A Hét 1980/2 (25. évfolyam, 27-52. szám)
1980-10-25 / 43. szám
detektorok ugyanis az emberi szervezetre ártalmas anyagokat, például a hús higanytartalmát, a gyümölcsök ólomtartalmát stb. is kimutatják, sőt az űrhajók egyes műszereinek tartozékaiként is fontos szerepük van. Ezzel a tevékenységgel az intézet a múlt évben mintegy 46 millió devizakoronával járult hozzá a népgazdaság fejlesztéséhez. — De az egészségügy területén elért eredményeink is figyelemre méltók — mondja Pavel Hradílek. — A korszerű diagnosztikában alkalmazott izotópok előállítására, a gyártási technológia kidolgozására irányuló kutatásainkra kell ezzel kapcsolatban felhívni a figyelmet. Kutatásaink eredménye: 660 millió devizakorona megtakarítás, mivel ma már ezeket az izotópokat nem kell külföldről behoznunk. De ennél is fontosabb, hogy az 1971—79. években az izotópos vizsgálások száma jóvoltukból a nyolcszorosára emelkedett. ATOMENERGIA A BÉKE SZOLGÁLATÁBAN (Látogatás a reii Atomkutató Intézetben) Nem először járok Ŕežben, ebben a Prágától alig kőhajításnyira levő Moldva-parti kisközségben, ahol a Csehszlovák Tudományos Akadémia Atomkutató Intézete működik. Mindenütt a szokott kép fogad. A festői környezet a régi, külsőleg az intézet sem sokat változott. De ez csak a látszat. Mert bár példás rend és tisztaság jellemzi a munkahelyeket, a fehérköpenyes dolgozók munkájukba elmerülve, némán teljesítik kötelességeiket, egyre igényesebb feladataikban a feltartóztathatatlan fejlődés tükröződik. Huszonöt esztendeje folynak itt a nukleáris energia békés célokra való felhasználásával kapcsolatos atomfizikai, radiokémiái kutatások, a népgazdaság különböző ágazataiban alkalmazott radioizotópok és nukleonvegyületek előállítása. — Tevékenységünket a Szovjetunió segítségével az itteni atomreaktor felállításával kezdtük, majd a Jaslovské Bohunicéban felépült A—1 típusú első csehszlovák atomerőmű üzembe helyezésével folytattuk — utal Pavel Hradílek mérnök kutatásaik eredményeire és ezek gyakorlati alkalmazására. Elsősorban hatékony és progresszív sugárzási módszereket dolgoztak ki; ezeknek gyakorlati alkalmazása nemcsak az. atomenergiaiparban, hanem más ipari ágazatokban és az egészségügyben is fordulatot jelentett. Idővel, a fokozatosan növekvő igényeknek megfelelően a tudományos munkatársak figyelmüket — a Szovjetunióval és a többi KGST-országgal együttműködve — konkrét feladatok megvalósítására összpontosították. Ez a széles körű, felelősségteljes munka tette szükségessé 1972-ben az intézet átszervezését. Munkahelyeinek nagy részét a Csehszlovák Atomenergia Bizottság vette át, amely az ipari vállalatokkal fenntartott szoros kapcsolata révén Csehszlovákia atomerőmüveinek folyamatban levő felépítését is irányítja. KONKRÉT FELADATOK A gyors fejlődésről tanúskodik, hogy a dolgozók ma már a WER típusú 1000 MW-os és ennél is nagyobb teljesítményű reaktorok fejlesztésén kívül számos további probléma megoldásával foglalkoznak. Mivel a népgazdaságnak egyre nagyobb az „energiaétvágya", viszont egyre kevesebb „klaszszikus" energiahordozó áll rendelkezésünkre, igen fontos szerepe van az atomenergiának, a felhasználására irányuló kutatásnak, újabb, hatékonyabb reaktor kifejlesztésének, mint amilyen például a BN típusú gyors neutronokkal üzemelő és cseppfolyós nátriummal hűtött reaktor; ilyenek felépítésére 1990-től kerül sor. Mit jelent a népgazdaság számára