A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-12-06 / 49. szám
Sloths I \ 3T« *- 9 Nagykapos (Veľké Kapušany) Énekelte: Biki Ferenc (1880) Gyűjtő: Ág Tibor, 1952. Parlando rúbalo í-i-3— *— j""J 1 ■ I- 1111 ¥ J~ -w Lá—tód mi lyen kö—dös i—c . 0 , b ĺ 4-é * é J ö, Ld—tód, hogy e— sik az e—s6. j— De én a— M—•—#1—4—«U------&r fel— ke—rés- lek, > 1 J J J -« * 3 Mer en i—jq—zón sze-ret— lek. Abara (Oborín) Énekelte: Popély Sándomé (1906) Gyűjtő: Ág Tibor, 1958. Rubato .\z. a vi-'-rcg a—mit ad—tat, El se her-vadt már el— Lesz sze-------------re---------tóm maja a hé—-ten. A mezei kis pacsirta. Szárnya az eget hasítja. Hasítja a magas eget Mer a babám másat szeret. ||híh jANYA «TEWŰWK A BODROGKÖZ NÉPZENÉJE/3. Kelet-Szlovákia népzenéjében a régi stílust néhány rendkívül szép 8 szótagú izometrikus sorokból álló ereszkedő dallamtípus képviseli. A múltheti számunkban közölt változaton kívül, nagyon elterjedt dallamtípusok a szintén 8 szótagú 8 [1] b3 és 8 [1] 1 zárlatúak. Bodrogközön túl, északra és északnyugatra is szélesen elterjedtek ezek a dallamok, s még ma is csaknem minden faluban ismerik. Különböző szövegeket énekelnek ezekre a ritka szép dallamokra, amelyek között találunk lakodalmi szokáshoz kötött és szokástól független lírai szöveget, katonabúcsúztatót, pásztordalt, sőt népballadát is. Nagygéresen (Veľký Horeš) 1958-ban egy 80 éves férfi a Fehér László balladáját énekelte egyik dallamváltozatára. Szövegükben egyes változatok a gömöri népdalok szövegével azonosak, mint például egy örösi (Strážne) dallam szövege: Igyunk arra aki búsul. Kinek könnye földre csordul. Földre csordul patakot mos. Kibe babám gyolcs inget mos. Dallamban viszont a borsodi változatokkal mutatnak rokonságot. Ezeknek a dallamoknak a szövegei nem kapcsolódnak szorosan a dallamhoz, ez is bizonyítja elterjedtségüket. Az eddig rögzített dallamváltozatok szövegei mind kiforrott ép változatok. Érdemes felfigyelni rájuk. Egy katonabúcsúztató : El kell menni ha esik is, Akár nehezen esik is. Nehezen esik a járás. Tőled babám az elválás. (Őrös) A pásztor tematikájú változatok is gazdagok. Bárcsak esne, bárcsak fújna. Hogy a gulyám beszorulna, A számadóm, hogy számolna. Hogy a bojtár szabadulna. (Nagykapos) Voltam csikós, voltam gulyás. Az Alföldön magyar kondás. Nem őriztem senki nyáját. Csak egy özvegyasszony lányát. (M okosa) A mai számunkban közölt két dallam ezt a dallamtípust képviseli. Mindkét dallamban a második sor zárlata az alaphangra csúszott. Sőt az abarai változat harmadik sora is az alaphangon zár. Ez a jelenség a régi stílusú dallamainkban elég gyakori. Már Kodály Zoltán „A magyar népzene" című könyvében megjegyzi, hogy az ott idézett páva dallamban a második sor végén az ötödik foknak kellene lenni, de helyette a 3. fok, sőt néha az 1. fok, az alaphang áll, ahogy a mi változatainkban is megfigyelhetjük. ÁG TIBOR