A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-29 / 48. szám
ELEFANT-KEPERNYÖ A világ legnagyobb színes tévé-készülékét vizsgálják a japán Micsubisi kyushui telepén. Ha az ellenőrző méréseket befejezik, a 8 X 6 méter képernyő méretű készüléket a Los Angeles-! Dodgers stadionban szerelik majd fel. A képernyő különleges fénycsövekből áll és Még ma sem tudjuk pontosan: hogyan is keletkezett korunk legfontosabb energiahordozója, a kőolaj. Pedig a föld mélyén elraktározott készletek felbecsüléséhez nélkülözhetetlen ismerni a „folyékony arany" keletkezésének és felhalmozódásának titkait. Sokáig azt tartották, hogy a kőolaj és a földgáz élőlények bomlásterméke, hiszen a szénhidrogének is — nevüknek megfelelően — az élő szervezeteket felépítő legfontosabb vegyi elemekből állnak. Ezek az elemek azonban a kőolajban és a földgázban egészen más arányban fordulnak elő, mint az élő anyagban, ráadásul hiányzik belőlük a létfontosságú oxigén, pedig ha élő anyagok — legyenek növényi vagy akár állati szervezetek — bomlanak el, még levegőtől elzárt környezetben is mindig oxigéntartalmú vegyületek keletkeznek. A kőolajat felépítő bonyolultabb szénhidrogénekben legalább öt, de gyakran hat, sőt hét szénatom van a vegyértéknek megfelelő mennyiségű hidrogénnel. Az ilyen, oxigénmentes vegyületek keletkezése csak energiaigényes folyamatokkal magyarázható. Milyen energiák révén jöhetnek létre akár szervetlen, akár szerves anyagokból az oxigénmentes, nagyobb szénatomú szénhidrogének? A kérdés megválaszolására számos magyarázat született. Az amerikai Lind-Rogers elmélet például a földben található radioaktív elemek bomlására vezeti vissza a kőolaj keletkezését. Hasonlóan érdekes — bár eddig nem bizonyított — elmélet látott nemrégiben napvilágot a Szovjetunióban is. A. Vorovjov geológus szerint a földkéregben végbemenő villamos kisülések, s a létrejövő plazma „szüli" a kőolajat. Ez a merész feltevés abból indul ki, hogy a földkéregben legalább olyan mennyiségben jöhetnek létre — a talajba jutó villámmal, esetleg a Föld természetes mágnesességéből származó indukcinem a hagyományos színes tévé elvén működik. A kép 300 méteres távolságból is látható, még erős napsütésben is. A vállalat 20 X 15 méter méretű óriás képernyő előállítását is vállalja — ha megrendelést kapna rá. BETEGEK A KÉPERNYŐ ELŐTT Angol orvosok újabban számítógéppel gyorsítják a betegfelvételre jelentkezők „kikérdezését". A MICKIE (Medical Interviewing by Computer) elé ültetett beteg a képernyőn megjelenő kérdésekre négy billentyű (igen, nem, nem tudom, nem értem) valamelyikének lenyomásával válaszol. Ha a kérdést nem érti, a számítógép más formában ismétli meg, hogy milyen adatra kíváncsi. Az orvos így megbízható információkhoz jut a kórelözményről, s a gyors értékelés után több időt szentelhet a személyes beszélgetésre és vizsgálatra. SZUPER SPORTKOCSI A Lola—T590 típusjelzésű új angol sportkocsi keskenyebb, alacsonyabb és könnyebb elődeinél. Gravitációs központjának alacsonyabbra helyezésével és a felfüggesztés módosított geometriájával elérték, hogy javult a kocsi útfekvése, a hosszabbított tengelytáv révén javult a tömegeloszlás, könnyebb lett a vezetés. Az alumíniumötvözet vázszerkezetű, üvegszálas poliészterből kialakított kocsi-A KŐOLAJ TITKA óval kapcsolatos — villamos jelenségek, mint a légkörben. Lejátszódnak olyan földkéregmozgások is, amelyeknek során a mechanikai feszültségek villamos energiává alakulnak: a földrengések idején egymás mellett elmozduló kőzettömegek a súrolódás következtében villamossággal töltődnek fel, s az így keletkező, felszínig hatoló repedések villamos generátorként viselkednek. A kéregbeli kisülések hatására nagy energiájú és nagy kémiai aktivitású részecskék keletkeznek, lehetőséget teremtve arra, hogy olyan vegyi folyamatok is végbemenjenek, amelyek normális körülmények között nem játszódhatnának le. Vorovjov — kísérletei alapján — arra következtetett, hogy a nagy energiájú részecskék hatására a metánból eltávozik a hidrogén egy része, atomjai molekulákká egyesülnek, s ugyanakkor szabad vegyértékű, aktív szénhidrogén gyökök jönnek létre, amelyek egymással vegyülve acetilént, etilént és a kőolajat alkotó más szénhidrogéneket hoznak létre. Az elmélet szerzője kihangsúlyozza, hogy a kéregbeli kisülések meglehetősen ritka jelenségek, amelyek csak hosszú geológiai évmilliók során okozhatnak jelentősebb szénhidrogén-felhalmozódást. A tudósok