e terv megvalósítása, az a mérnök szavaiból is kitűnik: — Egy 440 MW-os reaktorban 1 kg dúsított urán felhasználásával ugyanolyan menynyiségű hő szabadul fel, mint amennyit hőerőműben 20 tonna szén elégetésével lehet előállítani — mondja. — Egy 1000 MW-os gyorsreaktor azonban 1 kg urán segítségével fejleszt annyi hőenergiát, amennyi 1000 tonna szén elégetésével keletkezik. Ez az óriási megtakarítás önmaga helyett beszél és minden további magyarázatot feleslegessé tesz. Tudjuk azonban, hogy a KGST-országokban ma még egységes WER típusú reaktorok működnek. Ennek köszönhető, hogy a munkahelyek az egyes országokban a közös kutatásokban egymást támogatva, gazdaságosan kihasználhatják a szocialista gazdasági integráció előnyeit. Csehszlovák részről ebben a sokoldalú nemzetközi együttműködésben a ŕeži Atomkutató Intézet vesz részt. Aktivitásáról tanúskodik, hogy a nyolc nemzetközi munkacsoport közül kettő irányításáért a felelősséget ez az intézet vállalta. Az intézet dolgozói az első csehszlovák gyorsreaktor után egy gözgenerátort fejlesztettek ki a Szovjetunió számára. A WER típusú reaktorok nyomótartályainak képességvizsgálatát követően pedig megkezdődhetett a nyomótartályok sorozatgyártása, ami mintegy kétmillió devizakorona megtakarítást eredményezett. Az ionizációs sugárzás felhasználásával kapcsolatos kutatások is beváltották a reményeket: megkezdték a különböző anyagok elemzésével, a környezetvédelemben is nagy segítséget jelentő félvezetős detektorok gyártását; ezeknek főleg a kohászatban — az öntvények összetételének megállapításával —, de az egészségügyi ellátásban és az élelmiszeriparban is jó hasznát veszik. A A GAMMA-SUGARAK JELENTŐSÉGE — Nagy fontosságot tulajdonítunk az intézet szervizszolgáltatásainak, például a reaktorok segítségével végzett besugárzásoknak is. A gamma sugarak ugyanis nemcsak az élelmiszerek, gyógyszerek, egészségügyi cikkek, nyersanyagok radioaktív szennyeződésének eltávolítására, illetve sugármentesítésére és csírátlanítására, hanem más célokra, például a régiségek, műemlékek és emléktárgyak megőrzésére, a fa odvasodását okozó kártevők kiirtására is alkalmasak. Ezzel magyarázható, hogy az intézet eme termékeit ma már kéthetenként hazánk 53 munkahelyére szállítja. BIZTONSÁGI INTÉZKEDÉSEK — Az atomerőmüvekkel szemben tanúsított bizalmatlanság néhány európai országban teljesen indokolatlan — mondja Hradílek mérnök. — A megbízható berendezések és a szigorú biztonsági intézkedések kizárják a radioaktív'anyagok kiszivárgását és minden tekintetben biztosítják a környezetvédelmet. Ez a célja az 1979-ben hozott kormányhatározatnak is, amely a radioaktív hulladék feldolgozását, megbízható „csomagolását", elszállítását és az erre a célra kijelölt helyeken, a szakszerűen előkészített árkokban történő elhelyezését írja elő. A lakosságot tehát, az előírások megtartásával semmiféle veszély nem fenyegeti. Szakemberek kiszámították, hogy egy repülőgép lezuhanásával száz ember halálának a valószínűsége kétezerszer nagyobb, mint egy atomerőműben bekövetkezett baleset kockázata. Aggodalomra tehát nincs ok, nyugodtan aludhatunk. Atomerőműveink építése és fokozatos üzembehelyezése a népgazdaság, illetve a társadalom, tehát valamennyiünk legfőbb érdeke. Sok mindent mondhatnánk még az intézet dolgozóinak munkájáról, a békés célokat szolgáló atomenergia előnyeiről. De beszélhetnénk találmányaikról és