A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-08-02 / 31. szám
A februári győzelem után, az 1949-es esztendőben sorra megnyíltak a magyar tanítási nyelvű iskolák. Gondoskodni kellett a pedagógusok képzéséről, mert hiszen csak nagyon kevés magyar nemzetiségű pedagógussal rendelkeztünk. Bratislavában és másutt kéthetes és néhány hónapos tanfolyamot szerveztek, s ez a szükségszerű gyors képzés jónak bizonyult, megindulhatott az élet, az oktatás iskoláinkban. A rövidebb és hosszabb időtartamú tanfolyamokon képesítést szerzett tanítók lelkesen álltak csatasorba, politikai felkészültségük mellett folyamatosan szereztek rendes képesítést, tévúton természetesen a bratislavai és a rozsnyói magyar tanítási nyelvű pedagógiai gimnáziumokban. Emellett a már említett két iskola évről-évre nevelte és útjára bocsátotta a fiatal pedagógusokat, ma is zömét illetve törzsgárdáját képezik a tantestületeknek. A magyar tanítási nyelvű iskolák megnyitása a párt helyes nemzetiségi politikájának az eredménye volt. A munkáshatalom győzelme számunkra azt is jelentette, hogy lehetőségünk nyílt nemzetiségi kulturális életünk megszervezésére. Az iskoláknak alapvetően fontos kisebb a szerepe a komáromi és érsekújvári elektrotechnikai szakközépiskoláknak sem. Fontos feladatot teljesítenek a rozsnyói, dunaszerdahelyi és érsekújvári magyar tanítási nyelvű egészségügyi szakközépiskolák. Az ezekben az iskolákban képesítést nyert tanulók kétnyelvűségükkel azoknak a betegeknek segítenek, akik nem tudnak szlovákul, és azoknak az orvosoknak, akik nem tudnak magyarul. Dél-Szlovákiában nyelvi szempontból is rendkívül fontos a szerepük az egészségügyi szakközépiskoláknak. A szerveződő magyar tanítási nyelvű iskoláknak kezdettől szükségük volt s szükségük van ma is a folyamatos tanító- és tanárképzésre. Az ötvenes években az állandó pedagógusképzést a pedagógiai gimnáziumok és a bratislavai Pedagógiai Fakultás magyar tagozata biztosították. Ez utóbbi helyen az általános iskola felső tagozatára és részben gimnáziumokba képeztek pedagógusokat, s minden szakon magyarul folyt az oktatás. A Pedagógiai Fakultás magyar tagozata 1960-ban Nyitrára került, ahol mostanáig körülbelül ezer hallgató végzett. A nyitrai Tanárképző Főiskola ma is bás-1. Hány magyar tanítási nyelvű általános iskola és gimnázium működik Szlovákiában? (210—380-329) 2. Hány magyar tanítási nyelvű szaktanintézet és szakközépiskola működik Szlovákiában ? (85-20-45) KÉRDÉSEK: A 24 Miiun 35 ÍZ ÉVE “5 Or ui UJN > szerepük volt és van, hiszen az anyanyelvi oktatás biztosítása a CSKP részéről annak az elismerése, hogy a gyermek a saját nyelvén képes legkönnyebben elsajátítani, emlékezetében megtartani a szükséges ismereteket. A párt abból indult ki, hogy a gyermek az iskolában nemcsak nyelvet tanul, hanem ismereteket szerez a nyelv segítségével. Legkönnyebben és leggyorsabban tehát az anyanyelvén tehet szert ismeretekre. A magyar tanítási nyelvű oktatás megszervezése nem csupán az általános iskolákra és a gimnáziumokra terjedt ki, de a szakközépiskolákra is. Az ötvenes évek elején sorra megnyíltak például a magyar tanítási nyelvű mezőgazdasági szakközépiskolák és szaktanintézetek. Csehszlovákia Kommunista Pártja itt megint arra törekedett, hogy megfelelő számú középkáderrel lássa el az ötvenes évek elején már nagy lendülettel szerveződő egységes földmüvesszövetkezeteket. Hogy mennyire bölcsen cselekedett, azt a Dél-Szlovákiában gyorsan megerősödő szövetkezetek bizonyították és bizonyítják ma is. Az elért eredmények elválaszthatatlanok mezőgazdasági szakközépiskoláinkban a középkáderek anyanyelvű képzésétől! Közgazdasági szakközépiskolák is nyíltak Rimaszombatban (Rimavská Sobota) és Érsekújvárott (Nové Zámky). S vegyészeti szakközépiskola Bratislavában. Szakközépiskolák tekintetében a kassai (Košice) gépiparinak van a legnagyobb súlya de nem tyája a csehszlovákiai magyar pedagógusképzésnek. Ma is itt képzik a pedagógusokat az alsó tagozatú általános iskolákba. Sajnos, a felső tagozatra már csak részben és csak elvétve képeznek magyar nyelven pedagógusokat. Pedig az általános iskolák pedagógus-utánpótlása szempontjából az anyanyelvi képzésnek változatlanul fontos szerepe van. Nem utolsósorban kellene említeni súlya és fontossága szerint a bratislavai Komenský Egyetem magyar tanszékét, amely fennállása óta számos magyar illetve magyar-szlovák szakos tanárt képezett középiskoláink számára. A magyar tanítási nyelvű iskolák az eltelt több mint három évtized alatt bebizonyították életképességüket, a cseh és a szlovák iskolák színvonalán oktatják a gyermekeket, a tanulók az évek folyamán hazánknak szinte minden főiskolájára és egyetemére eljutottak. S nemcsak eljutottak a főiskolákra és egyetemekre, de jó eredménnyel oklevelet is szereztek, s a számos egyetemet végzett magyar nemzetiségű fiatal ma már a munkahelyén propagálja a magyar tanítási nyelvű iskolák jó hírét és megbízhatóságát. Az utóbbi években az is bebizonyosodott, hogy a magyar nemzetiségű tanulók a magyar tanítási nyelvű gimnáziumokból és szakközépiskolákból jutottak be zömmel főiskoláinkra és egyetemeinkre. Prandl Sándor és M. Borský felvétele 4
