEN FESTÉKEZŐ PÉNZSZÁLLÍTÓ Svéd találmány a szuper-biztonságos pénzszállító táska, amely külsőre modern irattáskára emlékeztet. 43 X 43X14 centiméter a mérete és öt kilogramm a súlya. Ha elrabolnák, a rabló sohasem olvashatná el a benne szállított titkos dokumentumokat, nem vehetné hasznát a pénznek. Abban a pillanatban, amint illetéktelen próbálja erőszakkal felnyitni, a benne levő túlnyomásos tartály eltávolíthatatlan piros festékkel permetezi be a pénzt, iratokat. Az időzítő szerkezet 2,8 vagy 32 órára állítható be, ez általában elég idő ahhoz, hogy a szállítmány eljusson a címzetthez. Ha közben helytelenül vagy erőszakkal próbálják a táskát felnyitni, végbemegy a festékpermetezés. I 976 novemberében szenzációs sírlelet került elő Lengyelország délkeleti részén Przemyslben. Honfoglalás kori magyar lovassirra bukkant kertjében Aleksandr Górski lengyel mérnök. Felfe dezéséről azonnal értesítette a városi múzeumot. A lelőhely Przemysl kertvárosában a San folyó bal partján fekszik. Eddig még sohasem találtak Lengyelor szágban honfoglalás kori magyar sírokat, így hát a fiatal régésznek Michal Parczewskinek jó idejébe került, amíg rájött arra, hogy az előkerült lócsontok, kengyelek, zabla, agyagedény, nyílcsú csok és egyéb értékes leletek a honfog laló magyar nép hagyatékát képezik. 1979 nyaráig 10 sírt tártak fel a lengyel régészek a przemysli temető ben. A leletanyag egyik kiemelkedő da rabja a 6. számú sírból került elő. A sírban tarsolylemezzel temetett rangos férfi feküdt. A díszített tarsolylemezek a honfoglaló magyarság legszebb művészeti emlékei. A przemyslihez hasonló veretes tarsolyok őseinknél a IX. század második felében, illetve a X. század elején voltak használatosak. Parczewski régész úgy véli, hogy a temető legkorábbi sírjai még a IX. század végéről, vagyis a honfoglalás időszakából valók. A honfoglalók a honfoglalás biztosítása céljából szállhatták meg Przemyslt. Ezeknek a kis katonai csoportoknak feladata valószínűleg a duklai, uzsoki, mezölaborci hágókhoz vezető utak ellenőrzése és védelme lehetett. Trugly Sándor lenlegi mágnestárolók kapacitása. A müanyaglemezre felvitt vékony tellúrrétegbe lézerrel írják be az információkat; az újfajta félvezető lézer mikroszkópos lyukat éget a tellúr fémbe. A kiolvasáshoz ugyanannak a lézernek a kevésbé intenzív fényét használják: a tellúrréteg alatti alumíniumról visszavert lézerfényt elektronikus fénydetektor érzékeli. Az újfajta tárolórendszert elsősorban a számítástechnikában hasznosítják, de felhasználhatják a hagyományos röntgenfilm ezüst nélküli pótlására, álló- és mozgóképek tárolására is. A HULLÁMOK REJTÉLYEI NYOMÁBAN A HOLNAP ENCIKLOPÉDIÁJA Egy több kötetes enciklopédia teljes anyagát tárolhatják az amerikai RCA-laboratóriumban kifejlesztett 30 centiméteres lemez két oldalán. Az új találmány százmilliárd bit információt tárolhat, tizszer-százszor többet, mint a je-A trópusi ciklonok és tájfunok jelentős örvényeket hozhatnak létre a világtengerekben; ezek az örvények mintegy ezer méteres mélységig mozgásba hozhatják a felszíni vízrétegeket — állapította meg Konsztantyin Fjodorov, szovjet oceanológus. Az orkánok nyoma hosszú időn át megmarad a világtengerekben. A szovjet tudós egyfajta sebekhez hasonlítja az orkán-nyomokat, amelyek több hónapon át megmaradnak. A szovjet oceanológusok legújabban a 200—300 méteres mélységben kialakuló és még csendes időben is észlelhető „belső" hullámokat tanulmányozzák. ENERGIAMEGTAKARÍTÁS HŐSZIVATTYÚVAL Miután megfürödtünk, kihúzzuk a kád dugóját, s a víz lefolyik a csatornába. Több millió lakásban a családnak legalább egy tagja átlagosan napjában egyszer elvégzi ezt a müveletet nálunk. Azt hiszem, nem szükséges számokkal bizonyítani, hogy melegvíz formájában óriási mennyiségű energia vész el, a csatornába lefolyó meleg víz fölöslegesen fűti az utcákat, melegíti a folyókat. A mai takarékos világban nem pazarlás ez? Pedig van mód az így kárba