A Hét 1981/1 (26. évfolyam, 1-26. szám)

1981-02-07 / 6. szám

Tudomány-technika NYEREGTETŐS, FÖLDSZINTES, HÁROMSZOBÁS CSALÁDI HÁZ A családi ház külső képét nagyban befo­lyásolja a tetőforma megválasztása. A mellékelt tervrajzon nyeregtetős megol­dást ajánlunk. Ennek építészeti szépségét vitatni szükségtelen, szerkezeti kivitelezé­se nem munkaigényes a sátor- és man­zardtetőkkel szemben. Az épület téglalap alakú, oldalsó bejá­rattal. A szélfogó, melynek előtere „behúzó­dik", teljes üvegezésük nyílászárókkal és ruhafogassal van ellátva. Ehhez kapcsoló­dik a beépített szekrénnyel elképzelt köz­lekedő. Innen megközelíthető a lakás va­lamennyi helyisége, vagyis a három szoba, az étkező konyha, a külön előterű higi­éniai komplexum (fürdő és WC) és az éléstár, ahonnan lépcső vezet az alagsor­ba (pincébe), illetve a padlásra. A főhomlokzatot és a kert felőli hom­lokzatot kisebb méretezésű erkély gazda­gítja. Az alagsorban — melynek méreteit az építkező saját igényei alapján választhatja meg — egy helyiség a központi fűtés kazánháza, egy pedig raktár (hidegkamra). KURUCZ NÁNDOR „REJTETT" KONYHASO Nyugatnémet táplálkozásfiziológusok meg­állapították: a naponta elfogyasztott konyhasómennyiségnek legalább a fele rejtett formában jut a szervezetünkbe. Ez a megállapítás nagyon fontos, mert az orvosok már régen tudják, hogy a túlzott sófogyasztás elősegítheti a magasvérnyo­más betegség kifejlődését. Dr. Willi Wirths, bonni professzor az élelmiszerek gondos kiválasztására figyelmeztet. Egy példa, hogyan lehet a túlzott sófogyasz­tást elkerülni. 100 gramm nyers sonkában 2000 milligrammnyi nátriumklorid van, ugyanannyi főtt sonkában viszont csak 800 milligramm. A konyhasó nemcsak fűszer táplálkozásunkban, hanem konzer­váló szer is. Egészen konyhasó nélkül nem lehet élni. Kísérletek bizonyítják, hogy napi két grammnyi konyhasónál keveseb­bet fogyasztva a kísérleti személyek testi­leg-szellemileg kedvetlenné, fáradékony­nyá, bágyadtá válnak. A későbbi szakasz­ban izomgörcsök jelentkeznek, az íz- és szagérzékelés eltompul, mélyreható anyagcserezavarok alakulnak ki. Döntő a mértékletesség. Mindenkinek tudnia kel­lene, hogy rejtett formában mennyi kony­hasó kerül a szervezetébe. Ehhez azonban az élelmiszergyáraknak meg kellene adni­uk, hogy mennyi só van a termékeikben. A nyugatnémet táplálkozásfiziológusok a napi 2—3 grammnyi konyhasófogyasztást tartják optimálisnak, a szükséges mennyi­ség azonban a nagy verejtékezéssel járó foglalkozási ágakban a tizszerese is lehet ennek az értéknek. Mindenesetre: aki ke­vesebb sóval él, annak kisebb a kockáza­ta, hogy magasvérnyomás betegségben betegszik meg. A magas vérnyomás vi­szont a legfontosabb kockázati tényezője az agyvérzésnek és a szívinfarktusnak. AZ ORSOFEREG VESZEDELMEI Asztmát, látási zavarokat, epilepsziát okozhatnak az emberi szervezetben a To­xocara canis bélgiliszta lárvái. A kifejlett példányok főként a kutyákban élnek. An­gol és amerikai parazitológusok vizsgála­tai szerint a játszóterek, közterek gyakran veszedelmes mértékben fertőzöttek az ilyen orsógiliszták petéivel. A kutyák 10—20 százalékában élősködik a két mil­liméter hosszúságú orsógiliszta, főként a vékonybélben. A néhány hónapos kutya­kölykök 90 százaléka is fertőzött lehet, a kifejlett állatok — például a 15 éves ku­tyák — között azonban ritka a fertőzött­ség. Gyakran már az anyaméhben vagy az anyatejtől bekövetkezik a fertőzés. A négy-öt hetes kutyakölykök székletében naponta több millió bélgiliszta is kijuthat a környezetbe. A széklettel a talajba jutó giliszta több éven át is megtarthatja élet­képességét. Angol és amerikai parazitoló­gusok vizsgálataik során a talajminták 20 százalékát fertőzöttnek találták. Főként a talajjal gyakran érintkezésbe kerülő gyer­mekek esetében nagy a fertőzési veszély. Az emberi gyomorba kerülő bélgiliszta a májba és a tüdőbe vándorol, de eljuthat más szervekbe is. Gyakran az agyban telepednek le és a szem recehártyájában. Egyes emberek szervezetében csak szero­lógiai vizsgálatokkal lehet kimutatni a fertőzöttséget, másoknál súlyos beteg­ségtüneteket okoznak. A fertőzési veszély csökkentésére a kutyákat gilisztakúrára kell fogni, a játszóterek homokját ajánla­tos gyakran cserélni, a kutyafekáliát pe­dig eltávolítani a közterületekről. GYÓGYÍTÓ GÉP-MASSZÁZS A Német Szövetségi Köztársaságban kifejlesztett VACUMED—3 kisfrekvenciás orvosi készülék szívóhullámos masszírozásra alkalmas, elősegíti a test szöveteinek jobb vérellátását. Az építőszekrény-elv alapján kialakított készülék egyes részeit kombinál­hatják a különböző orvosi feladatok megoldására, s további alkatrészekkel egészíthetik ki. Az idegekre és az izmokra kifejtett ingerlő hatása révén mozgásszervi panaszok kezelésére alkalmas.

Next

/
Thumbnails
Contents