többsége a Föld belső hőjében látja a kőolaj keletkezéséhez szükséges energiát. A kőolajban található vegyületek egy része azonban — például a porfirin-félék, amelyek az élővilág festékanyagának a bomlástermékei — 200 foknál nagyobb hőmérsékleten tönkremegy. A világszerte végzett újabb kísérletek arra utalnak, hogy köolajképződésre a 140—160 fokos hőmérséklet a legmegfelelőbb. Ilyen hőmérsékleti értékeket a Föld különböző pontjain más és más felszín alatti mélységekben mértek. Vannak olyan területek, ahol a hőmérsékletnövekedés a Föld középpontja felé haladva 100 méterenként csupán egy fok, máshol viszont (például hazánkban is) a geotermikus grádiens akár az öt-nyolc fokot is elérheti. A kőolaj keletkezésének optimális mélysége tehát — a Föld különböző területein — más-más helyeken lehetett. A kőolaj keletkezése körül fellángoló vitát az a tény váltotta ki, hogy nagyon nehéz kapcsolatot találni a köolajtelepek és feltételezett kiindulási anyaguk: a szerves anyagokban gazdag üledékes kőzetek között. Ezekben a kőzetekben a szerves anyag finoman szórt állapotban van jelen, kőolaj azonban — legalábbis kitermelésre érdemes mennyiségben — csak ott található, ahol eredeti környezetéből messzire vándorolva különböző geológiai csapdákban koncentrálódott. A tudomány mai álláspontja szerint a szénhidrogének vándorlását — kisebb fajsúlyúkon kívül —, a felhalmozódó iszap- és homokrétegek egyre növekvő nyomása váltja ki, amelynek következtében az agyagos üledékek térfogata akár a felére csökkenhet, s belőlük kiszorulnak az eredetileg akár 80 százaléknyi mennyiséget is kitevő folyadékok. A süllyedő üledékgyüjtö medencék mélyéről a szerves anyag átalakulásából származó kőolaj és földgáz általában felfelé vagy oldalirányban, nagy ritkán lefelé vándorol. Akármilyen irányba is vándorol, a szénhidrogének többnyire a likacsos homokos rétegben gyűlnek össze. Ezek a rétegek ugyanis sohasem nyomódnak annyira össze, amennyire az agyag, s a homokszemcsék közötti parányi likacsok megfelelő szekrénybe maximálisan 150 kilowatt teljesítményű motort építenek be. Az első és a hátsó tárcsafékeket külön légvezetö csatornákon beáramló levegő hűti. A kitünően áramvonalazott szuper-sportkocsi tömege mindössze 480 kilogramm. GYORS TŰZOLTÁS A REPÜLŐTÉREN A Protector—2 elnevezésű új angol repülőtéri tűzoltóautó a kísérleti bemutató' során 25 másodperc alatt eloltotta a 20 négyzetméteres medencében lángoló háromezer liter benzint. Tartályában a típustól függően 4100—9100 liter habképző folyadék szállítható és ezt egyetlen tűzoltó irányításával két percen belül rázúdíthatják a tűzfészekre. A nagykerékhajtású gyors tűzoltóautó nehéz terepen is sebesen haladhat és a meredek lejtőkön is felkapaszkodhat. búvóhelyet biztosítanak a kőolaj és a földgáz számára. A szénhidrogének vándorlása „emberi mértékkel" mérve, rendkívül lassú folyamat. Jelenlegi ismereteink szerint egy-egy kőolajtelep kialakulásához legalább egy-két millió esztendő és három-négy kilométer vastag üledéktömeg nyomása szükséges. A köolajcsapdát mindig tömött, át nem eresztő kőzetek alkotják, ám ezek közel sem örökkévalók: a geológiai törések során felnyílhatnak, s az üledéktömegek kiemelkedése és lepusztulása is tönkreteheti őket. Földünkön tehát csak ott lehetnek nagyobb telepek, ahol a geológiai folyamatok nagyméretű, hosszú életű csapdákat állítottak a kőolaj és a földgáz útjába, olyanokat, amelyeket a későbbi földkéregmozgások és lepusztulások a mai napig megkíméltek. Ilyen lehetőséget főként a kontinensek nyugodt, nagy táblás területein található üledékrétegek és a lánchegység-rendszerek üledékes előterei biztosítanak. Bolygónkon ma több mint 26 ezer szénhidrogénmezőn termelnek kőolajat. A felszínre hozott olaj döntő többségét azonban mindössze 160 nagy üledékes medence adja. és különösen elgondolkodtató, hogy közülük mindössze 25 képviseli a Föld ma ismert köolajtartalékának 86 százalékát. Meglehetősen pontos felmérések szerint a Föld jelenleg számon tartott, fúrásokkal kitermelhető kőolajtartaléka 88 milliárd tonna, ám az elvileg lehetséges kőolajkészletet a tudósok 250— 300 milliárd tonnára becsülik. Újabban már az űrkutatást is bevonják a kőolajmezők felkutatásába. A mesterséges holdak felvételei alapján jelenleg mintegy 400 olyan nagy üledékes medencéről tudnak, amelyben — optimista becslések szerint — legalább annyi kőolaj rejtőzik, amennyit az emberiség a mai napig kibányászott. 18