újítási javaslataikról is, amelyek az élénk külföldi érdeklődés ellenére — a hazai vállalatok sajnos gyakori nehézkessége miatt — nem mindig, vagy csak megkésve valósíthatók meg a gyakorlatban. Ez pedig nagy kár, mert a találmányok a jövőt, a fejlődést jelentik, amit senkinek sincs joga, de nem is lehet megakadályozni. KARDOS MÁRTA PEHELYKÖNNYŰ KÖNNYŰFÉMEK Évtizedek óta egymás kezébe adják a stafétabotot azok a különböző országokban dolgozó kémikusok és fémkohászati szakemberek, akik egymással versengve újabb és újabb könnyűfém-„kompozíciókat" alkotnak a legváltozatosabb műszaki igények kielégítésére. A versengés tárgya a „pehelysúlyú bajnok": az alumínium, illetve különlegesebbnél különlegesebb tulajdonságú ötvözetei. Az alumínium-ötvözetek kutatásának fejlődésében a véletlen segített: egy-edzés után állni hagyott ötvözeten meglepő szilárdság-növekedést tapasztaltak német vegyészek. A nem túlságosan találóan öregedésnek elnevezett folyamat nem annak a következménye volt, hogy új töltőanyag került az ötvözetbe, hanem az anyag kristályrácsában létrejött fémközi vegyületek hozták létre a nagyobb szilárdságot Az alumínium-réz-mangán-ötvözet „öregített" változata, a dúralumínium forradalmat okozott az alumíniumiparban. Dúralumíniumból készültek az első, teljesen fémborítású repülőgépek, s még ma is ez az ötvözet a légcsavarlapátok alapanyaga. Nagy magnéziumtartalmú változatából készítik a repülőgépszárnyak alsó lemezeit, s vassal és nikkellel tovább ötvözve ott van a dúralumínium a TU— 144-es és a Concorde utasszállító gépóriások szerkezeti anyagai között is. Német kutatók neve fémjelzi az alumínium-cink magnéziumötvözet öregedésének vizsgálatát. Ennek az ötvözetnek a szakítószilárdsága rendkívüli: majdnem másfélszerese a dúralumíniumokénak. Persze, ennek az ötvözettipusnak is van „Achilles-sarka"': érzékeny a bemetszésekre, s a feszültségi korrózióval szembeni ellenállása sem tökéletes. Szovjet kutatók az öregedés módjának változtatásával, rézadagolással és átmeneti fém-mangán és króm-mikroadalékok „beépítésével" küszöbölték ki ezeket a hiányosságokat. A különféle öregített alumínium-ötvözetek fajsúlya nagyjából megegyezik az alumíniuméval. Az iparnak azonban olyan fémekre van szüksége, amelyek azonos sz/lárdságúak, de jóval könnyebbek az alumíniumnál. Ezen a téren a szovjet szakemberek munkája hozott jelentős sikert az utóbbi években. I. N. Fridlender akadémikus és munkatársai olyan alumínium alapú három alkotós rendszereket kerestek, amelyekben mindkét kiegészítő fém oldódik az alap fémmel és egymással, s kettős vagy hármas fémközi kötéseket alkotnak az alumíniummal. Ilyen az alumínium-lítium-magnézium-ötvözet, amelynek tulajdonságai egyedülállóak Cirkónium, mangán és króm mikroadalékokat tartalmazó változata, a 01420 jelzésű ötvözet a nagy versengés vitathatatlan győztese: a szuperpehelysúlyú bajnok! Ez a könnyűfém-ötvözet a dúralumíniumokéval megegyező szilárdságú, ám — a lítiumnak köszönhetően — 12 százalékkal könynyebb náluk és jóval rugalmasabb. Könnyen és megbízhatóan hegeszthető és korrózióállósága is kiváló. Ezt a szuperkönnyű alumíniumötvözetet alkalmazva egy-egy szerkezet súlyát akár tíz százalékkal is csökkenthetik. A 01420 jelzésű szuperkönnyű anyag új fejezetet nyitott a könnyűfém-ötvözetek történetében: először sikerült az alapfémnél, az alumíniumnál kisebb fajsúlyú anyagot előállítani. 18
