A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)

1980-11-22 / 47. szám

■ — Halló, Püspöki Nagy Péter?

•— Igen, én vagyok a telefonnál.

— Dunaszerdahely nyolcszáz éves. Mit mond a történész erről?

— Tíz éve felkért a városi nemzeti bizottság, írjam meg Dunaszerdahely történetét. Körülbelül tíz esztendeje kezdtem meg a város és a környék történeti feltárását. Igen nagy mennyiségű, eddig még nem értékelt, ismeretlen forrásanyagot tártam fel.

— Érdekességgel találkoztál?

— Természetesen. A feltárás folyamán kiderült, hogy Dunaszerdahely az eddigi elképzeléssel ellentétben nem hat, hanem tizenkilenc történelmi településből alakult ki. Abonyföldböl szakadt ki a város. A mai Dunaszerdahely területe e föld hetvenöt százalékát képezi s a hajdan volt történeti Abonyföldön keletkezett.

— Első okleveles említése mikorra tehető?

— Az 1162— 1172-es évekre. Nagyon ritka az olyan település Szlovákiában, amely Dunaszerdahelyhez hasonlóan nyolcszáz éves, igazolt történettel rendelkezne.

— Mikor készül el könyved a városról ?

— Év végéig adom le a kéziratot a Madáchnak.

— Hány oldal?

— Nyolcszáz.

— Halló, Szerdahely? Halló, Gyurcsik József?

— Tessék, parancsolj.

— Nyolcszáz éves a város. Nyolcszáz éves városnak vagy a polgármestere.

— Igen. De még ne erről beszéljünk. Nem jöttél el az ünnepségre. Sajnálhatod. Sok mindenről lemaradtál.

— Például miről?

— Október 16-án Vámbéry Ármin emléktáblát lepleztünk le a Vámbéry-téren. Ugyanezen a napon megnyitottuk városunk szülöttének, Almási Róbert festőművésznek a kiállítását. 17-én sportnapot rendeztünk 1500 tanuló részvételével, a Balasov-téren pedig lelepleztük Balasov és Dunaszerdahely barátságának emléktábláját. Délután ünnepi nagygyűlésen emlékeztünk meg nyolcszáz éves városunkról. Este több ezer ember lampionos felvonuláson vett részt, tűzijátékban és tábortűzben gyönyörködött, majd a kultúrpalota színháztermében kulturális műsort tekintettünk meg.

— Mi volt az ünnepségsorozat leglátványosabb része?

— A hagyományokat felelevenítő vásárvárosi vásár. Ezt a Vidámpark területén rendeztük meg.

— Mit lehetett ott látni?

— Tyúkpiacot, halpiacot, húspiacot, fapiacot és állatpiacot. Az emberek adtakvettek az erre a napra engedélyezett hagyományos vásáron. A háttérben, nagy képeken, a régi és a mai Dunaszerdahely.

— Van-e köze a vásárnak a város nevéhez?

— Hogyne. Minden jel arra vall, hogy már III. Béla király korában a mai város belterületén jelölték ki a szerdanapi vásároshelyet. Innen a város neve.

— Tulajdonképpen mikor lett város Dunaszerdahely?

Gyurcsik József a vnb elnöke

— Zsigmond uralkodása idején. Az akkor már több mint 200 éves vásároshelyet ö emelte a királyi mezővárosok sorába 1405-ben.

■ — Halló, Püspöki Nagy Péter?

— Tessék.

— Gyurcsik József, a városi nemzeti bizottság elnöke csupán érintette Dunaszerdahely történetét. Mondanál erről valamivel többet?

— Szerdahely fejlődésének harmadik korszakát említem.

Pálffy Miklós 1580-ban kapja meg a pozsonyi főispáni méltóságot és a pozsonyi várkapitányság javait. így Szerdahely egészen 1848-ig a Pálffy család földesúri fennhatósága alatt áll. Sajátos mezöváro-MÁCS JÓZSEF

12