A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-13 / 50. szám
Klement Gottwald emlékműve !”!5Ss3333]33333:33Ä3Í1|5 iniiaiüaHHsjuiujnHj] 9llBIIIIiläli||j3iujm|]n] IIIII&ÜIIÜ11IIII1IJIIIII ..Fejezze ki ez a gyönyörű emlékmű nemzedékeink hűségét és tiszteletét nemzeteink forradalmi hagyományai és történelmünk jelentős tényezője — Klement Gottwald — emléke iránt" — mondta Gustáv Husák elvtárs a Gottwald-emlékmű ünnepélyes leleplezésekor. Elszánt, kemény öklű, jogaikért harcolni kész munkások — fehér köböl faragva, monumentálisán emelkednek a tér — Bratislava talán legszebb tere — fölé, tíz centiméter híján hat és fél méternyi magasságba. íme, huszadik századi történelmünk egyik legjelentősebb alakja, Klement Gottwald és elvtársai. Első munkáselnökünk mögött itt csupán négy alak áll, ám — hála a művészet meggyőző és kifejező erejének — a tömeget látjuk bennük, az egységes és megbonthatatlan munkásosztályt. A szoborcsoport mögött tizenegy méternyi magasságba nyúlnak a szocializmus dinamikus fejlődését jelképező pilonok. Nagyszerű műalkotás ez az emlékmű, napjaink képzőművészetének egyik legcsodálatosabb eredménye, amely jelentőségéhez méltó formában idézi elénk 1948 Győzelmes Februárját, s GAZDAGODÓ PROGRAM Nemrégen a történelmi-honismereti szakbizottságok és körök vezetői értekeztek a helytörténeti kutatás időszerű kérdéseiről, néhány héttel később pedig szövetségünk központi bizottsága már Lévára (Levice) hivta az irodalmi albizottságok vezetőit országos értekezletre. A kulturális események tehát elég sűrűn követik egymást, tennivalóink szaporodnak, egész szövetségünk programjának gazdagodásával párhuzamosan. Léván Lovicsek Béla, a CSEMADOK KB titkára mondott általános bevezetőt az értekezlet résztvevőinek. A szövetség irodalomnépszerüsitö munkájával foglalkozott. Elmondotta, hogy a Harmadvirágzás országos vetélkedőbe 550-en neveztek be, s a helyi szervezetekben kb. 107 irodalmi témájú előadást tartottak. A CSEMADOK Központi Bizottsága továbbra is fontos feladatának tekinti irodalmi hagyományaink ápolását. Megdicsérte a nagykürtosi (Veľký Krtiš) járási újság irodalmi fejtörőjét Madách Imréről, s szorgalmazta a könyvesboltok egy-egy dolgozójának bevonását az irodalmi albizottságok munkájába. Megállapította, hogy a legtöbb író-olvasó találkozót a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) és a losonci (Lučenec) járásban tartják. Közölte a jelenlevőkkel, hogy a Szlovákiai írók Szövetsége száz íróolvasó találkozó költségét téríti meg, ha az érdekeltek ezt a CSEMADOK Központi Bizottságán keresztül kérik. A kétnapos értekezlet első figyelemre méltó előadását dr. Csanda Sándor tartotta a Harmadvirágzás kritikusáról, Fábry Zoltánról. Felelevenítette, mit írt a stószi remete Egri Viktor, Szabó Béla és a fiatalabb csehszlovákiai hiagyar írók regényeiről, elbeszéléseiről és verseiről. Foglalkozott a csinált és lett regény problémájával, éspedig úgy, ahogy ezt Fábry Zoltán látta. Emlékeztette az érte kéziét résztvevőit Fábry ismert és nagy port kavart tanulmányára, a Kevesebb verset, több költészetet címűre, amelyben intette költőinket, hogy művészi elmélyültség nélkül nem lehet maradandó verset alkotni. A stószi remete a lírai utánpótlásra figyel jobban. Itt bukkan fel a legtöbb név. Bábi, Ozsvald, Dénes, Gyurcsó, Veres János stb. Később a Nyolc fiatal költő antológiájáról irt Fábry-tanulmány kavart hullámokat. Zs. Nagy, Cselényi és Tözsér nemzedékében, illetve verseiben fölismeri a továbblépés nagy lehetőségét. A novella pontjai című közismert tanulmányában a Téli világ (Mács), A novella gondolatjelei című esszéjében a Haragosok (Lovicsek) a hazai példa. Csanda Sándor előadásában kitűnő érzékkel ragadta ki a Fábry-életmü egészéből a Harmadvirágzás prózaíróinak és költőinek munkáját és fejlődését segítő részeket. Dr. Bertók Imre, a Szlovákiai Pedagógiai Tankönyvkiadó magyar szerkesztőségének vezetője tankönyvkiadásunk helyzetéről, eredményeiről és problémáiról tartott figyelmet keltő előadást. