A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-07-26 / 30. szám
Ľudovít Pezlár, az SZLKP Elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára 1980. július 8-án fogadta Leonyid Zamjatyint, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának osztályvezetőjét, aki a CSKP KB meghívására tartózkodott hazánkban. A Csehszlovák Néphadsereg küldöttsége, Martin Dzúr hadseregtábornok, honvédelmi miniszter vezetésével 1980. július 7—11 -e között ötnapos hivatalos látogatást tett a Lengyel Népköztársaságban. A varsói repülőtéren Wojciech Jaruzelski hadseregtábornok, honvédelmi miniszter, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága politikai bizottságának tagja fogadta a küldöttséget. Képünkön az előtérben Martin Dzúr (balról) és Wojciech Jaruzelski látható. Az idén, a kedvezőtlen időjárás miatt a tervezettnél valamivel később kezdődött az aratás. így a gépkarbantartóknak több idejük maradt arra, hogy a gépeket megfelelően előkészítsék a termény betakarítására. Nagy Vince, a csicsói (Čičov) Wilhelm Pieck efsz hattagú karbantartó csoportjának vezetője szerint szövetkezetünkben a géphibák nem okoznak komolyabb fennakadásokat az aratás folyamán. A Kassa (Košice)-vidéki járás egyik legnagyobb szövetkezetében, a Rozhanovce-i efsz-ben az elsők között fejezték be az eperszedést. Az idén mintegy 4 vagon földiepret szállítottak a felvásárlóközpontokba. Jövőre előreláthatólag 22 hektárral növelik a földieper termőterületét. (ČSTK felvételek) SCHÖNHERZ ZOLTÁN Hetvenöt évvel ezelőtt született Schönherz Zoltán a csehszlovákiai és a magyarországi kommunista mozgalom kiemelkedő egyénisége. Schönherz Zoltán Csehszlovákia Kommunista Pártjának neveltje volt, aki már középiskolás korában bekapcsolódott Kassán a kommunista ifjúsági mozgalomba. Majd később a CSKP Központi Bizottságának munkatársa. Schönherz Zoltán elméletileg és politikailag kitűnően képzett forradalmár volt, a nevétől elválaszthatatlan a kassai kommunisták harca a nagyobb darab kenyérért, a köztársaság védelméért, majd később, a müncheni diktátum után, harca a Horthy-fasiszta megszállók ellen. Mint az illegális kommunista párt tagja és egyik vezetője, kiváló szervezési képességekről tett tanúságot. Tevékenysége nemcsak Kassára és környékére terjedt ki, hanem Dél-Szlovákia más területeire is. Később a párt utasítására működési helyét Budapestre tette át, hogy ott elősegítse az illegális magyar kommunista párt szervezeti hálózatának kiépítését és irányítását. Nevéhez fűződik több antifasiszta akció megszervezése, mint például 1942 márciusában a budapesti Petőfi-szobor megkoszorúzása és az ezzel kapcsolatos tömegtüntetés a háború és a Horthy-fasizmus ellen. Ezzel a nagyarányú akcióval a magyarországi kommunista párt bebizonyította, hogy képes tömegeket mozgósítani, annak ellenére, hogy a Horthy-fasiszta rendőrség kíméletlen terrorral nyomta el az illegalitásban levő pártot. A tüntetés sikere meglepte a Horthy-rendörséget, mely ezek után hajtóvadászatot indított a kommunista párt illegális szervezetei ellen. Ennek eredményeként számos illegális pártmunkás került rendőrkézre, közöttük Schönherz Zoltán is. Kíméletlen kínzások következtek, Schönherz Zoltán azonban minden kínzás ellenére hősiesen, kommunista módon viselkedett, mindig kitartott kommunista elvei és meggyőződése mellett. A bírósági tárgyaláson többi kommunista társaival együtt bátran bírái szemébe mondta, hogy az adott történelmi helyzetben egyetlen hazafias cselekedet csakis a német fasizmus elleni harc. A bíróság annak ellenére, hogy a tárgyalás folyamán a hazaárulás vádja megdőlt, Schönherz Zoltánt halálra ítélte, amit 1942. október 10-én végrehajtottak. Egy kiváló kommunista harcos távozott az élők sorából. Halála azonban nem volt hiábavaló, az eszme, melyért élt és meghalt, tovább terebélyesedett és él ma is, a szocializmust építő népek szívében. Schönherz Zoltán emlékét az utókor megőrzi és hősies magatartása örökké példakép lesz főleg az ifjú generáció számára. VARGA JÁNOS . 5
