A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-11-15 / 46. szám
Medvesalja erőteljes fejlesztését mintegy tíz évvel ezelőtt kezdték el. Addig meglehetősen elhanyagolt vidéknek számított ez a járásrész, ennélfogva nagymérvű elvándorlás jellemezte a falvakat, amiben a losonci és füleki üzemek „szívó" hatása is szerepet játszott. Eléggé aggasztóan csökkent a lakosság száma, mert nemcsak a helyi viszonyokkal elégedetlen fiatalok mentek el. hanem meglett emberek is beköltöztek a városokba családostól. hogy kulturáltabb módon élhessenek. Amikor azután a felsőbb szervek intézkedéseinek jóvoltából és a dolgos kezek munkája nyomán gyors lendületet vett a fejlődés üteme, s a földművesszövetkezet is megszilárdult, lassulni kezdett, majd utóbb meg is szűnt a népességcsökkenés processzusa. Sőt: számos fiatal visszatért szülőhelyére, látva, hogy itt is megtalálja számítását. Építkezési engedélyt kérnek és kapnak; a faluszerte sokasodó komfortos családi házak beszédesen tükrözik a polgárok elégedettségét, az életszínvonal állandó emelkedését. (Persze, régi tornácos házak is akadnak még a Medvesalján; némelyik — csűrrel, istállóval négyszögbe-zárt gyepes udvarával — olyan, mintha egy skanzen tartozéka volna). Az ingázás még most is jelentős mértékű, a munkahelyük és otthonuk között ide-oda utazó férfiak bányákban, építkezéseken, az aszszonyok — jóval közelebb — az almágyi cipőfelsőrész-készítő üzemben és az ajnácskői szódagyárban dolgoznak. A pihenés óráiban, a hétvégeken a szövetkezeti tagokat és a máshol dolgozókat egyaránt barátságosan hívogatja a csöndes, festői környezetben levő vecseklői „Fogás" nevű. víztároló, melyben pontytenyésztés folyik. A halastó tiszta levegőjű mellékén, ahogyan a hnb vezetői is mondják, érdemes lenne egy csinos üdülőközpontot kiépíteni. Ezzel a megállapítással a jövő terveire terelődik a beszélgetés. A volt KAI épületében bentlakásos iskolát nyitnak 65 csökkent szellemi képességű gyermek számára; már folyamatban is van az átépítés. Régi probléma, hogy az újbásti vendéglő „betegen" roskadozik, már-már öszszedölés fenyegeti. Azért húzódott-halasztódott ez az ügy, mert a járási fogyasztási szövetkezettől vajmi kevés segítséget kapnak. A közeljövőben egy bizottság ül majd össze, hogy a felépítendő új vendéglátóüzem dolgát megtárgyalja. A ravatalozó építésére a következő választási időszakban kerül sor; a temetőt is rendbehozzák, mégpedig teraszos megoldással, mivel hegyoldalban vannak a sírok. Vízvezeték csak Hidegkúton van, ám az igyekvés arra irányul, hogy a körzet többi községében is mielőbb legyen. Az újbásti faluközpont szépítése füvesítéssel, parkosítással fog folytatódni. Az egész körzet egyöntetű kívánsága, hogy az ajnácskői útelágazásnál benzinkút létesüljön, ne kelljen a mintegy 400 személyautó-tulajdonosnak Feledre és Fülekre járni benzinért. A tűzifát a lakosok maguk termelik ki, a szenet azonban Feleden kell beszerezni, s ez gyakran többszöri beutazást, sürgetést igényel. A hnb kivívta, hogy az idős emberek és a rokkantak a jövőben — külön lista alapján — előnyben részesüljenek. Az irodahelyiségek falain szorosan sorakoznak egymás mellett a díszoklevelek, kitüntető elismerések. Csak egyet emelek ki a sok közül: 1975-ben az újbásti hnb I. fokú dicséretet és 100 ezer korona pénzjutalmat kapott a nemzeti bizottságok programteijesítő versenyében elért eredményeiért. Fürgén előttünk terem Tóth Andrásné, a körzet fiatal népművelője. A kulturális életről már ő beszél, vidám elevenséggel. Az öt községben a színjátszásnak és a karéneklésnek a gyökerei nyúlnak a legmélyebbre. Régebben a falvak CSEMADOK-szervezetei közt hasznos vetélkedés folyt a kulturális tevékenység e két ágazatában, s a kórusok a „Tavaszi szél..." versenyben is több ízben részt vettek. Ma Újbáston színjátszókor és férfikórus, Hidegkúton női énekkar, Tajtiban vegyeskar működik. Az újbásti és hidegkúti énekeseket járási viszonylatban is „jegyzik", sőt az országos döntők közönsége előtt is szerepelhettek. A básti színjátszócsoport a II. helyen végzett a