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szlovákiai magyar tankönyvkiadás harmincéves. Beszélt a tankönyvek tartalmát meghatározó körülményekről, az oktatási tervről, a szerkesztőség munkájával szemben támasztott szakmai és módszertani követelményekről, a korszerű tudomány legújabb eredményeiről stb. A szerkesztőség célja, mondotta Bertók Imre, a minden tekintetben jó és még jobb tankönyv. Hozzátette persze, hogy tökéletesnek nevezhető tankönyv nincs. Kevés a tankönyviró és ez bizonyos értelemben megnehezíti a munkát. A tankönyvekről szólva megjegyezte, hogy azok nem tudományos, hanem didaktikai rendszerbe foglalják az ismereteket. Az értekezlet résztvevőivel azt is közölte Bertók Imre, hogy óvónők számára háromféle segédanyagot adnak ki Az általános és a középiskolák tanulóinak is elégséges számban készítenek tankönyveket Az utóbbi években megnövekedett a szakmunkásképző intézetek szerepe A minisztérium illetékes osztályának 1978 végéig kellett volna jeleznie, hány szakmát tanítanak magyarul ezekben az intézetekben, hogy ennek megfelelően lássanak hozzá a szükséges tankönyvek készítéséhez. Sajnos, a jelzés a mai napig sem történt meg. Ezután Bertók Imre arról beszélt, hogy a gimnáziumok negyedik osztálya számára magyar és szlovák nyelvű kísérleti tankönyvet készítenek, és hamarosan megjelenik a szlovák—magyar frazeológiai szótár. (Ez már kapható a könyvesboltokban. A szerk. megj.) Bertók Imre végül azzal fejezte be a Szlovákiai Pedagógiai Tankönyvkiadó magyar szerkesztőségének munkáját ismertető előadást, hogy a szerkesztőség tizenhét dolgozója évente nyolcvan tankönyvet jelentet meg, amelyekből hatvan első kiadású. A megjelent tankönyvek átlagos példányszáma 380 ezer. Az irodalom és a könyvkiadás témakörének harmadik előadója Zalabai Zsigmond volt, a Madács Könyv- és Lapkiadó Vállalat eredeti művek kiadásának vezető szerkesztője. A szervezett magyar könyvkiadás harminc esztendejéről beszélt. Felsorolta azoknak a szlovák kiadóknak a nevét, amelyek az elmúlt harminc év alatt magyar könyveket jelentettek és jelentetnek meg. A kiadók, az egyes magyar szerkesztőségek feladatával is megismertette az értekezlet résztvevőit. Legfontosabb feladatként jelölte meg a hazai magyar szerzők müveinek megjelentetését, a cseh és szlovák kortárs irodalom legjobb alkotásainak tolmácsolását, a Magyar Népköztársaságban kiadott és onnan behozott könyvek terjesztését. A közös könyvkiadást hasznosnak és nagy jelentőségűnek nevezte. Ez egyezmény keretében történik. Zalabai előadásában méltatta a kassai (Košice) és a bratislavai magyar könyvesbolt tevékenységét és járásonként felsorolta azokat a boltokat, amelyekben magyar könyvek kaphatók. Részletesen tájékoztatta a hallgatóságot a Madáchcsal kapcsolatos lehetőségekről és elvárásokról. Harminc éve alatt hetven szerzőnek egy vagy több könyve látott napvilágot. 1949-töl 1968-ig 503 könyv jelent meg magyar szerzőtől. 1969-től a Madács Könyves Lapkiadó Vállalat hivatott teljesíteni az alapvető kulturális-politikai feladatokat. Megalakulásának évében tizenegy magyar szerző müvét adta ki. 1979-ben viszont már huszonötre növekedett ez a szám. Fönnállásának tíz esztendeje alatt 74 szlovák és 114 cseh müvet jelentetett meg magyar fordításban. 1980-ig a Madács számos értékes könyvet juttatott el olvasóinak saját terjesztői hálózatán keresztül. (Magyar Vers- és Könyvbarátok Köre). 1977-ben megindította a Csehszlovákiai Magyar írók sorozatát. Ezt hamarosan a Csehszlovákiai Magyar Köttök sorozat követi. A gyermek- és ifjúsági irodalmi művek kiadását is fontos feladatának tekinti. Ezek a könyvek eddig nem voltak versenyképesek. A hetvenes évektől viszont lényegesen javult a helyzet. 1978-tól az Első osztályosok ajándéka is kedvelt sorozat. A kiadó tervében szerepel még a Szlovák írók Kincsestára és a Cseh írók Kincsestára sorozat megindítása. Zalabai nagyon helyesen mondotta, hogy irodalmunk fejlődése nem képzelhető el a társadalom egészének kultu-14
