A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-07-26 / 30. szám

A FIZIKA ÚJ CSODAFEGYVERE Időről időre fellángol a vita: érdemes-e nagy erőket mozgósítani a magfizikai kutatásokra, várható-e még jelentős eredmény? Az utób­bi években lecsillapodtak a kedélyek: a ne­hézion-fizika új és izgalmas területnek bizo­nyult. Mind nagyobb energiájú részecske­­gyorsítók épülnek, amelyekben nehézionok­kal bombázzák a nehéz atommagokat, hogy az uránnál sokkal nehezebb, szupernehéz elemeket állítsanak elő. Ezeknek vizsgálata választ adhat majd az atommagok stabilitá­sával, felépítési elveivel kapcsolatos, eddig megválaszolatlan kérdésekre. A nehézion-fizikai berendezések építésé­nek az egyre égetőbb energiagondok adtak új lendületet. A megoldást a szabályozott termonukleáris fúzió Ígéri. A kutatások ma két irányra koncentrálódnak: a mágneses plazmaösszetartásra (a tokamakokra) és a mikrorobbantás technikájára. Ez utóbbi léze­res, elektronnyalábos besugárzással kísérle­tezik, s ezekhez újabban ígéretes lehetőség társul: a fúziós üzemanyag-gömböcskék be­sugárzása nehézionokkal. A munka ma még az előtanulmányok és a készüléképítés Stá­diumában tart. Korszerű alkalmazást jelent a nehézion­implantáció is. A félvezető anyagba a megfe­lelő helyre és mélységbe „beültetett" nehéz-Különféle kísérletekre használják napjainkban a nehézionokat. A fehér sugárnyalábot mág­nesek térítik el, s irányítják az egymástól betonfallal elválasztott kísérleti területekre. ionokkal alakítják ki az integrált áramköri elemeket, de az acél kopásállósága is fokoz­ható nitrogén-implantációval, sőt az angol pénzverdében implantációval keményített présszerszámokat alkalmaznak. Még a szakembereket is meglepte a Hol­don felfedezett rozsdaálló vas, és mert figye­lemre méltó tulajdonságait a napszéllel érke­ző ionzápor hatásának tulajdonították, a ne­hézion-technika a korrózió elleni védekezés­ben is jelentős szerephez jutott. A félvezető gyárakban, ma már vegyi kezelés helyett ionsugaras porlasztással távolítják el a feles­leges rétegeket. Az új technológiával hihe­tetlen pontosságot lehet elérni. (Egy japán laboratóriumban például fél mikron (!) szé­les, két mikron magas kis falat alakítottak ki félvezető anyagban). Az anyagokat átalakító ionsugárzás felvilágosítást ad az anyagokról is, a visszaszóródott ionnyaláb tulajdonsága­iból ugyanis következtetni lehet a vizsgált anyag összetételére és az összetevők mély­ségi elhelyezkedésére is. A nehézion-fizika kutatási és alkalmazási területei mind jobban bővülnek. Alig 20 éve próbálták ki először emberen a nehézion-be­sugárzást a rák gyógyítására. A nehezebb részecskékkel végzett besugárzásnak szá­mos előnye van a röntgensugarakkal szem­ben : pontosabban szabályozható a behato­lási mélység, a daganat mögötti rétegeket gyakorlatilag nem éri sugárzás, ugyanakkor a belépés helye és a daganat közötti szövetek csak a dózis negyedrészét nyelik el. A „rela­tiv biológiai hatékonyság" is megnő: azonos eredmény elérésére pi-mezonokból csupán harmadakkora dózis szükséges, mint a rönt­gensugarakból. A világ nagy fizikai laboratóriumaiban vég­zett kísérletekből kitűnt, hogy a test külön­böző helyein burjánzó, más és más típusú daganatok kezeléséhez eltérő módszerekre van szükség. Éppen ezért a hagyományos nehézionos kezelésen kívül újabban két ra­dioaktív izotóppal, a szén-11 és az oxi­gén-15 ionokkal kísérleteznek — ezek meg­határozott hatótávolságú pozitronokat bo­csátanak ki. A nehézionok az egészségügyi laboratóri­umoknak is fontos segítőjévé válhatnak. Ne­hézionos bombázással parányi átmérőjű lyu­kakat (csillámba négyszögletes, üvegbe és műanyagokba kör keresztmetszetű nyíláso­kat) fúrhatnak az anyagba. Ezeknek a szűrők­nek a jellegzetességük az azonos, mikronnyi lyukátmérö. A becsapódott részecskék okoz­ta „károsodás" kémiai maratással tetszőle­ges méretűre bővíthető. A szűröket a külön­féle folyadékok anyagainak méret szerinti válogatására, szűrésére használhatják fel. Az egészséges, rugalmas vértestecskék például rövid idő alatt átjutnak a szűrön, beteg, sérült társaiknak viszont erre jóval hosszabb időre van szükségük. Az áthaladás idejének mérésével egyszerűen megállapítható a vér­testecskék rugalmassága. Még az elektronikában is ígéretes jövő vár a nehézionokra, mégpedig az integrált áram­körös litográfiában. A nehézrészecskék nem­csak az áramköri elemek megfelelő mélység­ben való kialakítására használhatók fel, ha­nem az ezt megelőző lépésben az áramkör rajzolatának, a maszknak az elkészítéséhez is. A minta negatívját nehézionokkal „világít­ják át", majd savval lemaratva a védőréteg­nek a nehézionok érte részét; kész a besu­gárzással előállított minta. A mágneses buboréktárolók méreteinek csökkentésében is a nehézionok segítették a szakembereket. Az új módszerrel mélyebb és kisebb mágneses szigeteket alakíthatnak ki, ráadásul a nagyobb kiolvasási biztonság mellett még az információsürüséget is nö­velhetik. „Fényképezésre" is használható a nehézion-litográfia: jóval kontrasztosabban mutatja ki az anyag kis sűrűségváltozásait, mint a hagyományos elektronmikroszkóp. ORION — LÉGPÁRNÁN Légpárnán száguld a hires gorkiji hajó­gyár újszülöttje, az Orion a Vjatka folyón. Két motorral és vízsugárhajtással órán­kénti 50 kilométeres sebességet ér el, kényelmes utastere 80 utast fogad be. Merülése kicsiny, és kiépített kikötővel nem rendelkező partszakaszon is köny­­nyűszerrel kiköt. STARTOL A „DROMADER" A lengyelországi Mielecben működő Szállítóberendezési Művek és az amerikai Rockwell International együttműködésének eredménye az új típusú „Dromader" mezőgazdasá­gi repülőgép. A lengyel cég nagy tapasztalatokra és jó hírnévre tett szert a repülőgépgyártásban, innen indult útnak korábban a Szovjetuni­óval való együttműködésben gyártott sokcélú An—2 repülőgép és az M— 15 sugárhajtású mezőgazdasági repülő­gép. . CSŐVEZETÉK A MOCSÁRBAN A legagresszívebb szennyvizeknek is ellenáll az új típusú, kiváló tulajdon­ságokat egyesítő összetett cső. Az ötvözött öntöttvasból készült palást rendkívül rugalmas, nem tesznek kárt benne a mechanikai hatások. A centrifugálással belülről felhordott cementhabarcs a szennyvizek kon­centrált só- és savtartalmának táma­dásától, a rozsdásodástól védi a fém­csövet. Az NSZK-ban kifejlesztett kompozit cső vizes, mocsaras talajon könnyű trópusi fából készült alátéten úszik.

Next

/
Thumbnails
Contents