járási versenyen; a siker Csömör Erzsébet és Mede Gyula rendezőket dicséri. Évek óta lelkesen tevékenykedik az újbásti citerazenekar, Vincze Dezső vezetésével. A MATESZ Thália-szinpada sűrűn látogatja ezt a tájat (ami érthető, hiszen a körzet piinden falujában korszerű kultúrháž van), legközelebb Tajtiban lépnek színpadra a Thália művészei. Újbást község felszabadulásának 35. évfordulóján, 1979 karácsonyán zsúfolásig megtelt a kultúrház terme: a jubileum tiszteletére nagy kulturális seregszemlét rendeztek, melyen az összes környékbeli öntevékeny csoport és szólista fellépett. Az irodalom népszerűsítése író-olvasó találkozók útján történik, legutóbb Batta Györgyöt és Tözsér Árpádot látták vendégül a Medvesalján. Közművelődési klub még nincs a körzetben, de így is gyakran rendeznek ismeretterjesztő előadásokat, kiváltképp az orvosi, jogi témák és a szociális problémák vonzzák a közönséget. Hiányolják ellenben a körzetben a mozit: legalább egy községben be kellene vezetni a rendszeres filmvetítést. Tóth Andrásné boldogan közli, hogy a hnb kezdeményezése alapján Hidegkúton egy üres épületben néprajzi múzeumot, pontosabban az egész Medvesalja népi hagyományait bemutató tájházat létesítenek. Már gyűjtik is a berendezéséhez szükséges anyagot, a CSEMADOK hidegkúti helyi szervezete irányítja a munkát. A Medves Efsz „birodalmában" Pál Márton, a szövetkezet pártelnöke szegődik mellénk vezetőnek. Az efsz 2500 hektárnyi mezőgazdasági területen gazdálkodik, s ebből 1366 hektár a szántóföld. Negyvenkét hektáron szőlőműveléssel foglalkoznak, tavaly 24 vagon szőlőt adtak el az államnak. A mennyiséggel az idén sincs baj, csak a minőség lesz gyengébb a kedvezőtlen időjárás miatt. A szemesterményeket tekintve rekordot értek el ebben az évben, az 1971-ben történt egyesítés óta 42,2 mázsára nőtt az átlaghozam. A gabonaneműeket automatizált magtárban tárolják, eddig 70 vagonnal gazdagították az állami alapot, s ezzel már teljesítették is az ezévi feladatukat. A burgonyaeladás is megnyugtató képet mutat, 24 vagon a pillanatnyi teljesítmény. A szövetkezet 50 vagon húst és 1 millió 470 ezer liter tejet termel évente, s a jelek arra vallanak, hogy az utolsó tervévben is hiánytalan lesz az eredménymérleg. Az efsz-nek Óbáston specializált sertéstelepe van, ahol 660 anyakocát tartanak továbbtenyésztésre. Igen kifizetődő ágazat ez, s az eladás is simán zajlik. Nemrég 2400 férőhelyes malacneveidét helyeztek üzembe. Az elmondottak ellenére mindenekelőtt mégis a dohányáról nevezetes ez a körzet, a Medves Efsz ugyanis hazánk legnagyobb dohánytermesztő szövetkezete. A 145 hektárról begyűjtött dohányt 17 műszárítóban dolgozzák fel, s az ebből eredő bevétel az egyharmadát adja az efsz jövedelmének. A szövetkezetnek két melléküzeme van. A férfiak az asztalosműhelyben szorgoskodnak, most éppen a füleki gyár részére készítenek húsőrlőnyeleket, hulladék-faanyagból. A nők „Tesla" melléküzemében 36 ászszony dolgozik két műszakban. Betanításuk mindössze négy hétig tartott, s ma már nagy szakértelemmel készítik a telefonokba való tekercseket és a számítógépekbe beillesztendő kapcsolókat. Pontosságot s teljes figyelmet követelő munkájukat Nagy Barnabás részlegvezető szervezi, ellenőrzi. Aratáskor, termésbegyűjtéskor az itt dolgozó asszonyokat is bevonják a mezei munkába, de ez nem okoz termeléskiesést, mert a melléküzem mindig időelőnyben van a tervteljesítésben. Az anyagot a Banská Bystrica-i vállalattól veszik, az pedig a késztermékeket vásárolja meg a szövetkezettől. A Jakab-család vadonatúj emeletes házának erkélyéről búcsúzunk a tájtól. Újbást háztetőire borszinü fényt hint a lenyugvó nap, s a háttérben méltóságosan magaslik az eleven tájkép fölé a Pogányvár bozontos medveháta. VERES JÁNOS 1. Folyik a munka az újbásti (Nová Bašta) ..dohánykombinátban" A képen: Kovács Katalin brigádvezető csoportja 2. Nagy Barnabás részlegvezető és Nagy Edit tekercselő az újbásti efsz Tesla melléküzemében 3. A dohányszárítónál 4. Modern üzlet ház 5. Régi falusi porta Tajtiban BORZI LÁSZLÓ FELVÉTELEI 3.