vesző hőenergia hasznosítására. Ehhez bizonyos problémát kell megoldanunk. Milyen módon kaphatunk a 20—30 C fokos szennyvíz felhasználásával 80—90 fokos meleg vizet fűtéshez vagy hideg víz felmelegítéséhez? Mindenki tudja, hogy egyszerű hökicserélőt alkalmazva 30 C fokos vízzel legfeljebb 30 fokra lehet felmelegíteni a hideg vizet. Vagyis felmerül a kérdés: hogyan lehetne alacsony hőmérsékleti értékű hőenergiát magasabbá átalakítani? A probléma tökéletesen megoldható megfelelő hőszivattyú alkalmazásával. A hőszivattyú éppen az adott követelményeknek felel meg. Kis energiaigényesség mellett képes az alacsony hőfokú közegből (víz, levegő, föld) a hőenergiát kivonni s azt magas hőfokon egy másik közegnek átadni. Igen, ez mind szép és jó, csak hát honnan veszünk mi hőszivattyút, merül fel a kérdés. Milyen berendezés is ez a hőszivattyú ? Manapság már majd minden háztartásban van hűtőgép. Működése a hőátalakítás, illetve -leadás elvén alapszik. Nézzük meg ezt közelebbről. A hőátalakitást egy körfolyamat biztosítja. Kompresszor segítségével a zárt rendszerben körbeáramló munkafolyadékot (lehet gáz is) összesürítjük, miáltal az felmelegszik. Ha a felmelegedett folyadékot hűtjük, képes a magában felhalmozott hőenergiát magas hőfokon leadni. A körfolyamatban a következő müvelet a párologtatás. Ezt hirtelen nyomáscsökkentéssel érhetjük el. A munkafolyadék hőmérséklete lecsökken, így környezetétől hőt von el. Ha a tenyerünkbe könnyen illó folyadékot például étert öntünk, ennek párolgása közben a tenyerünk erősen lehűl, az éter a párolgással hőt von el a tenyerünkből. A hűtőszekrény belsejében szintén ez a folyamat játszódik le. Azt a hőmennyiséget, amelyet párologtatáskor a munkafolyadék a környezettől elvont, sűrítés után magas hőfokon képes leadni. Ez a folyamat viszonylag nem energiaigényes, amiről bárki meggyőződhet, ha megnézi, mennyi áramot fogyaszt a hűtőgépe. Egy 200—250 literes hűtőgép felvett teljesítménye tíz wattokban fejezhető ki. A nagyobb hőszivattyúknál ez az arány hasonló. Mert hiszen csak a sűrítési folyamat energiaigényes. Képzeljük el, hogy egy hűtőszekrénybe vezetjük be a meleg szennyvizet. A hátlapján levő spirálcsövet pedig hideg vízbe helyezzük. A hűtőszekrény megfelelő teljesítménye mellett a meleg szennyvíz lehűl, a külső edényben levő hideg víz pedig felmelegszik, éspedig jóval magasabb hőfokra, mint amennyi a szennyvízé volt. Vagyis az elv adott problémánk megoldásához. A többi már csak a műszaki megvalósítás kérdése. A hőszivattyúkat már a harmincas években széles körben kezdték alkalmazni különböző területeken, így a fütövíz felmelegítésére is. A folyók, tavak vizéből vagy a kinti levegőből elvont hőenergiával fűtötték az épületeket. A kőolaj elterjedésével azonban a hőszivattyú fűtésre való alkalmazása nem mutatkozott gazdaságosnak. Ezért napjainkig csak itt-ott alkalmazták ezt a fűtési módot. Például Genfben a Nemzetek Palotáját fűtik ilyen módon a közeli tó vizéből elvont hővel. A hőszivattyút inkább csak hűtésre alkalmazták ós alkalmazzák napjainkban is sikerrel. Fűtéshez csak mostanában kezdik újra használni, az energiahordozók állandó drágulása és a környezet egyre nagyobb szennyeződése miatt. További elterjedési területe a veszteségi hő újrahasznosításánál és az energia hasznosítása hatásfokának javításánál lesz. Egyik mód a már a cikk elején említett „elcsurgó" hő újrafelhasználása. Lényegesen jobb hatásfok érhető el a napenergia kihasználásánál, a vízmelegítéshez itt a napkollektorokhoz hőszivattyút kapcsolnak. A hőszivattyú egyenesen a kollektorokból vonja el a hőt. A jelenlegi energiahelyzetben a technikusoknak és a mérnököknek érdemes újra foglalkozni a hőszivattyú adta műszaki lehetőségekkel. Biztosítani kell széleskörű elterjedését, alkalmazását nemcsak a hűtőiparban, de a hötechnika más területein is. Sokan a höszivatytyú jövőbeli „reneszánszát" jósolják, azt hiszem, nem alaptalanul. MÉSZÁROS PÉTER