A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-25 / 43. szám
A CSEREHAT NÉPZENÉJE /4. Népzenei hagyományunk számos régi dallamot őrzött meg a mai napig. A keleti örökségen kívül sok olyan dallam él a nép között, amely eredete a középkori nyugati müzenében rejlik. A Kájoni-kódexben följegyzett „Nyúl éneke" zenei stílusát tekintve szintén egyes középkori dallamokkal mutat rokonságot, mégis a mai napig gyakran hallható és gyűjthető, tehát élő dallam. Kottája nyomtatásban csak 1970-ben jelent meg a „Régi magyar dallamok tára" II. kötetében, ennek ellenére az egész nyelvterületen elterjedt dallam. Fennmaradásában valószínűleg az is közrejátszott, hogy a Kánai menyegzőről szóló szöveggel párosult, amely a népi lakodalmaknak még a közelmúltban is elmaradhatatlan kísérője volt. Ezzel mintegy szokásdallammá vált. Különböző területekről származó változatai között nincs lényeges eltérés. A népi használatban fennmaradt változatokban az első két sor jellegzetes kis szeptinje a legtöbb esetben elmarad, és helyette szextet énekelnek. Az összetett harmadik sora a Kánai menyegzőben szekvenciákból áll, a zárlata pedig hat szótagúra bővült. Mai számunkban egy Tornán (Túrna nad Bodvou) gyűjtött változattal hasonlítjuk össze a Kájoni-kódexben feljegyzett „Nyúl énekét". AG TIBOR IfllíEI 'anya-Papp Géza: A XVII. század énekelt dallamai Régi magyar dallamok tára II. 169. Torna (Túrna nad Bodvou) Énekelte: Bartók István 46. é. Gyűjtő: Paulovics Géza, 1968. ■ ... —-----------------j----------TAi___ — m-----ri---------^ J ^ ' ....... A nyúl q ve—te — mé—nyék kö-zótt fű----lel, A va- dó—szók pe—dig ke—re—6ik «ely—lyel: p ■ . ľ —r~i"i b J-------------------:-------------é—-m—#—ö----11 bok ros hely-lye—ken fut kos nak, te—li to rok—kai ki ált -nők hú —iá iá. ——- \ _____ ■ ■—•—«------a-------------a meg—há—za—41—ta-----ni, fto—iona-sáq vó— na.
